Moszkvában tárgyalt a két politikus, Líbia, Irán és Szíria is terítéken volt. A német kancellár közölte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését be kell fejezni, azzal Németország és más európai országok is nyernek.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy mindenki érdekelt a gázellátás diverzifikálásában, és az Északi Áramlat-2 kereskedelmi projekt, amelynek befejezését Németország a meghirdetett amerikai szankciók ellenére is támogatja. Mint mondta, Németország nem lát Oroszországtól való egyoldalú függőséget a gázszállítások terén.
Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a gázvezetéket Oroszország képes egyedül is befejezni. Elismerte, hogy az építkezésben részt vevő cégek ellen bevezetett amerikai büntetőintézkedések miatt
a megvalósítás több hónapos késedelmet szenved, de a vezetéket még idén, de legkésőbb a jövő év első negyedében üzembe fogják helyezni.
A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy december végén megszületett a megállapodás az orosz gáz ötéves ukrajnai tranzitjáról Európa felé.
Putyin támogatásáról biztosította a líbiai rendezésről német kezdeményezésre Berlinben tartandó nemzetközi konferenciát. Merkel kifejezte reményét, hogy a líbiai rendezést célzó orosz-török erőfeszítések eredményhez vezetnek.
Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdai isztambuli találkozója után egy fenntartható tűzszünet vasárnapi életbe léptetésére szólított fel minden harcoló felet Líbiában. Az orosz államfő a Merkellel tartott moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, arra számít, hogy a líbiai konfliktusban szemben álló felek hallgatni fognak Moszkvára és Ankarára, és január 12-én éjféltől fegyvernyugvást hirdetnek.
Arra a német sajtó által feltett kérdésre válaszolva, hogy hány orosz zsoldos harcol Líbiában a „Wagner csoport” kötelékében, Putyin kijelentette, hogy ha vannak is orosz állampolgárok az észak-afrikai országban, azok nem képviselik az orosz államot, és nem kapnak tőle fizetést. Egyúttal aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a szíriai Idlíb tartományból nagyszámú zsoldost dobtak át Líbiába, ami súlyosbítja az ottani helyzetet.
Putyin közölte, hogy német tárgyalópartnerével együtt támogatja az iráni atomalkuról megkötött nemzetközi megállapodás, a közös átfogó cselekvési fenntartását. Merkel hangsúlyozta, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába, ezért Berlin minden diplomáciai eszközt fel fog használni a megállapodás megőrzése érdekében, még ha az „nem is ideális”.
A kancellár fontos lépésnek nevezte, hogy Teherán elismerte az ukrán utasszállító repülőgép lelövését.
Putyin kifejezte reményét, hogy a Közel-Keleten nem kezdődik nagyszabású katonai konfliktus, amely szerinte az egész világot érintő katasztrófához, egyebek mellett menekültáradathoz vezethet.
„Ez egyszerűen humanitárius katasztrófa, vallásközi katasztrófa, gazdasági katasztrófa lesz.
Mert a világgazdaság és a világenergetika lerombolásához vagy óriási mértékű károsodásához vezethet” – figyelmeztetett az orosz elnök.
Az ukrajnai válság megoldásával kapcsolatban Putyin hangsúlyozta: egyetértés van a felek között abban, hogy a minszki megállapodásoknak nincs alternatívájuk, és azokat maradéktalanul végre kell hajtani.
Szíriával kapcsolatban a két vezető egyetértett abban, hogy az ottani válság kizárólag politikai eszközökkel, az ENSZ BT 2254-es határozata alapján rendezhető. Putyin hangsúlyozta a nemzetközi összefogást az arab ország infrastruktúrájának helyreállítása érdekében. Szavai szerint Szíriát támogatni csakis a damaszkuszi kormány beleegyezésével, előzetes feltételek megszabása nélkül lehet.
