A kormánynak „Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országgyűlésben, ahol bemutatta az új kabinetet.
A kormányfő hangsúlyozta: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak. A világban új időszak, új technológiai korszak kezdődött el, amely még bátrabb újító szellemet és még több változtatást követel – hangoztatta, jelezve ugyanakkor: Európát még hosszú évekig fenyegeti a népvándorlás és a tömeges migráció.
A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat – mondta Orbán Viktor, azt ígérve a kabinet nevében, hogy hűséggel szolgálják a nemzetet, és a nehéz időkben is fenntartás nélkül szeretik majd Magyarországot.
A kormányfő hangsúlyozta: olyan embereket kért fel miniszternek, akiknek közös szenvedélye Magyarország, akik azt gondolják, hogy „a mi életünkben a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születhettünk”.
Leszögezte: politikai közösségének tagjai bajtársi politikai közösséget alkotnak, és nem egymással versengő politikusok.
A kormány a nemzetet szolgálja, de helyünk Európában van
Új kormányát európai horizontúnak is nevezte Orbán Viktor, úgy fogalmazva, „a nemzetet szolgáljuk, de helyünk Európában van”. Arra kérte a minisztereket, hogy munkájuk során törekedjenek Európa nemzeteivel baráti viszonyra és jó kapcsolatokra. „Nekünk Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk” – mondta.
Felidézte emellett korábbi három kormányát, valamint rámutatott arra is, hogy az ország településein sok százan vállalják a vezetés felelősségét politikai közösségéből. Kijelentette: akár több kormányra való elkötelezett, kipróbált, szolgálatra kész emberrel rendelkeznek.
„Hogy mikor kit kérünk fel miniszteri munkára, azt mindig az ország előtt álló feladatok szabják meg. Kabáthoz a gombot, s nem fordítva. Mindig munkát ajánlunk, és sohasem pozíciót” – fogalmazott, hozzátéve: csak egy mérce van, az erősödő és jobban teljesítő Magyarország.
Orbán Viktor megerősítette: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak. Szerinte nyolc év elteltével elmondható: nemcsak a magyar kormány, hanem az emberek is cselekvő szellemmel, bátorsággal és újító kedvvel álltak bele az új korszakba.
Köszönetet mondott a vállalkozóknak a munkahelyteremtésért, a munkanélküliség után újra munkába álló embereknek, a közfoglalkoztatottaknak, a családot alapító fiataloknak, valamint az időseknek, akik felnevelték a mai kor aktív és cselekvő nemzedékét. Az időseknek azért is köszönetet mondott, mert „nagy többségükben támogattak bennünket a politikai küzdelmeinkben”.
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország és Közép-Európa országai adják ma az Európai Unió leggyorsabban fejlődő régióját.
Európa gazdasági súlypontja fokozatosan keletre tolódik. „1990-ben még Európa volt a mi jövőnk, ma pedig mi vagyunk Európa jövője” – fogalmazott.
Megismételte álláspontját, hogy „régen álltak olyan jól a csillagok hazánk felett, mint éppen most, itt a lehetőség, hogy új dolgokba is belefogjunk”. Ezt meg is kell tenni szerinte, mert a biztató első nyolc év után is még csak a munka felénél tartanak.
Hozzátette: mély átalakítások, komoly küzdelmek és szívós munka áll mögöttük, de a világban új időszak, új technológiai korszak kezdődött el, amely még bátrabb újító szellemet és még több változtatást követel. Ehhez a kihíváshoz kellett igazítani az új kormány összetételét – jelezte a kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette, a technológiai mellett biztonsági és szellemi fenyegetésekkel is szembe kell néznie az országnak. Európát még hosszú évekig fenyegeti a népvándorlás és a tömeges migráció, emberek tízmilliói állnak készen arra, hogy útra keljenek Európába, ezért a védelmi képességek erősítésére, a határ szilárd őrizetére és a biztonsági kockázatok higgadt kezelésére van szükség – fejtette ki.
A miniszterelnök azt mondta, a kormány nem hitelveket védelmez, hanem azokat a létformákat oltalmazza, amelyek a keresztény hitelvekből kisarjadtak. Ezért „védjük az emberi méltóságot, a családot, a hitbéli közösségeket és a nemzetet” – hangsúlyozta, megjegyezve: ha mindez kisebbségbe szorul, az egyszerre jelenti Európa végét és az ezeréves magyar államiság elvesztését. Ezért az új korszak küszöbén is kötelesség a keresztény kultúra megőrzése és az iskolák ennek szellemében való működtetése – mondta.
Negyedik kormánya tagjait bemutatva – a miniszterei nevében is megköszönve az országgyűlési képviselők bizalmát – a miniszterelnök elmondta: Bártfai-Mager Andreát nemzeti vagyonért felelős miniszternek kérte fel. Kiemelte: Magyarországot 1990 után komoly vagyonvesztés érte, nyolc év munkájával azonban sok mindent visszaszereztek. A miniszter feladata lesz, hogy az ország vagyonkezelési stratégiáját kialakítsa, a stratégiai vagyont megtartsa, működtesse. Azt kívánta, sikerüljön a nagynevű előd, Mádl Ferenc elnök nyomába érnie.
