A Google perbe fogásával a tettek mezejére lép az amerikai kormányzat, és hozzáfog a techóriások hatalmának letöréséhez.
A kormányzaton kívül a törvényhozás is régóta foglalkozik e cégek versenytorzító gyakorlatával, egy nemrégiben közreadott, közel ötszáz oldalas jelentés elárulhatja, milyen irányba gondolkodnak a washingtoni politikusok a techóriások megregulázásáról.
A folyamat kétpárti támogatásra számíthat.
Az igazságügyi minisztérium fellépése a Google ellen olyan fejleménynek számít, amelynek nemcsak a republikánusok, hanem a demokraták is örülhetnek. Bár az időzítés alapján a kampány egyik elemeként is fel lehetne fogni a szövetségi kormány és tizenegy republikánus vezetésű állam közös keresetét a keresőóriás ellen, a techóriások vizsgálata, így a kongresszus trösztellenes albizottságának nyomozása is csak október elején zárult le.
A mostani keresethez a későbbiekben további hét állam csatlakozik, köztük a demokrata vezetésű New York, Észak-Karolina és Colorado is. Egyelőre nem tartalmi vagy formai okok miatt nem írták alá a keresetet, hanem azért, mert a saját nyomozásuk még folyamatban van.
David Cicilline Rhode Island-i demokrata képviselő, a kongresszus igazságügyi bizottságának trösztellenes albizottságának vezetője tegnap tweetben üdvözölte a minisztérium döntését, amely szerinte „régóta esedékes volt”. Egyben felhívja a figyelmet arra, hogy három héttel korábban kiadtak egy jelentést, amelyben javaslatot tesznek arra, hogy milyen lépésekkel szorítsák vissza a techóriások versenyellenes tevékenységét.
De nem mindenki olyan türelmes, mint Cicilline: Steve Cohen tennessee-i demokrata képviselő ugyancsak a kongresszus igazságügyi bizottságának tagja egy tegnapi tweetjében azt a költői kérdést tette fel: „miért várt a Trump-kormányzat a választások előtti két hétig, hogy keresetet indítson a Google monopóliumával szemben?
Nevezzenek cinikusnak, de ha a tröszt elleni fellépés az igazságügyi minisztérium igazi prioritása volt, miért vártak eddig?”
Akárhogy is, nehéz republikánus elhajlással vádolni azt a jelentést, amelyet mindössze két héttel ezelőtt, október 6-án adott közre több mint egyéves nyomozás után a kongresszus igazságügyi bizottsága. A 450 oldalas jelentésben részletesen vizsgálták a nagy techcégeket, így többek között a Google-t, az Amazont, a Facebookot és az Apple-t. A jelentést az igazságügyi bizottság (amelynek élén Jerry Nadler brooklyni demokrata képviselő áll) és a Cicilline vezette trösztellenes albizottság jegyzi.
Egyszerűen fogalmazva, azok az egykor kötekedő, esélytelen cégek, amelyek a fennálló rendet támadták, mára már olyan monopóliumokkal rendelkeznek, amilyeneket utoljára az olajbárók és a vasútmágnások korában láttunk.
– fogalmazott a jelentés. „Igaz, ezek a cégek világos előnyöket hoztak a társadalomnak, de az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google uralkodásának megvan az ára is” – tették hozzá a jelentéstevők.
Az albizottság jelentését kiterjedt nyomozás előzte meg: a 2019 júniusában kezdődő folyamat során több mint 1,2 millió dokumentumot vizsgáltak meg, 38 tanút hallgattak meg, 60 trösztellenes szakértőt mozgósítottak mindkét politikai oldalról, és 240 piaci szereplővel, a vizsgált cégek korábbi munkatársaival készítettek interjút.
A jelentés szerint a Google (amelynek az anyavállalata a kaliforniai Mountain Viewbe bejegyzett Alphabet nevű cég) versenyellenes taktikát alkalmazva tett szert monopóliumára a keresők piacán. Úgy fogalmaznak: számos piaci szereplő a Google-t egy olyan kapuőrhöz hasonlította, amelyik kierőszakolja a felhasználóktól a kritikus csatornáikhoz való hozzáférést, miközben a keresőoldala sokkal kevesebb releváns találatot mutat.
A jelentés készítői hozzátették: az Android 2005-ös megvásárlását követően olyan szerződéseket kötöttek, amelyekben előírták az okostelefon-gyártóknak, hogy eleve Androiddal működő eszközöket hozzanak forgalomba és alapbeállításként Google-alkalmazások fussanak a termékeiken. A jelentés szerint most, hogy a hangalapú keresés egyre elterjedtebbé válik, hasonló lépésekre készül a Google.
A jelentés másik megállapítása szerint azzal, hogy több részpiacon is dominál (így például a Chrome-mal a böngészők, a Google Mapsszel a navigáció, a Google Cloudsszal pedig a felhőszolgáltatások területén), a Google egyre inkább
egymással összefonódó monopóliumok ökoszisztémájaként működik.
A jelentéstevők terjedelmes dokumentumukban konkrét javaslatokat tesznek arra nézve, hogyan lehetne visszaszorítani törvényhozói eszközökkel a techóriások dominanciáját: például limitálni kellene azoknak a piacoknak a számát, ahol egy domináns cég jelen lehet, illetve el kell különíteni az infrastrukturális szolgáltatást nyújtó cégeket és a rájuk épülő szolgáltatást nyújtó cégeket egymástól. Utóbbira a vasúti szállítmányozás és a szénpiac egészségtelen összefonódásait hozták történelmi példaként.
Ugyanígy javasolják azt is, hogy olyan szabályokat fogadjanak el, amelyek megakadályozzák, hogy a Google-hoz hasonló cégek ne részesíthessék előnyben a saját termékeik és szolgáltatásaik elérését a piacot uraló keresőprogramukon keresztül. Az innovációk szerepét is növelnék és a piacon belüli verseny helyett a piacért folyó versenyre helyeznék a hangsúlyt, ami lehetővé tenni, hogy új szereplők is beléphessenek az adott területre. De a piaci akvizíciókat is korlátoznák, és erőteljesebben ellenőriznék, hogy kevesebb lehetőség legyen a verseny torzulására.
A jelentés szót emel a sajtószabadság mellett is: a techóriások elsősorban a kis eléréssel rendelkező, de annál fontosabb jelentőségű helyi sajtót lehetetlenítik el, hiszen a Google-lal és a Facebookkal nem tudják felvenni a versenyt.
A jelentés arra tesz javaslatot, hogy legyen megteremtve a lehetősége annak, hogy a helyi hírközlők biztonságos és ellenőrzött körülmények között, a techcégek dominanciájától és árpolitikájától védve tárgyalhassanak a számukra szükséges elérésért.
Miközben a Google elleni piacvédő perrel nagyot lépett előre az Egyesült Államok, a techcégek túlhatalmával szemben egy másik fronton, a szólásszabadságén éppen a választások előtt megtorpanni látszik.
A szenátus igazságügyi bizottsága a New York Post Hunter Bidenről szóló cikkeinek cenzúrásáról hallgatná meg a Twitter vezetőjét, Jack Dorsey-t és a Facebook vezetőjét, Mark Zuckerberget, ám az eredeti tervekkel szemben egyelőre elhalasztották a beidézésüket – adta hírül a Politico.com.
Az igazságügyi miniszter, William Barr egy tegnapi közleményében világossá tette: a Google elleni per teljesen külön kezelendő minden más, cenzúrával kapcsolatos ügytől.
hirado
