Nem biztos, hogy tudják, minek örülnek a görögök

A vasárnapi népszavazás várható következményeiről, és az eredmény fogadtatásáról beszélt a 180 perc című műsorban a Kossuth Rádió brüsszeli tudósítója valamit az athéni magyar nagykövet.

Kétféle döntés születhet az az eurózóna tagállamainak keddi rendkívüli csúcstalálkozóján Görögországgal kapcsolatban, vagy tárgyalnak vele vagy nem. Ha utóbbi mellett foglalnak állást, akkor biztos, hogy Görögországnak előbb-utóbb ki kell válnia az eurózónából. A hitelezők – uniós államok, intézmények, illetve az Európai Központi Bank– azonban futnak a pénzük után, ami több mint 300 milliárd euró. Ha viszont engednek Görögországnak, akkor elindulhat egyfajta fertőzés az EU-ban, másutt is, például Spanyolországban is vannak ugyanis adóssághegyek és populista pártok. Ezek helyett nagy valószínűséggel inkább az várható, hogy az eurózóna vezetői és Görögország elkezd ugyan tárgyalni, de próbálják majd húzni az időt – mondta a 180 percben Baracka Eszter, a Kossuth Rádió brüsszeli tudósítója.

Legfontosabb az egység

Az eurót használó államok vezetőinek azután kell kialakítani az álláspontjukat, hogy Görögországban a kormány akaratával egybehangzóan a voksolók többsége nemmel szavazott a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedésekre: Ezekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez.

A tudósító megjegyezte, az európai vezetők szerint a labda most a görög térfélen pattog, miután nemet mondtak a hitelezők legutóbbi ajánlatára. A következő lépésként, tehát Görögországnak elő kellene állnia egy új konstruktív javaslattal.

Baracka Eszter szerint azonban nem lesz nagyon könnyű azonban a további együttműködés, mert a népszavazás kampányában nagyon súlyos nagyon kemény vélemények és jelzők hangzottak el. A görög pénzügyminiszter, Jánisz Varufakisz például terrorizmussal vádolta a németeket, illetve országa hitelezőit – abban az értelemben, hogy félelmet keltenek a görög emberekben. A tudósító hozzátette, a görög tárcavezető ezzel nagyon keményen megbántotta a németeket. Egyes német kormányzati és más európai vélemények szerint a görög vezetés az utolsó hidat is felégette maga mögött, és a további tárgyalásoknak így már nincs értelme.

Ezek persze csak az első reakciók, de a sértettséget minden bizonnyal félreteszik a politikusok, mert ahogy az a korábbi nyilatkozatokból is kiderül, a legfontosabb cél az eurózóna egysége.

Táncoló és sorban álló tömegek

Sándorfi Eszter, athéni magyar nagykövet arról számolt be a 180 percben, hogy Görögországban nagyon nagy az ünneplés a népszavazás után. Mint hozzátette, senki nem számított arra, hogy nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora ilyen nagy arányú, kétharmados győzelmet arat. A népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt. A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.

Sándorfi Eszter szerint ugyanakkor a görögök nem tudták, mire mondanak nemet, nagyon kevés idő volt a népszavazás előtt arra, hogy felmérjék a következményeket. Megjegyezte, hogy a görögöknél öt éve súlyos megszorítások vannak, a 2009-ben még 10 százalékos munkanélküliség ma hivatalos adatok szerint 25-26 százalékos, a fiatalok körében pedig több mint 40. A nagykövet szerint a görögök emocionális alapon szavaztak, a voksoláson nem a logika döntött. Ugyanakkor reális veszély, hogy az ország kifogy az euróból. Ezt mutatta az is, hogy miközben vasárnap éjszaka az Szintagma téren táncolva ünnepelt a tömeg, máshol éjjel is sorok álltak a bankautomaták előtt, hogy még pénzhez juthassanak.

Sándorfi Eszter szerint a görögök mindennel együtt jelenleg optimisták, bíznak benne, hogy a következő napok tárgyalásai az eurózóna vezetőivel, illetve intézményeivel valamilyen pozitív eredményt hoznak számukra.