Az olasz diákok több mint három hónapot pihenhetnek, a britek csak másfelet .
A nyári szünetben sok család nem tudja megoldani a gyerekek elhelyezését. (Katona László)
Érdemes beszélni a tanítási napok számának átrendezéséről a közoktatásért felelős államtitkár szerint. Czunyiné Bertalan Judit egy tévéműsorban azt mondta: leginkább azért lenne ideje gondolkodni a nyári szünet lerövidítésén – ezzel párhuzamosan pedig az őszi és a téli szünet meghosszabbításán –, mert sok szülő számára problémát okoz a gyerekek elhelyezése június közepe és szeptember eleje között.
A kérdés nem először merül fel, legutóbb 2012-ben beszélt arról Hoffmann Rózsa akkori oktatási államtitkár: nincs kizárva, hogy az általános iskolások nyári vakációja rövidebb lesz, ha a körülmények megengedik, és igény van rá. Hoffmann akkor azt is kijelentette, hogy a gimnáziumokban erre nincs lehetőség, mivel igazodni kell a felsőoktatás elvárásaihoz.
Régóta hangoztatott probléma, hogy a nyári szünetben sok család számára nem megoldott a diákok ellátása, és ilyenkor még tovább nőnek a különbségek a rossz és a jobb sorban élő gyermekek között.
A nyári szünetet 1.267.000 magyar diák élvezheti.
Egyrészt azért, mert a fizetős táborok sokba kerülnek – az ottalvósokért átlagosan 30–35, a napközisekben 15–20 ezer forintot kell fizetni a táborfigyelő.hu adatai szerint –, az önkormányzatok pedig nem mindig tesznek eleget a gyermekek védelméről szóló törvény előírásának, amely szerint kötelességük gondoskodni a tanulók napközbeni ellátásáról.
Az Európai Bizottság átfogó jelentést készített arról, hogyan alakulnak a szünetek és a tanítási napok az egyes országokban.
Ebből kiderül, hogy nem a magyar gyerekek vakációzhatnak a leghosszabban: míg nálunk 10-11 hétig tart a szünet, addig Lettországban, Olaszországban és Törökországban 13 hétig élvezhetik a diákok a szabadságot.
Néhány német tartományban, az Egyesült Királyságban és Lichtensteinben ugyanakkor ennek kevesebb mint a felét, 6 hetet kapnak pihenésre a nebulók.
Igaz, ahol nagyon rövid a nyári szünet, ott sokkal több szabadnap jár év közben a gyerekeknek.
Az országok mintegy felében hivatalosan szeptember elsején kezdődik a tanév. Az északi államokban augusztus közepén, végén ülnek újra iskolapadba a diákok, míg a déli országokban jellemzően szeptember második felében indul a tanítás.
Az évközi szünetekből jellemzően négyet – őszit, karácsonyit és újévit, télit-farsangit, illetve húsvétit-tavaszit – iktatnak be az európai iskolákban. Nagyobbak a különbségek abban, hogy ezek hogyan oszlanak el, és milyen hosszúak. Minden országban akad néhány további, egy-tíz napos tanítási szünet, amelyet valamilyen állami vagy vallási ünnep, esemény miatt illesztenek be a tanévbe.
Forrás: wikipedia; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
