Az uniós belügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán áttekintették a máltai megállapodást és az európai migrációs helyzetet, de érdemi előrelépés nem történt
– mondta a közmédia tudósítója.
Egy tucat tagállam jelezte, hogy kész csatlakozni a megállapodáshoz, egyelőre azonban egyedül Írország, Luxemburg és Portugália biztosította egyértelműen támogatásáról azt. A magyar kormány álláspontja, hogy kiszállítási kvóta lehet, de kötelező betelepítési kvóta nem.
Dimitrisz Avramopulusz migrációs biztos úgy fogalmazott az ülés után, hogy senkit sem kértek, hogy elköteleződjön a megállapodás mellett – számolt be a közmédia brüsszeli tudósítója.
Három állam jelezte konkrétan szándékát
Elmondta, hogy nagyjából egy tucatnyi állam kész csatlakozni a máltai megállapodáshoz, ezen belül pedig Portugália, Luxemburg és Írország jelezte konkrétan szándékát. Arra a kérdésre, hogy vajon kötelezővé tehetik a máltai migrációs kvóta elfogadását a többi tagállamra, úgy válaszolt, hogy egyelőre nincsenek erre utaló jelek.
Dimitrisz Avramopulusz úgy fogalmazott, hogy ez előrelépést jelenthet egy fenntartható és megbízható migrációs politika irányába.
Amennyiben ez jól működik, akkor ennek egyes elemeit átemelhetik az állandó kvótarendszerbe, amely az Európai Bizottság asztalán van. Az Európai Bizottság még 2016-ban letett egy javaslatot, amelyet azóta nem tárgyaltak, de a finn elnökség szándéka, hogy megpróbálják előre mozdítani az egységes európai migrációs csomagot, de ez az új bizottság felállása miatt késhet.
Az olasz belügyi tárca vezetője csalódott
Horst Seehofer német belügyminiszter kiemelte, hogy az életmentés a bírálók érveivel szemben nem fejt ki úgynevezett szívó hatást, amennyiben pedig esetleg mégis visszaélnének az egyezséggel,
és százak helyett hirtelen ezrek kezdenének érkezni,
akkor annak másnap véget is vetne.
„Tegnap is heten voltunk, ma reggel is heten voltunk, és most is heten vagyunk. Nem történt sok változás” – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. Luciana Lamorgese, az olasz belügyi tárca vezetője is csalódottságának adott hangot, kiemelve, reméli, hogy az év végéig mások is vállalják majd a részvételt.
Maria Ohisalo, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője a közös menekültügyi rendszer mielőbbi reformjának szükségét hangoztatta.
A bevándorlók szétosztásával nem oldódik meg a probléma
Pintér Sándor belügyminiszter kedd este az M1 Híradójának elmondta, hogy a migrációs válság nem oldódik meg a bevándorlók szétosztásával, az csak részprobléma. Közölte, hogy a valódi probléma az, hogy Európa meg tudja-e védeni határait. Ezt Magyarország megtette, és aki menekült, azt befogadta, aki nem az, annak viszont „semmi keresni valója nincs” az unióban – tette hozzá.
Pintér Sándor az illegális bevándorlók szétosztására Máltán született terv kapcsán felhívta a figyelmet: az uniós tagállamok közül több még azokat a migránsokat sem vette át, akik szétosztásáról 2015-ben döntött a belügyminiszterek tanácsa.
A máltai egyezmény
„A máltai egyezmény négy ország közötti ideiglenes és önkéntes megállapodás, amely azt a célt szolgálta, hogyan lehet enyhíteni a migrációs terheket Máltán és Olaszországon” – mondta Halkó Petra, a Századvég elemzője. Németország és Franciaország vállalta, hogy a Földközi-tengeren felvett bevándorlók 25-25 százalékát átveszik a két országtól.
A kérdés azért került a belügyminiszterek keddi luxemburgi tanácsülése elé, hogy lehetőséget biztosítson a többi tagállam számára a csatlakozásra – tette hozzá.
„Szimbolikus, hogy a migránskvóták kérdése először 2015 őszén merült fel, amikor az állam- és kormányfők önkéntes kvótákban állapodtak meg, és azt akarták felülírni a tagállamok belügyminiszterei” – hangsúlyozta Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.
Felhívta a figyelmet arra, hogy
a 2016-os elosztási kvóta-keretszámokat még
a nagy befogadó államok, mint Németország vagy Franciaország sem teljesítette.
A másik probléma, hogy a tagállamok nem tudják megakadályozni, hogy a migránsok tovább álljanak Németországba családtagjaikhoz – tette hozzá.
Integrációs problémák
A Századvég elemzője elmondta, hogy jelentős szakadék van a politikusok helyzetértékelése és az emberek mindennapi tapasztalatai között, utalva ezzel az integráció problémáira. Az adatok azt mutatják, hogy keveseknek sikerült elhelyezkedniük a munkaerőpiacon.
„Ennek oka a nyelvtudás hiánya. Ehelyett azt látjuk, hogy párhuzamos társadalmak jönnek létre” – mondta Párkányi Eszter. Sok bevándorló a széleskörű jóléti juttatások miatt választja Németországot vagy a skandináv államokat, és sok hír érkezett arról, hogy ezzel visszaélnek.
A bevándorláspárti mozgalmak jogszabályi szinten könnyítik az unión kívül érkező munkavállalók letelepedését, demográfiai krízisre és a munkaerőhiányra hivatkozva.
Ki lesz Avramopulosz utódja?
A jelenlegi Európai Bizottság mandátuma október végén lejár, az új vezetésnek november elsején kell felállnia – hangzott el a Kossuth Rádióban.
A megkérdezett szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a következő két-három hétben egy kötelező érvényű elosztási mechanizmusról döntés születhet, amely automatikusan érvényes lesz a tagállamokra.
„A máltai megállapodásban szerepel egy kilépési záradék, amely alapján egyoldalúan fel lehet mondani a megállapodást” – mondta Párkányi Eszter, majd hozzáfűzte: ez sem fogja megszüntetni az illegális bevándorlást.
A magyar álláspont változatlan
A szakértők hozzátették, hogy az új olasz kormány bevándorláspárti fordulata elindíthat egyfajta szívóhatást a migrációban. A magyar kormány álláspontja változatlan: kiszállítási kvóta lehet, de kötelező betelepítési kvóta nem.
Arra a kérdésre, hogy a magyar javaslatokat miért nem veszik napirendre, Párkány Eszter úgy reagált: ez is nyilvánvaló jele a kettős mércének. Úgy vélte: fontos, hogy a közép-kelet-európai országok egységesen lépjenek fel a kérdésben.
hirado, kossuth Rádió
