Az MTI-nek adott vasárnap esti nyilatkozatában a szakértő azt mondta: „Ha nekem feltennének egy olyan kérdést, hogy vágyódom-e a megszorításokra, én is azt válaszolnám, hogy nem.” Úgy vélte, senki nem magyarázta meg a görögöknek, hogy a költségvetés egyensúlya olyan kérdés, amely mindig az éppen regnáló politikai elitet minősíti. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kijelentéseire utalva úgy értékelte: „Óriási tévedés azt állítani, hogy a hitelezők megalázzák a görög népet”.
Szerinte azt a kérdést kellett volna megfogalmazni, hogy szabad-e egy kormányzatnak az adóbevételeket meghaladó kiadásokat teljesíteni a költségvetésből. Görögország mostanra rendkívüli módon eladósodott, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy soha nem volt olyan kormánya, amely tudott volna gazdálkodni – tette hozzá.
„Bizonytalannak látom a jövőt”
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa úgy vélte, a Ciprasz-kormány a népszavazással messzebb került a tárgyalóasztaltól, mint amikor néhány héttel ezelőtt megszakította a tárgyalásokat. „Nagyon bizonytalannak látom a jövőt és félek attól, hogy olyan politikai döntés születik, amellyel megmentik ugyan a jelenlegi görög kormányt, de ez végtelenül sokba fog kerülni és nagyon csekély lesz az eredménye” – mondta.
Athén, 2015. július 5. A nem szavazat támogatói az athéni Szintagma téren 2015. július 5-én, miután a részeredmények szerint a nemek győztek a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartott népszavazáson. (MTI/AP/Emilio Morenatti)
Úgy értékelte, hogy elsősorban a szocialista Francois Hollande francia államfő részéről érezhető erős támogatási kényszer egy baloldali kormány iránt. „Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezzel összefüggésben az unió két legfőbb vezetőjének számító Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande hétfő esti találkozója milyen eredménnyel jár” – mondta Rácz Margit. „Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják: meg kellene teremteni azokat a feltételeket, hogy Görögország az unió biztos tagja maradhasson, de kikerülhessen az euróövezetből” – fogalmazott, kiemelve: azért is fontos, hogy Merkel és Hollande miként dönt, mert nem szabad lovat adni azok alá, akik Cipraszékhoz hasonló demagóg törekvéseket vetnek fel. Ennek kapcsán egyes portugál, illetve spanyol politikai erőkre, elsősorban a balodali Podemosra utalt. „Az a véleményem, hogy mindez mediterrán problémává válik, akármi is történik a görögökkel ” – jelentette ki, úgy értékelve: ha megmentik a görögöket, az „sokkal veszélyesebb”, mint a fordítottja.
Rácz Margit valószínűnek nevezte, hogy az Európai Központi Bank az elkövetkező napokban támogatást nyújt Görögországnak. Görögországra rendkívül nehéz időszak vár, valószínűleg segítséget kap a gazdaság élénkítéséhez – mondta, ugyanakkor jelezte: nem tartaná túlzott katasztrófának, ha Görögország kikerülne az euróövezetből. Európa azonban tart attól, hogy példát statuáljon, hiszen 1957, az európai integráció kezdete óta „csak be lehetett lépni valahová, de senki nem lépett ki semmiből.” Az esetleges Grexit, azaz az euróövezetből történő görög kiválás olyan sok évtizedes hagyományt törne meg, ami elbizonytalanítaná a politikai döntéshozókat – jelentette ki az MTI-nek a szakértő.
Elemzők: nehéz időszak elé néz Görögország
Nehéz időszak elé néz Görögország az ING Bank vezető elemzője szerint, aki elmondta: ha az Európai Központi Bank nem bővíti a likviditási támogatást, akkor Görögországban lassan, de biztosan el fog fogyni az euró, így még a nyugdíjakat és a közalkalmazottakat sem tudják majd fizetni.
Balatoni András a görög népszavazás eredményeire reagálva kifejtette: Görögország jövője az európai döntéshozók rugalmasságán múlik, akik azonban nem vállalnák fel azt a presztízsveszteséget, hogy a görög kormány stratégiája – amely sok esetben kellemetlen helyzetbe hozta őket – kifizetődő, felerősítve a többi perifériás eurózónás ország adósságátütemezésének lehetőségét. Hozzátette: az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján az EKB nem emeli tovább a likviditás nyújtást, így a görögöknek egyszerre kell szembenézniük banki-, valuta- és adósságválsággal. Mint fogalmazott: gyárthatnak „tartozom neked” cédulát, amit el lehet keresztelni drahmának, a forgalomba helyezett drahma viszont fokozatosan kiszorítja az eurót, ugyanakkor gyorsan veszíthet értékéből, ami csökkenti a vásárlóerőt.
Görögország ugyanakkor szerinte biztosan az Európai Unió része marad és továbbra is számíthat bizonyos támogatásra, de kiesett az elit klubból – tette hozzá.
Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő portfólió menedzsere úgy fogalmazott: nincs vége a történetnek, sok minden függ az Európai Központi Banknak (EKB) a görög népszavazásra adott válaszától, attól, hogy az EKB meddig hajlandó finanszírozni a görög bankokat. Kiemelte, hogy az elmúlt héten is többször kommunikáltak egymással a trojka (az IMF, az EKB és Európai Bizottság) és a görög kormány képviselői, nem kizárt, hogy az elkövetkező hetekben átmeneti megoldást keresnek a helyzetre, annál is inkább, mert mostanában több görög állampapír futamideje is lejár.
Duronelly Péter hangsúlyozta: sok függ attól, hogy az EKB milyen stratégiát folytat majd a görög bankokkal szemben, milyen hosszú ideig „húzza tovább” a görög bankok finanszírozását. „Az EKB reakciója a görög népszavazásra üzenetértékű lesz” – mondta. A szakértő elhúzódó tárgyalássorozatra számít a görög kormány és a trojka között. Egyúttal leszögezte: Görögország eurózónából való kilépése nincs napirenden, a lényeg ebből a szempontból is az, az EKB meddig finanszírozza a görög hitelintézeteket.
