Sajnos előfordul, hogy valaki nyugdíjazáskor szembesül csak azzal, hogy munkáltatója a bruttó béréből levont járulékokat nem fizette be a NAV felé.
Figyelembe veszik-e majd ezt az időszakot és ezeket az összegeket a nyugdíj számításakor?
Ha felszámolás után a Bérgarancia Alap fizeti ki a dolgozókat, az figyelembe vehető a nyugdíj megállapításakor? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: érdeklődöm, hogy beleszámít-e a nyugdíj összegébe az a bér, amely után nincs megfizetve a járulék? Hallottam panaszokat, hogy a munkavállaló csak a nyugdíjazásakor szembesült azzal, hogy a bruttó béréből levont járulékokat a cége nem fizette be a NAV felé. Bevallották, de aztán nem fizették be, a dolgozótól pedig – ha jól értettem – megtagadták ezen bérek figyelembevételét a nyugdíja kiszámításakor. Külön érdekelne az is, hogy figyelembe veszik-e a Bérgarancia Alapból kifizetett bér és végkielégítés összegét a nyugdíj összegének kiszámításakor? Ebben az esetben egy felszámolt kft. dolgozói kapták meg a nettó számfejtett bért. A cég adófolyószámlájából látszik, hogy a NAV felé megtörtént a Bérgarancia Alap bevallása, de befizetés itt sem mutatkozik. Okot ad ez arra, hogy ne vegyék figyelembe a fenti bért és végkielégítést a nyugdíj összegének kiszámításakor? Válaszát előre is köszönöm.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A nyugdíj megállapítása során, mind szolgálati időnek, mind a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításakor olyan időszakok és kifizetett/elért keresetek vehetők figyelembe, amelyek után a jogszabályban meghatározott egyéni járulékokat levonták. Amennyiben a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy a munkabérét kifizették és munkabéréből a járulékokat levonták, úgy abban az esetben, függetlenül azon ténytől, hogy a munkáltatója nem fizette be a járulékokat az állami adóhatóság felé, a kifizetett és járulékkal csökkentett kereseteket figyelembe kell venni a nyugdíjazáskor.
A legfrissebb hírek itt!
Amennyiben a Bérgarancia Alapból az elmaradt munkabérek ténylegesen kifizetésre kerültek, és ennek tényét a munkavállaló igazolni is tudja, úgy abban az esetben azokat a majdani nyugdíj megállapításakor figyelembe kell venni.
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény rendelkezései szerint a bérgarancia-eljárás keretében, többek között, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg visszatérítendő állami támogatásként.
A támogatás megállapítása esetén az állami foglalkoztatási szerv a döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik az alap bérgarancia alaprészéből a meghatározott bértartozás – a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről, a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adó- és vámhatóság – a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével – részére történő megfizetéséről, valamint a munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről, és a jogosult részére történő kifizetéséről. Az állami foglalkoztatási szerv az előzőek teljesítéséről 5 munkanapon belül tájékoztatja a felszámolót, mely tájékoztatás alapján a felszámoló 10 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről.
A fentiekben említettek nem érintik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak a társadalombiztosításról, valamint az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítási szervvel, az állami adó- és vámhatósággal szemben fennálló kötelezettségeit – így különösen a munkavállalót megillető munkabérrel és annak közterheivel összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket –, valamint a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit, és az annak elmulasztásából eredő felelősségét.