Emlékeznek a Bor, mámor, Provence című filmben, amikor Francis Duflot (Didier Bourdon alakította) énekelt a szőlőnek, és különleges, varázsos bor született? Persze szakértelem és szeretet és még sok minden kell hozzá, de a Coin Perdu a varázsát mégis a zenének köszönhette – talán!

Maga az a gondolat, hogy a zene hatással lehet a növényekre sokak számára elég hihetetlennek tűnhet. Először 1962-ben végeztek kísérleteket ennek kapcsán, amikor megállapították, hogy a különböző dallamok igenis pozitív hatással lehetnek a növények fiziológiájára.

Dr. T. C, Singh első kutatásai során megfigyelte és megállapította, hogy a növényeknek van érzékszervi érzékelése és reagálnak a hanghullámok kelltette rezgésekre. A vizsgált növények magassága 20%-kal nőtt klasszikus zene hallatán.

Később 1973-ban Dorothy Retallack már a különböző zenei stílusok hatásaira volt kíváncsi. Ugyanazt a növényfajt több laboratóriumban vizsgálták és mindenhol eltérő aláfestést kaptak a növények. Kísérlete bebizonyította, hogy a klasszikus zenét „hallgató” növényeknek nemcsak jobb a növekedési üteme, de kétszer olyan egészségesebbek is mint rockzenét hallgató társaik, akik sajnos a kísérlet végére inkább elszáradtak, mintsem tovább hallgassák azt.

A „The sound of Music and Plants” c. könyvben olvashatunk arról a kísérletről, amelyben a növények a zene forrása felé nőnek, mint ahogy egy napraforgó fordítja fejét az éltető napsugarak felé.

A növények úgy érzékelik a rezgéseket, hogy a hanghullámok rezgéseit a növények protoplazmája, a sejt élő anyaga fogadja. A periodikusan mozgó hangfrekvenciák felkavarják a növényekben található citoplazma, a sejtmagot kitöltő anyag mozgását.

A protoplazma így örök mozgás állapotában van, az eredmény pedig egy erős élettel teli növény.

Nemcsak kifejlett példányok mutatnak változást hanghatásra. Azok a csírák, amelyeknek zenét játszottak, dúsabbak és lombosabbak lettek növekedés közben.

Sokak szerint nem egyedül a zene az, ami hatással van a növényekre, de ugyanez elmondható a beszédre és a madarak csicsergésére is.

Ha sok zenét hallgat otthon, vagy munkahelyén folyamatosan szól a rádió és mégse látja a növényeken a pozitív változást, lehet érdemes elgondolkodnia, hogy növényeinek kifinomultabb ízlése lehet, mint Önnek…

a kép: Marion Cotillard, Russell Crowe at A GOOD YEAR Gala Premiere – Toronto International Film Festival, Roy Thomson Hall, Toronto, Canada, ON, September 09, 2006

ElőzőMásfél éve nem látott szintre csökken az élelmiszer-infláció
KövetkezőNAPÚT – 12: AZ Utolsó vacsora szereplői – András
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza