Trump beperelte unokahúgát és a tényfeltáró újságírókat..
Donald Trump volt amerikai elnök pert indított unokahúga, Mary Trump, valamint a New York Times három újságírója ellen, mert Pulitzer-díjat érő cikksorozataikban nyilvánosságra hozták adóügyeit és meggazdagodásának történetét, leleplezték önfényezését, vagy legalábbis így hivatkoztak a cikksorozatban..
Ügyvédje nem a megjelentek valóságtartalmát kifogásolta, hanem azt, hogy a volt elnök fivérének lánya – a családi megállapodást felrúgva – kiszivárogtatta Trumpék szennyesét. Mindez azonban három éve történt, a hosszadalmas jogi procedúra azonban csak most kezdődött. De miért ilyen későn?
Trump keresetében – amelyben „a tárgyaláson megítélendő, de vélhetően nem kevesebb, mint százmillió dolláros kártérítést” követel – a többi között azzal érvel, hogy Mary Trump információinak a lapban való közzététele jogellenes szerződésszegésnek minősül, mivel megsértette a Trump családon belül 2001-ben kötött egyezségét.
A Daily Beastben elsőként megjelentetett tudósítás szerint a leköszönt elnök nem a cikkek tartalmának helytállóságát kifogásolja, hanem azt, hogy unokahúga kiteregette a családi szennyest.
A kereset ugyanis a NYT újságíróit egyebek mellett az egyezségi megállapodás „jogellenes megsértésével” is vádolja azzal, hogy kéretlenül „megkeresték Mary Trumpot, és szánt szándékkal rávették arra, hogy megszegje az egyezségi megállapodást”. Trump ügyvédei Susanne Craig, David Barstow és Russ Buettner újságírókat nevezte meg alperesekként.
„Mary Trump és a New York Times alpereseinek cselekedeteit részben a felperes iránti rosszindulat motiválta” – állítja a kereset. A lap újságírói „jogtalanul jelentős személyes, szakmai és/vagy üzleti vonatkozású előny(ök)re tettek szert, beleértve – de nem kizárólagosan – a nyereséget, hírnevet, elismerést, felfújt piaci értékelést, bevételnövekedést és/vagy karrierépítést” – sorolják a beadvány beterjesztői.
„Szerintem ő egy vesztes, és csapkod. Ez a kétségbeesés jele. Donald, akárcsak korábban, most is megpróbál témát váltani” – így reagált Mary Trump.
„A Donald Trump adóügyeiről szóló, apró részletekre kitérő tudósítások az állampolgárok tájékoztatását szolgálták, és ez a közérdeklődés szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A per a független hírszervezetek elhallgattatására tett kísérlet, és mi határozottan védekezni fogunk ellene” – tette közzé a lap közleményében.
A három újságíró 2019-ben Pulitzer-díjat nyert a Trump pénzügyeivel kapcsolatban folyatott másfél éves oknyomozásért. A 2018 októbere és decembere között megjelent öt cikkben „megcáfolták a saját maga által szerzett gazdagságról szóló állításait, és leleplezték az adóelkerülésektől hemzsegő üzleti birodalmát” – indokolták az elismerés odaítélését az újságírói díj honlapján.
Donald Trump annak idején „avítt, unalmas és sűrűn ismételt slágertörténetnek” minősítette a cikkeket, közvetlenül azonban nem vitatta el valóságtartalmukat. „A New York Times csalással és adóelkerüléssel kapcsolatos állításai száz százalékban hamisak, és rendkívül rágalmazók” – szögezte le Charles Harder, Trump ügyvédje a mostani keresetben.
Mary Trump: miként teremtette meg a családom a világ legveszélyesebb emberét
Mary Trump – a volt elnök néhai bátyjának, ifjabb Fred Trumpnak a lánya – nyíltan szembefordult a nagybátyjával. A tavaly, 2020-ban megjelent könyvében nem túl hízelgő portrét festett a Trump családról és pénzügyi ügyleteikről.
Ebben azt is elismerte, hogy ő volt a Donald Trump adócsalásairól szóló NYT-cikkek egyik forrása.
Másik nagybátyja, Donald Trump öccse, Robert Trump próbálta megakadályozni a leleplező kötet megjelenését, arra hivatkozva, hogy az sérti a családfő, Fred Trump halála utáni pereskedés során kötött bizalmas megállapodást.
Donald Trump érzelmileg sérült önimádó, aki csalt, hogy tovább jusson – a többi közt ezt írta Mary Trump nagybátyjáról, Donaldról. Szerinte az akkor még fehér házi vezető képtelen „érzékelni az emberi érzések teljes spektrumát”.
