A szülészorvosok döntő hányada már nem fogad el hálapénzt, miközben a kismamák továbbra is igénylik a személyes törődést. Ezt az űrt a szülésznők kezdik betölteni.
Tanácsadás címén még számlát is adnak a hálapénzről, és a szülésre is bemennek. Pedig csak akkor lehetnek ott, ha aznapra szól a beosztásuk. Nyílt titok a kórházakban, hogy a munkaidejükön kívül bent tartózkodó szülésznők maszekolnak – egyébként miért lennének bent?
„December elején kerestem meg egy szülésznőt, akit többen is ajánlottak nekem, hogy mi a módja annak, hogy majd vele szüljek” – írta egy nő annak a budapesti kórház vezetésének, ahol elmondása szerint 2021 tavaszán megszülte első gyermekét.
A Szabad Európa birtokába került levél szerzője szerint a szülésznő nem vállalta el őt a januártól érvényes jogszabályok miatt. E szerint tilos hálapénzt elfogadni az egészségügyi dolgozóknak.
Elégedett volt a szüléssel
Ajánlott viszont más kollégákat, akik vállaltak privát szülést. Igaz, ők teljesen be voltak táblázva arra az időszakra. Végül ügyeletben szülte meg a gyermekét, de elmondása szerint így is elégedett volt a kórházzal.
A szülés előtti vizsgálatok alkalmával és a szülőszobában is rengeteg kismamával beszélgetett. Mint kiderült, olyan is volt, aki már októberben kért szülésznőt, hogy legalább egy ismerős arc legyen bent a nagy napon a szülőszobában.
A kismamák ötven–hetvenezer forintnyi hálapénzt fizetnek a szülésznőknek, akik számlát is adnak. Ezen tanácsadás és szülésfelkészítés van feltüntetve, mivel közkórházakban már nem lehet magáért a szülésért fizetni.
„Volt, aki éjjel úgy szült, hogy a szülésznőjének még két másik szülése is volt rajta kívül” – olvasható a levélben. A levélíró szerint másnap a szülésznő szolgálatban volt, fáradtan kellett ellátnia a munkáját.
Biztos, hogy maszekolnak
Egy névtelenséget kérő orvos a Szabad Európán megerősítette a levél tartalmát. Azt is hozzátette, hogy egyértelműen látszik, hogy a szülésznők irányába tolódott el a hálapénz rendszere. „Műszakonként két szülésznő van a kórházban, szülésnél egy orvosnak és egy szülésznőnek kell bent lennie a teremben. Ha látok egy harmadikat vagy negyediket, ők biztos, hogy maszekolnak” – mondta az orvos.
A kollégák ilyenkor nem szerepelnek a jelenléti íven, értelemszerűen nem is írják alá. „Nyílt titok, hogy mi folyik a kórházakban, mégsem tesz senki ellene”
– tette hozzá.
Az orvos szerint ennek két oka van. Az egészségügyi szakdolgozók bérét nem emelte meg olyan mértékben a kormány, hogy ne lenne érdemes kockáztatni, és a páciensek is igénylik a személyes törődést. „Nem lehet egy több évtizedes rendszert egyik napról a másikra megszüntetni. Érthető okokból a kismamák ragaszkodnak ahhoz, hogy olyan személy is jelen legyen a szülésnél, akit ők fogadtak fel, nem a szülőszobában találkoznak először” – mondta az orvos.
Mint ismert, míg az orvosok alapbére 2021-től szolgálati időtől függően két-háromszorosára (száz-kétszáz százalékkal) nőtt, addig az egészségügyi szakdolgozók csak 21 százalékos béremelést kaptak. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke korábban ezt így szemléltette: egy tizenöt éve a pályán lévő diplomás mentőtiszt 384 ezer forint, egy mentőorvos pedig közel egymillió forint alapilletmény-besorolással végzi majdnem ugyanazt a feladatot.
Ezzel együtt a Büntető törvénykönyvbe került az a passzus, amelynek alapján az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók letöltendő börtönbüntetést is kaphatnak, ha hálapénzt fogadnak el.
