Ekkora állatokat még nem látott a piciny baranyai település, Máriagyűd!
A kegyhelyéről ismert Siklós melletti falucska hírességgel gyarapodott.
Itt a kézzel fogható bizonyíték: alig 25 ezer évvel ezelőtt, több tonnás mamutok legeltek ezen a kies helyen. Július elején robbant a hír: egy magánház alapozásakor gigászi csontokat fordítottak ki a munkagépek. Azonnal tudták a tulajdonosok, ez nem egy háziállat, ez nem ősember, ez valami sokkal nagyobb.
– Persze, hogy megdobban az ember szíve, ha régész. Emlékszem, péntek délután jött a hívás, hétfőn reggel már ott álltunk s vártuk, hogy láthassuk a földből előbukkant csontdarabot – idézte fel a Vasárnapi Blikknek a háztól pár lépésnyire az ásatás vezetője, Talabér Ildikó, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze.
Egy lakóház udvarán tereprendezés során egy lánctalpas munkagép fordította ki a földből a hatalmas csontokat. Utóbb kiderült, hogy egy mamut állkapcsának része, illetve az agyara. A tulajdonos szerencsére azonnal látta, hogy valami különleges dolgot rejt a föld. Egyből leálltak a munkákkal és értesítették a múzeumot.
– Nehezen írható le az érzés, amikor megláttuk a darabokat. Nem volt kérdés, hogy mamutcsontokról van szó – árulta el Ildikó. Azonnal kiszálltak az Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság emberével, pontosan jegyzőkönyvezték is látottakat az ásatás megkezdése előtt.
Ehhez hasonló mamutok maradványaira bukkantak Máriagyűd egyik családi házának kertjében tereprendezés közben /Fotó: Northfoto
Azért is nagy dolog, mert a csendes családi házas kis utca egy teljességgel ismeretlen lelőhely. Ha ismert lett volna, az építkezésnél eleve régészeti szakfelügyeletet kellett volna biztosítani. Szerencsés eset, hogy a tulaj szólt a múzeumnak, ugyanis vannak, akik nem vállalják, félnek, hogy elhúzódnak a munkálatok, plusz költséget jelent, és hasonlók.
– Szerencsére a tulajdonosok nem így döntöttek, sőt a mai napig maximálisan együttműködőek, segítenek, és nagyon kedvesek velünk – mondta el a szakember. Ildikó és 5-6 kollégája azóta minden reggel itt kezdik a munkanapot. Lehet bármilyen hőség, egy kifeszített ponyva alatt görnyedve apránként, miliméterről milliméterre, hol ecsettel, hol fogkefével, vagy spaklival, tisztogatják a csontokat, amelyek egyre jobban látszanak a földből.
Ottjártunkkor őslénytani szakértő, restaurátor egymás mellett guggoltak. Konzerváló anyagokkal ott helyben lekezelik a felszínre került csontokat, hogy ne málljanak egyből szét.
Talabér Ildikó és munkatársai a legnagyobb hőségben is az ásatáson dolgoztak
-Egy fiatalabb mamut állkapcsa került elő, egy középkorú mamutnak szintén az állkapcsa, illetve a hozzátartozó agyar is. Sőt úgy tűnik, talán még több agyart rejt a föld, kikandikálnak darabok. Előkerültek bordák, több is – mondta a régész.
A lelet különlegessége, hogy a csontok nem anatómiai rendben vannak. Tehát nem odafeküdt és elpusztult az ősállat, egyelőre tisztázatlan, hogy hogy kerültek ide a maradványok. Az biztos, hogy a jégkorszaki, eredeti löszös üledékben vannak benne. Emberi tevékenységre utaló nyomokat azonban még nem találtak. Mint megtudtuk, folyamatosan átszitálják a kitermelt földet, hogy hátha kőpengére, pattintott eszközökre bukkannak, amelyek az ősember akkori jelenlétére utalnak.
Az érintett ingatlan tulajdonosa egyelőre megőrizné névtelenségét, nem szeretné, hogy zarándokhely váljon telkéből. – Első ránézésre nem gondoltuk, hogy ennyire jelentős leletre bukkantunk, hogy ősi mamutcsontok felett járkálunk nap mint nap. Nem is volt kérdéses, hogy értesítsük az illetékes szakembereket. Semmilyen kellemetlenséget nem okoz nekünk a régészekkel való együttműködés, nagyon jó hangulatban telik a feltárás, amiben mi is nagyon szívesen segédkezünk – mondta a lapunknak.
Jelenleg valóban a klasszikus leletmentés folyik, kis bontó eszközökkel. ő maga is segít a feltárásban.
A déli órákban is javában folyt a munka a kijelölt, nagyjából 10×3 méteres területen.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársai rövidesen előkészítik a leleteket az elszállításra
Nagyon fontos, hogy a csontoknak az egymáshoz viszonyított helyzete milyen, ezt az állapotot rögzíteni kell, mégpedig 3 dimenzióban. Fotókat, rajzdokumentációk sorát kell elkészíteni, hiszen ezeket a leleteket, miután elszállították őket, már senki nem fogja ebben az állapotban többet látni. “Nem csak a tárgyat visszük be, hanem magát a jelenséget is” – fogalmazott a régész.
– A hónap végéig szeretnénk felszedni a csontokat. Alábontunk, hogy egy minimális földréteg legyen alatta, majd egy geotextilt vezetünk át alatta, és kézi erővel ezzel együtt fogjuk kiemelni, minél kisebb károsodást okozva. Ezután a Janus Pannonius Múzeumba fognak bekerülni. S ott folytatódhat a leletek teljes konzerválása és további kibontása – sorolta Talabér Ildikó. A legnagyobb darabnak az agyar látszik, az közel másfél méteres darab lehet, s akár tíz kiló is.
A geológus szakértő szerint nagyjából 20-25 ezer éves csontokról lehet szó, jelentőségét növeli, hogy a saját jégkorszaki üledékükben kerültek elő. Ezek általában kavicsbányákban szoktak kifordulni, ami nem az eredeti talaj közege a csontoknak, hanem áthalmozódás során kerültek oda.
– Ilyen leletből nem sok adódik egy régész életében, nekem is eddig ez a legjelentősebb. A családdal is megosztottam az örömömet, tudják milyen lelkesen végzem a munkámat. És persze a múzeum számára is kiemelt jelentőségű, sok kollégánk is fellelkesült a hír hallatára. A fiatal szakember hozzátette: reményei szerint mielőbb sikerül a teljes konzerválás, s akkor már bárki megnézheti a kiállított darabokat.
Baranyában már találtak maradványokat
Baranyában már találtak mamutcsontokat három közeli helyszínen is. Sőt Siklós környékéről is szolgáltattak már be agyardarabot. Jutalom nem jár érte. A csontok közelében egyébként árpád- kori gödröket is találtak, kerámia töredékekkel, vagyis bizonyosan a mamutokkal nem egykorú leletről van szó. A szakemberek kifejezése szerint ez egy több-korszakú lelőhely.
blikk