A hevenyészett fordításban Túl sok, de sosem elég – avagy miként teremtette meg a családom a világ legveszélyesebb emberét című könyv a kiadó szerint Donald Trump és az őt létrehozó, „toxikus” család portréja. A Simon & Schuster szerint Mary L. Trump képzett klinikai pszichológus, Donald egyedüli unokahúga, aki megvilágítja családjuk árnyoldalát, és magyarázatot keres arra, miként lett nagybátyjából az az ember, aki a „világ egészségügyét, gazdasági biztonságát és szociális szerkezetét veszélyezteti”.
„Szociopata” és „bohóc” jelzővel illeti hízelgőnek nem mondható könyvében a szerző közeli rokonát.
Mary Trump szerint nagyapja, Fred Trump érzelmileg zaklatta, és tartós traumát okozott Mary édesapjának, Fred Juniornak és Donaldnak egyaránt. Donald azzal úszta meg, hogy személyisége apja céljait szolgálta. „A szociopaták ezt teszik: másokat könyörtelenül és hatékonyan alárendelnek saját céljaiknak, és nem tűrik el a véleménykülönbséget vagy az ellenállást” – írta a szerző.
Az elnök apja úgy vélte: a bocsánatkérés a gyengeség jele. Amikor a kis Freddie azt mondta „bocs, apa”, Fred kigúnyolta. Így aztán egyes Trump gyerekek bevett szokása volt a hazudozás, amivel elkerülhették a büntetést.
Donald lódítással fényezte magát, és így próbált meggyőzni másokat arról, hogy ő jobb annál, aminek látszik.
A Washington Post a 2020-as könyvbemutató kapcsán azt írta: Trump unokahúga csalóként mutatja be az elnököt.
Mary Trump bevallotta: segítette a New York Timest azoknak az oknyomozó cikkeknek a megírásában, amelyek feltárták, hogy az elnök – állításával szemben – nem önerőből lett milliárdos. „Nem is voltam tisztában azzal, milyen kockázatot vállaltam” – vallotta be könyvében Mary Trump.
A pert kiváltó cikkek szerzői
Mindhárom alperes újságíró a tekintélyes New York-i napilap régi motorosa.
Susanne Craig oknyomozó riporterként a politika, a pénz és a kormányzat összefonódásairól írt. A Wall Streetről tudósított, továbbá az elnöki politikáról és az állami korrupcióról készített mélyreható elemzéseket. Korábban a Wall Street Journalnál ő volt a vezető riportere annak az csapatnak, amely a Lehman Brothers bukásáról és a pénzügyi válságról szóló tudósításokért a Pulitzer-díj döntőjébe jutott.
David Barstow, a New York Times egyik vezető szerzője már korábban három Pulitzer-díjat érdemelt ki. A Walmart külföldön című sorozat társszerzőjeként a kereskedelmi lánc agresszív vesztegetési módszereit tárta fel a gyors mexikói terjeszkedés idején. Az Üzenetgép című cikksorozata a Pentagon titkos kampányáról szólt, amellyel az iraki és afganisztáni háborús tudósításokat befolyásolták. Közszolgálati Pulitzer-díjat társszerzőként a munkahelyi biztonságot súlyosan megsértő munkáltatókról szóló cikkekért kapott, akiknek a felelőtlensége amerikai munkások százainak a halálát vagy sérülését okozta.
Russ Buettner a lap oknyomozó riportere 2016 óta foglalkozik Donald Trump személyes pénzügyeivel. Egyebek között írt Trump Atlantic Cityben elszenvedett kudarcairól, és kutatta a vállalkozásaiból származó bevételek felülbecslésének okait. Korábbi cikkeiben az állami politikában tapasztalható korrupció megannyi példáját tárta fel.
A három szerző a Pulitzer-díjjal járó 15 ezer dolláron (4,5 millió forinton) osztozott.
Nézzük hát, mivel érdemeltek ki; mi volt annak az öt cikknek a tartalma, ami csaknem három évvel megjelenésük után olyan haragra gerjesztette a volt elnököt, hogy pert indított közeli családtagja és a három „firkász” ellen.
Trumpék megtévesztő adómanőverei
Az első, 2018. október 2-án megjelent cikkben 11 pontba foglalták össze az akkori elnök vagyonosodását. A legális adóelkerülés és az illegális adócsalás közötti mezsgye gyakran homályos, és megannyi adóelkerülési trükköt tesz lehetővé. A NYT értesüléseiről tájékoztatott adószakértők szerint azonban Trumpék többet tettek a jogi kiskapuk alkalmazásánál. Magatartásuk a megtévesztés és a ködösítés olyan mintáját képviselte, amely többször meghiúsította, hogy az adóhatóság megadóztassa a Fred Trump gyermekeire átruházott tekintélyes vagyont.