A lapunknak nyilatkozó orvos szerint a szülészeteken az orvosok teljesen leálltak a hálapénzzel. Ezzel kissé kevesebb pénzt visznek haza, de nyugodtabb az életük is. „Az új szabályok életbe lépése előtt három helyről kaptam pénzt. Érkezett a kórházi fizetésem, emellett magánrendelésből és hálapénzből is származott bevételem” – mondta az orvos.
Most ez utóbbi kiesett, viszont a korábbi 450 ezer forintos nettó kórházi fizetése – néhány ügyelettel – bőven egymillió forint fölé ugrott. Bár így is kevesebb, mint korábban, de sokkal több szabadideje van. Régebben állandóan bent volt a kórházban, alig volt szabad hétvégéje.
„Most, ha lejár a műszakom, hazamegyek, heti két-három magánrendelés mellett nyugodtan élvezhetem az életet. Nekem bejött az új rendszer” – mondta. Az orvos szerint a szülésznők helyzete ezzel szemben nem sokat változott, havi 280-300 ezer forintot visznek haza úgy, hogy felelősségteljes munkát végeznek; nélkülük leállnának a szülészetek.
Évtizedek óta fizetünk az orvosnak
Nem lehet egy több évtizedes hagyományt egyetlen tollvonással megszüntetni a kórházak szülészeti osztályán. Egy egészségügyre rálátó forrásunk szerint az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy a hiányt veszik meg.
„Attól, hogy tilos a hálapénz, a hiány még nem szűnt meg” – mondta forrásunk. Szerinte ilyen hiány lehet az egészségügyben a személyes kapcsolat az orvossal, vagy a szülésben jártas szakemberrel való beszélgetés, az, hogy biztos lesz szabad időpont, a bizalom, a tájékoztatás és a biztos odafigyelés.
„A januárban életbe lépett szabályokban nincsenek új ösztönzők, nincs teljesítőelem, nincs motiváció, amit régen a hálapénz okozott”
– mondta forrásunk.
Szerinte nem az a baj, ha valaki fizet a személyes orvosválasztásért, hanem az, hogy idén januárig szerződés nélkül, nem számon kérhető módon és feketén tehette meg.
„Miért legyen ez illegális? Hadd lehessen orvost választani, megbízni az ügyemmel, természetesen szerződéses keretek között – tette hozzá. Forrásunk szerint már több kormányzati fórumon elhangzott, hogy kezdeni kellene valamit azzal a lakossági igénnyel, amely a szabad orvosválasztás lehetőségét érinti. – A választások előtt erre már biztosan nem kerül sor” – mondta.
Beszédes, hogy bár a kormány küzd a hálapénz ellen, szinte semmilyen lakossági tájékoztatási kampányt nem indított ezzel kapcsolatban. Az orvosi kamara küldött egyedül tájékoztató anyagokat az egészségügyi intézményekbe arról, hogy januártól tilos hálapénzt adni és elfogadni.
Reagált a kórház: számlára igen, zsebbe nem
Megkérdeztük az érintett budapesti kórházat is, hogy mi történt a levéllel, indult-e vizsgálat. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatójának, Bedros J. Róbert képviseletében eljárva egy ügyvéd válaszolt.
Szerinte a levél írója is elismeri, hogy az „ellátása során semmilyen formában nem kértek tőle hálapénzt, erre kollégáink utalást sem tettek” . Így az ő esetében nem beszélhetünk paraszolvenciával kapcsolatos visszaélésről. A kórház sajnálatosnak tartja, hogy a levél írója konkrét tényadatok nélkül hallomásokra hivatkozik és ezzel a tényszerű vizsgálat lefolytatását is lehetetlenné teszi.
És bár vizsgálatot nem indít, de lapunk megkeresését követően az „intézmény főigazgatója jelentéstételre kérte fel a levélben szereplő szervezeti egység vezetőjét az üggyel kapcsolatban”.
A kórház válaszából az is kiderült, hogy a munkatársak fenntartói engedéllyel, számla kiállítása ellenében végeznek szülésre felkészítő foglalkozásokat, hálapénzt azonban nem fogadnak el.
index, szabadeuropa
