New York — Napról napra nő az európai országok ellenállása az ENSZ migrációs egyezményével szemben, a tagállamok vezetői sorra utasítják el a menekültpolitika globális összehangolását célzó csomag tervezetét.
Október végén Ausztria jelentette be, hogy – Magyarország példáját követve – kilép a tárgyalási folyamatokból, pár nappal később pedig Andrej Babis (64) cseh miniszterelnök és a horvát államfő is közölte: nem kívánja szignózni a dokumentumot a decemberi marokkói csúcstalálkozón. A világszervezet egyezsége Szlovéniában is nagy feszültségeket gerjesztett, miközben Dánia is egyre bizonytalanabb a kérdésben.
A szakértők legnagyobb meglepetésére még az Angela Merkel (64) német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyes prominens tagjai is fellázadtak a globális egyezség ellen, és tárgyilagos vitát követeltek az ügyben.
Kiszelly Zoltán politológus szerint „életveszélyes ez a paktum”, ugyanis továbbra is nemzeti hatáskörben kell tartani a migráció kérdését.
– Az egyik probléma, hogy az ENSZ-ben több kibocsátó ország van, amelyet a túlnépesedés és a klímaváltozás sújt, mint befogadó ország. Az egyezmény jogi trükközésekkel tenné legálissá az illegális migrációt, továbbá a bevándorlóknak az őslakos európaiakkal megegyező jogokat biztosítana – magyarázta a Blikknek. Hozzátette, aki akar, az fogadjon be migránsokat, de ne tegyék ezt kötelezővé olyan országoknak is, amelyek nem ezt az utat választják.
A sokat bírált, 33 oldalas okmány 23 célt fogalmaz meg, például azt, hogy a migrációs politikában az egyes emberek, főként nők és gyermekek érdekeit tartsák szem előtt. Emellett megkönnyítené a bevándorlók számára a családegyesítést, a munkavállalást, a szociális szolgáltatásokhoz való jutást és felvenné a harcot az embercsempész bandákkal is. Az ENSZ szerint a nemzetközi együttműködés a határok védelmét és a menekültek biztonságos hazatérést is segítené.
Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa úgy véli, a dokumentum újra megerősíti a számtalan nemzetközi egyezményben és többek között a magyar alaptörvényben is garantált alapvető emberi jogok iránti elkötelezettséget.
– Ennél se többet, se kevesebbet nem tartalmaz a dokumentum. Elfogadása esetén nem lesz se kevesebb, se több menekülő sehol a világon, nem állapít meg semmilyen új kötelezettséget egyetlen ország számára sem – fogalmazott lapunknak Léderer.
Amerika kezdte a sort
Az Egyesült Államok már tavaly decemberben kiszállt a megállapodás előkészítési folyamatából. Nikki Haley (46) október elején távozó amerikai ENSZ-nagykövet Donald Trump (72) elnök döntését akkor azzal indokolta, hogy a bevándorlásra vonatkozó döntéseket Washington maga szeretné meghozni. Emellett viszont hangsúlyozta, hogy hazája világelső a menekültek támogatásában, és ezt a szerepét a jövőben is meg kívánja tartani.
Forrás: Blikk.hu
Fotó:Fuszek Gábor