Donald Trump életének minden szakaszában pénzügyei szorosan összefonódtak apja vagyonával, és attól függtek. Alig három évesen – mai árakon – évi 200 ezer dollárt keresett mai dollárban kifejezve apja birodalmából. Nyolcéves korára már milliomos volt. A negyvenes és ötvenes években már több mint 5 millió dollárt kapott évente.
Az apai nagylelkűségnek világos mintázata volt: amikor fia új és drága projektekbe kezdett, Fred Trump egyre több pénzzel segítette ki. A hetvenes évek végén, amikor Donald Trump átkelt Manhattan csillogó kerületeibe, hogy egy lerobbant szállót Grand Hyatt előkelő hotellé alakítson át, apja megnyitotta a pénzcsapokat. Ugyanez történt, amikor Atlantic Cityben terjeszkedett kaszinóbirodalmával.
Trump könyveiben, tévéműsorokban és a kampánykörutakon gyakran hivatkozott arra, hogy egyetlen pénzügyi segítség, amelyet apjától kapott, egy 1 millió dolláros kölcsön volt. „Kamatostól kellett törlesztenem” – tette hozzá.
Valójában azonban – állapította meg a lap egyik példájában – Fred Trump legalább 60,7 millió dollárt, mai árakon 140 millió dollárt kölcsönzött fiának. Ennek nagy részét Donald soha nem fizette vissza.
Trump és testvéreinek a meggazdagodása
Fred Trump a fiát nemcsak alkalmazottjának tette meg, hanem ő ingatlankezelője, bérbeadója, tanácsadója és bankára is – írta a NYT 2018. október 2-án azokról a módszerekről, amellyel vagyont juttatott utódjának.
Fred Trump pénzt adott Donald Trump autójára, alkalmazottai fizetésére, részvényvásárlásra, az első manhattani irodáira és az irodák felújítására. Részesedést adott neki több saját cégében. Donald Trump karácsonyra 10 ezer dolláros csekket kapott apjától. Részesedést kapott még apja ingatlanainak mosodai bevételéből is.
A legnagyobb fizetést azonban, amit Donald Trump valaha is kapott az apjától, jóval Fred Trump halála után kapta. Csendben, a szokásos trumpi sajtótájékoztató nélkül 2004. május 4-én Donald Trump és testvérei eladták azt a birodalmat, amelyet apjuk 70 éven át épített abban a hiú ábrándban, hogy örökké a családé marad.
Donald Trump részesedése: 177,3 millió, mai értékben 236,2 millió dollárra rúgott.
Trump kétes adócsalásba keveredett, és apja vagyonának babérjait aratta le
Trump elnök az 1990-es években kétes adócsalásokban vett részt, beleértve a nyílt csalást is, amelyek jelentősen megnövelték a szüleitől kapott vagyonát – derült ki a New York Times nyomozásából, aminek eredményeit szintén 2018. október 2-án tették közzé.
Trump úgy nyerte el az elnöki tisztet, hogy magát önerőből elért milliárdosnak kiáltotta ki. Azt állította, hogy apjától, Fred C. Trumptól, a legendás New York-i ingatlanfejlesztőtől szinte semmilyen anyagi támogatást nem kapott.
A New York Times, bizalmas adóbevallások és pénzügyi nyilvántartások hatalmas tárházán alapuló nyomozása azonban feltárta, hogy Donald Trump mai árakon legalább 413 millió dollárnak megfelelő összeggel részesült apja ingatlanbirodalmából – gyermekkorától kezdve.
A pénz tetemes része adóelkerülés révén került a gyermekekhez. Donald és testvérei egy látszatcéget hoztak létre, hogy álcázzák a szüleiktől kapott több millió dolláros ajándékokat – derült ki a tényfeltárás során. A feljegyzések szerint Donald segített apjának egy olyan stratégia kidolgozásában is, amely több százmillió dollárral alulértékelte szülei ingatlanvagyonát. Ezzel jelentősen csökkentette az adóterheket, amikor ezeket az ingatlanokat rá és testvéreire ruházták rá.
A volt elnök szülei, Fred és Mary Trump jóval több mint 1 milliárd dolláros vagyont hagytak gyermekeikre, ami az ajándékokra és örökségekre akkoriban kivetett 55 százalékos adókulcs mellett legalább 550 millió dolláros adószámlát eredményezett volna.
Trumpék azonban összesen 52,2 millió dollárt, vagyis alig 5 százalékos adót fizettek az adóügyi nyilvántartás szerint.
Charles Harder, a család ügyvédje akkor azt mondta: Trump rokonokra és adószakértőkre bízta az elszámolást.
A hatósági vizsgálat
A cikkek nagyot robbantak. Két nappal később a New York-i hatóságok bejelentették, hogy vizsgálatot indítanak – számolt be a NYT 2018. október 4-én.
„Még csak most kezdjük átfésülni az információkat” – jelentette be két nappal a cikkek megjelenése után New York első alpolgármestere.
