Álmos vagyok, nagyon álmos. Pedig már csaknem egy hónap eltelt a nyári óraátállítás óta. Nem meglepő, hogy ma már sűrűsödik azoknak a száma, akik szerint felesleges, nem hasznos, inkább káros az évenként kétszeri átállás.
Valaha, a régmúltban, ötven-hatvan évvel ezelőtt még volt értelme. Akkor a háztartásokban a villamosenergia-fogyasztást lényegében csak a lakások világítása jelentette. No de manapság? Egy átlagos háztartásban sokfajta, különböző fogyasztású gép, berendezés szolgálja az ott lakókat. Nézzük csak sorra! Automata mosógép. A családok több mint nyolcvan százalékánál alapvető berendezés. Hűtőgépek. Mellettük mostanság már egyre több helyen mélyhűtők is találhatók.
Aztán különféle konyhai robotgépek sora szolgál minket. Sok helyen villannyal főznek-sütnek is. Ne feledkezzünk meg a porszívókról, sőt a náluk bonyolultabb takarítóeszközökről sem! A jobb módúaknál elektromos kapu- és garázsnyitó, automata függöny- és ablaksötétítő-mozgató, mi több, gazdagéknál fűtött kocsifeljáró, szauna, vízforgató és vízhullámkeltő a medencében. Ez utóbbiak már nemhogy eszik, hanem zabálják az energiát. Hát még, akinek elektromos autója van, és éjjelente otthon eteti a hálózatból.
Az itt felsoroltak többségének teljesítményigénye kilowattos egyenként. Persze nem állandóan, egyesek automatikusan ki-be kapcsolnak, vagy csak aránylag rövid ideig működtetjük őket.
Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a többi, árammal működő eszközről, amelyeket a mindennapokban használunk. Napjainkban már életünk szerves része a rengeteg elektronikus jószág, és hiába viszonylag kicsi a fogyasztásuk, azért egyenként sem jelentéktelen, és sokat is használunk egyszerre.
Ma már a legtöbb családban legalább egy számítógép működik, de egyre többször fordul elő, hogy külön gépük van a gyerekeknek is. Nagyságrendben száz wattokat is kívánnak ezek az okos gépeink.
Aztán ott sorjáznak a szórakoztató eszközök: tévé, rádió, képfelvevők és lejátszók. Meg a sokféle hordozható berendezés: laptop, tablet, mobiltelefon.
Ezek fogyasztása igazán nem nagy, csakhogy sűrűn kell tölteni őket, és megint a sok kicsi sokra megy. A fűtés is eszi a villamos áramot, mert igaz, hogy gázzal működik a cirkó, de a forró vizet villamos szivattyú keringteti a rendszerben.
Ha mindent összevetünk, bizony a világítás, ami miatt kétszer egy évben szenvednünk kell az óraátállításnál, ma már alig tíz, de inkább csak egy-két százalékát teszi ki a számlánknak. Mi több, ma már itt vannak a kis fogyasztású, hosszú élettartamú világítóeszközök, amelyek ezt az értéket még lejjebb nyomják.
Mit spórolunk meg tehát? Egy kisváros fogyasztását, állítják az illetékesek. Elhiszem, ha mérésekkel igazolják. De megéri-e? Én, mérnökként, csak a fogyasztás oldaláról tudom közelíteni a kérdést, de azok az orvosok sem elégedettek, akik az élettani hatásokat vizsgálják.
„Az éjszaka és a nappal váltakozása a hormonrendszer működésére is hatással van, ami így nemcsak az anyagcserét, hanem a hangulatot és a teljesítményt is befolyásolja” – hívja fel a figyelmet Lakatos Péter egyetemi tanár.
Érdemes hát ilyen durva beavatkozásokkal élni, amikor a pénzbeli haszon elenyésző, az élettani hatás pedig kifejezetten káros?
Forrás: Metropol: Kép: Google;