A politikus elmondása szerint 20 ezer 300 ajánlást gyűjtöttek, de ebből a Nemzeti Választási Iroda érvénytelenített 400-at, így nem érték el a szükség 20 ezer ajánlást az induláshoz.
A Nemzeti Választási Bizottság részben helyt adott a Momentum kifogásának és egyhangúlag megállapította, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt. jogosulatlanul tett közzé a Fidesz politikai reklámjának minősülő médiatartalmat a Híradóban – derült ki a bizottság határozatából. Az NVB szerint a közmédia ezzel megsértette a választási eljárásból fakadó kötelezettségét, miszerint csak egyenlő feltételek mellett közölheti a jelölőszervezetek hirdetéseit.
Jelenleg így állunk: 13 EP-listát jelentettek be, ilyen sorrendben lesznek majd a pártok a szavazólapon:
13 EP-listát jelentettek be hivatalosan a péntek délutáni határidőig a Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő adatok szerint.
A Fidesz-KDNP elsőként április 27-én adta le az aláírásokat, majd három nappal később követte őket a Mi Hazánk, a Tisza Párt, a Kétfarkú Kutya Párt és a MEMO. Csütörtökön pedig a DK-MSZP-Párbeszéd és az LMP, valamint pénteken a 2RK Párt, a Momentum, a Jobbik és a Nép Pártján, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt és az Új Alternatíva Párt csatlakozott hozzájuk.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén ki is sorsolta, hogy a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon.
A sajtónyilvános sorsolást a testület két tagja végezte: Szalay Tamás választott tag előbb egy urnából a lista nevét húzta ki, Kicsi Zselyke választott tag pedig egy másik urnából a lista sorszámát.
A sorsolás értelmében a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon:
- Megoldás Mozgalom,
- LMP-Magyarország Zöld Pártja,
- Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd-A Zöldek Pártja közös listája,
- Második Reformkor Párt,
- Mindenki Magyarországa Néppárt,
- Momentum Mozgalom,
- Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt közös listája,
- Jobbik-Konzervatívok,
- Új Alternatíva Párt,
- Tisztelet és Szabadság Párt,
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
- Mi Hazánk Mozgalom,
- A Nép Pártja.
A pártoknak legalább 20 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteniük két hét alatt az induláshoz, ez a nyilvántartásba vett 36 jelölő szervezet csak valamivel több mint harmadának sikerült.
Az ajánlások érvényességét és azt, hogy a listára bejelentett jelölteknek van-e választójoguk, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi. Az NVI nem ellenőrzi valamennyi ajánlást, csak valamivel többet, mint amennyi a listaállításhoz szükséges. A jogszabályi feltételeknek megfelelő listát a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon veszi nyilvántartásba.
A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt neve kerül fel.
A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, levenni pedig csak május 3-án 16 óráig lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik – mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, akkor a helyére a listán soron következő lép.
Itt a százalékos arány egy közvéleménykutató felmérése szerint:
Kedden mi is beszámoltunk a Medián pártpreferencia-felméréséről, amelynek feldolgozását a HVG hetilap korábbra hozott megjelenése miatt meg kellett szakítani. Azóta elkészült a teljes eredménysorból a kutatás, ami kisebb változásokat hozott a keddihez képest. Ami talán a legfontosabb: a Fidesznél egy százalékponttal kevesebbet mértek, Magyar Péter pártjának, a Tisza Pártnak egy százalékponttal többet, vagyis tovább csökkent köztük különbség.
- A Fidesz a választani tudó biztos szavazóknál 45 (és nem 46 százalék),
- A Tisza Párt 25 (és nem 24 százalék),
- A DK-MSZP-Párbeszéd 9,
- MKKP 6,
- Momentum 4 (és nem 5 százalék),
- Mi Hazánk 4,
- Mindenki Magyarországa Néppárt 2,
- Jobbik 1,
- és az LMP 1 százalékon áll.
A teljes népességen belül 32 százalékon áll a Fidesz, a Tisza Pártot pedig a korábban jelzett 16 százalék helyett 17 százalékra mérték.