Az egyik adónem, amit a város vizsgálni fog, az ingatlanátruházási adó – mondta Dean Fuleihan. A tisztviselők szerint a Trump család által a Fred C. Trumptól a gyermekeire vagyonkezelőkön keresztül átruházott épületekre alkalmazott rendkívül alacsony értékbecslések alulfizetett átruházási adót eredményezhetett.
Trumpék például azt állították, hogy az apjuktól Donaldra és testvéreire átruházott 25 lakópark csupán 41,4 millió dollárt ér. Ezzel szemben egy évtizeden belül több mint tizenhatszoros áron értékesítették az épületeket.
Fuleihan közölte: a város azt is vizsgálni fogja, hogy Trumpnak és testvéreinek egy másik adóelkerülési manővere azt eredményezte-e, hogy Fred Trump birodalma sokkal kisebb ingatlanadót fizetett az előírtnál.
A város tisztviselői szerint a be nem fizetett adókhoz akár 25 százalékos kamat és büntetés is hozzáadódhat.
Az amerikai adóhivatal, az IRS szóvivője azt mondta: az ügynökség nem nyilatkozik arról, hogy tesz-e valamilyen lépést a NYT nyomozása nyomán.
A mesterségesen felpumpált bérleti díjak
Több ezer bérlő lakik a Brooklynban, Queensben és a Staten Islanden szétszórt, jellegzetes, vöröstéglás épületekben. Ők a járulékos vesztesei annak, hogy a Trump gyerekek – az örökösödési adó megkerülésével – megkapták apjuk vagyonát – írta a Trump-sorozat utolsó díjazott, 2018. december 15-én megjelent cikkében a NYT.
Az épületek szinte szabványosak. A legtöbbjük hatemeletes téglából épült, téglalap alakú épület, elnevezésük pedig szinte arisztokratikus: Saxony Hall, Westminster Apartments vagy Green Park Essex. A bérházak jobbára önkormányzati alkalmazottaknak és újonnan érkezett bevándorlók nemzedékeinek adtak otthont.
Amikor a hatóságilag szabályozott bérleti díjak a kilencvenes években gyorsabban kezdtek emelkedni, sok bérlőnek fogalma sem volt, hogy miért. Néhányan hallották ugyan, hogy a Trump család milliókat költött a felújítására, de ez nem oszlatta el a kételyeket.
A tényfeltáró újságírók kiderítették, hogy a Trump testvérek egy álvállalkozást hoztak létre, amellyel felpumpálták az apjuk által vásárolt épületek költségeit. A pluszpénzt testvériesen elosztották egymás között.
A költségek felpumpálása másodlagos előnyökkel is járt Trumpék számára, mivel lehetővé tette, hogy emeljék a bérleti díjakat.
„Minél magasabb volt a beszerzési ár, annál magasabb volt a felszámítható bérleti díj” – ismerte el egyszer Robert Trump, Donald fivére egy eskü alatt tett vallomásában.
Donald és testvérei már rég túladtak az épületeken. A bérlők azonban mind a mai napig megsínylik a következményeket. New York városa ugyanis évente és szabályozottan engedélyezi a bérleti díjak emelését. Ha azonban már a kiinduló alap jogtalanul magas, hatványozottan növekszik az alapján elszámolt bérleti díj emelése.
A járulékos kárt a NYT által felkért szakértők számították ki: ha 1995-ben csupán egyszeri 10 dollár volt a bérleti díj indokolatlan emelése, akkor az érintett 8000 lakás esetében a bérlők által eddig túlfizetett összeg több mint 33 millió dollárra rúgna.
Csak az orvos állíthatja meg
Egyetlen magyarázata van csak annak, hogy a volt elnök miért most, három év elteltével indított pert közeli rokona és a New York Times ellen: tisztára mosná magát.
Donald Trump már korábban belengette visszatérését a politikai arénába, nemrég pedig már nem is titkolta, hogy 2024-ben újra indul az elnökválasztáson, miután tavaly tekintélyes arányban maradt alul demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben.
„Azt mondanám, hogy valahol 99 és 100 százalék között” – mondta Donald Trump egyik vezető tanácsadója amikor arról kérdezték, mekkora az esélye annak, hogy Trump újra indul. „Szerintem 2024-ben biztosan indul” – hangoztatta Jason Miller.
„Azt akarom, hogy induljon. Bebizonyította, hogy jól bírja a feszültséget” – így üzent republikánus párttársa, Jim Jordan ohiói képviselő az volt elnöknek.
Mi tartaná vissza a harmadik fehér házi jelöléstől – kérdezték nemrég a Real America’s Voice adásában a leköszönt elnököt.
„Hát, gondolom, egy vészjósló orvosi telefonhívás” – válaszolta Donald Trump.
euronews alapján
