forrás: Kossuth Rádió, Napközben
Ha elvárás, hogy este, hétvégén, otthon vagy szabadság alatt is meg kell nézni az e-maileket, reagálni kell rájuk, akkor ez rendkívüli munkavégzésnek számít, és pótlékkal kell kompenzálni.
12 órás, kötetlen vagy éppen részmunkaidő. Mikor, hogyan kell számolni és nyilvántartani a munkaidőt? Mi az, ami beletartozik, és mi az, ami nem? Beletartozik-e az utazás vagy éppen a kiküldetés? Hogyan kell kifizetni vagy kiadni a túlórát? A Kossuth Rádió Napközben című műsora ezekre a munkajogi kérdésekre keresi a választ.
A kötetlen munkaidőben dolgozók esetében gyakran nem egyszerű elválasztani a munkát a magánélettől. A mobiltelefonok és a telefonra érkező e-mailek korában pedig még nehezebb meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között. A mai világ már szinte diktálja és elvárja a 24 órás készenlétet és rendelkezésre állást nem csak hétköznapokon, hanem ünnepekkor és szabadság alatt is.
Cselédi Zsolt munkajogász a műsorban elmondta: egy átlagos cég átlagos munkavállalójából kiindulva az alapszabály, hogy a teljes munkaidő napi nyolc óra. A munkarendet és a munkaidő beosztását az egyes napokra a munkáltató határozza meg, ha semmi különös mozzanat nem indokolja, akkor reggel 8-9 óra körül kezdődik és délután 4-5 óra körül ér véget – napi egy munkaközi szünettel, amely törvény szerint nem számít bele a munkaidőbe.
Kossuth Rádió, Napközben
Bizonyos foglalkozási ágakban, speciális munkakörökben ettől el lehet térni akár nagyobb mértékben is: műszakos jellegű beosztással, ha a technológia megkívánja, megszakítás nélküli munkarenddel, és a munkáltató részben vagy teljes egészében át is engedheti a munkavállalónak a munkaszervezést, ekkor rugalmas vagy kötetlen munkarendről beszélhetünk.
A rugalmas munkaidő sem lehet kiszámíthatatlan
Cselédi Zsolt kifejtette, a rugalmas munkaidő sem lehet kiszámíthatatlan. Két részből áll: törzsidőből, amikor a munkahelyen kell tartózkodni, és peremidőből, amikor pedig a maradék munkaidőt a dolgozó rugalmasan oszthatja be. Az azonban nem fordulhat elő, hogy a munkaadó a napi munkaidőn felüli rendelkezésre állást vár el, illetve ha ez valósul meg, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül, és kompenzálni kell. A munkajogász elmondta: a kötetlen munkarend alapesetben szintén heti negyven óra.
A jogász felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakóhelyről a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakóhelyre való utazás nem számít bele a munkaidőbe abban az esetben, ha mindennap azonos helyre jár dolgozni a munkavállaló. A kiküldetéssel kapcsolatban a szakember elmondta: arra a jogszabály költségátalányt, vagyis napidíjat ír elő, vagy pedig a munkaadónak meg kell térítenie a dolgozó összes felmerülő költségét.
Az is munkavégzés, ha hétvégén válaszolni kell az e-mailekre
A munkaidővel kapcsolatos egyik legkurrensebb kérdés, hogy a technológiai fejlődéssel bizonyos munkavállalók hogyan és mikor férnek hozzá a vállalati rendszerekhez, mikor végeznek munkát, és ez munkaidőnek minősül-e. A jelenlegi szabályozás nem ad választ arra, hogyan kell eljárni ezekben az esetekben, de a munkáltató felelőssége, hogy ezt megfelelően kezelje. Ha elvárás, hogy este, hétvégén, otthon vagy szabadság alatt is meg kell nézni az e-maileket, reagálni kell rájuk, akkor ez rendkívüli munkavégzésnek számít, és pótlékkal kell kompenzálni.
Sabacz Róbert, Budapest Főváros Kormányhivatala foglalkoztatási főosztályának főosztályvezető-helyettese a műsorban arról tájékoztatott, hogy a szabálytalanságokat a munkavállalók a munkavégzés helye szerinti megyei, illetve fővárosi munkaügyi hatóságoknál jelenthetik be. A bejelentő kérheti, hogy adatait zártan kezeljék, bejelentését névtelenül nem, de anonim módon teheti meg a későbbi retorziók elkerülése végett. Ha nagyon súlyos érdeksérelem jut névtelen bejelentéssel a hatóság tudomására, dönthet úgy, hogy azt is kivizsgálja.
A jogsértés függvényében a vizsgálat tartalmazza a munkaügyi dokumentáció ellenőrzését vagy akár a helyszíni szemlét, sokszor elengedhetetlen a munkavállalók tanúkénti meghallgatása is.