Pintér Sándor a felelős mindannyiunk biztonságáért – mondta a kormányfő, megköszönve neki, hogy helyreállította a magyar rendőrség becsületét, fáradhatatlan volt és nem tűrt ellentmondást, amikor meg kellett védeni a határokat. Munkáját mostantól belügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként, a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjeként is végzi majd – közölte Orbán Viktor.
Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét úgy mutatta be, mint akinek vállát különös felelősség nyomja majd. Sikeres Magyarországhoz tanult, szilárd jellemű és egészséges magyar emberekre van szükség, ez a minisztérium „reneszánsz embert” követel, ráadásul olyat, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Átlátni, átfogni és összehangoltan irányítani egy ilyen hatalmas minisztérium gépezetét, olyan embert próbáló feladat, amelyre csak kevesen vállalkoznának – fogalmazott.
Benkő Tibor a hadsereg első számú katonájából lép elő honvédelmi miniszterré – folytatta a kormányfő, aki szerint súlyos, évtizedes elmaradásokat kell pótolni most, amikor szomszédaink hadseregei jóval előttünk járnak. Még nem késő, még utolérhetjük őket – mondta Orbán Viktor, azon meggyőződésének is hangot adva, hogy a tiszti állományban még óriási tartalékok rejlenek. Azt kérte a minisztertől, hozza ezeket felszínre.
Süli Jánosra a paksi erőmű bővítésért felelős miniszterként számít a továbbiakban is a miniszterelnök. Az atomerőmű bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzék a rezsicsökkentést és olcsó energiával növeljék a magyar vállalatok versenyképességét – jelezte.
Trócsányi Lászlónak az lesz a feladata – folytatta -, hogy az ország szuverenitását, a jog, különösen az európai jog területén megvédje. Értékelni kell az évtized elején megalkotott új alaptörvény és új igazságszolgáltatási rendszer működését is. A miniszternek sűrű évei lesznek – fogalmazott a kormányfő.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a szilárd, elvi hozzáállása értékes lesz az új kormány számára is – emelte ki. Ő felel azért a bizonyos horgonykötélért, amely nem engedi, hogy „gyakorlatias munkánk során a kelleténél távolabbra sodródjunk eszmei kiindulópontjainktól” – mondta a kormányfő, megköszönve Semjén Zsoltnak a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése érdekében végzett tevékenységét is. Munkájára miniszterelnök-helyettesként és a nemzetstratégiai kabinet vezetőjeként számít a következő években Orbán Viktor.
Varga Mihály az új kormányban pénzügyminiszterként és a nemzetgazdasági kabinet vezetéséért felelős miniszterelnök-helyettesként szolgál majd – közölte a kormányfő. Kérte, mindig emlékeztesse őket arra: addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér. Pénzügyi stabilitás, kiszámítható költségvetés, alacsony hiány, csökkenő államadósság – ezt várják tőle – mondta Orbán Viktor.
Palkovics Lászlóról elmondta: az újítás, az innováció, a technológiai megújulás feladatát kapta az új kormányban. Azért van szükség az új tárcára, mert az új, technológiainak mondott korszakban is „nyertesek akarunk lenni”, a magyar gazdaságnak az új technológiák alkotó és alakító befogadásában élen kell járnia – fejtette ki.
Nagy Istvánra bízzák az egyik húzóágazatot, az agráriumot – ismertette a miniszterelnök, azzal folytatva, hogy a magyar föld ezer éve tartja el a magyar embereket, meg kell őrizni és tovább kell adni a következő nemzedéknek. Az új agrárminisztertől olyan politikát vár el, amely megbecsüli a gazdákat, tiszteli a munkát, nyitott az új technológiákra, összebékíti a különböző típusú agrárvállalkozásokat, és megvédi az érdekeket Brüsszelben is.
„Láthatják, hány európai országban nő a távolság napról napra az emberek és a demokratikusan megválasztott kormányok között. Hogy ez velünk és nálunk ne következzen be, ezért Rogán Antal lesz a felelős” – fejtette ki Orbán Viktor, azt kérve a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől, kitartóan keresse az emberek és a kormány közötti egyetértési pontokat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az elmúlt években nehéz és bonyolult helyzetekben kellett helyt állnia, „ezekből most sem lesz hiány” – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: az országnak önálló, nemzeti érdekeket képviselő külpolitikára, a nemzetközi gazdasági versenyben pedig hatékony külgazdasági politikára van szüksége. Orbán Viktor szerint Magyarországnak évek óta Szijjártó Péter testesíti meg a nemzetközi kapcsolatokban a folyamatosságot és a terepismeretet.
Végül Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökség új vezetőjét mutatta be, akinek feladata a stratégiai tervezés, „egy egész országot kell látnia”. Azt várja a tárcavezetőtől, hangolja össze a minisztériumok működését, képviselje a tisztelet, az együttműködés kultúráját. Ez a minisztérium a kormány villámhárítója, ezért arra kérte a politikust, képviselje bátran a kormány érveit az országról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön is.
Forrás: MTI, kormany.hu
