forrás: Kossuth Rádió, Napközben

Mai számítások szerint a munkával töltött utolsó néhány év keresetének ötven-hatvan százalékára lehet nyugdíjasként számítani, de egyáltalán nem biztos, hogy ez 10-15 év múlva is így lesz.

Egyre kevesebb munkavállalónak egyre több nyugdíjast kell eltartania, ami nagyon megterheli a nyugdíjrendszert. A jövőbeni nyugdíjasok az államtól minimális nyugdíjra számíthatnak. A problémát a gyermekvállalás ösztönzésével és az öngondoskodással lehetne kezelni.

MTI Fotó: Rosta Tibor (Illusztráció)

Az idős népesség aránya folyamatosan növekszik a társadalomban. Míg 35 évvel ezelőtt négy aktív keresőre jutott egy nyugdíjas, 2015-ben négy dolgozó már három nyugdíjast tart el. Ennek egyik oka, hogy kevesebb gyermek születik, a másik pedig hogy emelkedik az átlagéletkor.

A nyugdíjkassza bevételeinek növeléséhez több aktív korúra, valamint több legálisan megtermelt jövedelemre lenne szükség, a kiadások csökkentésének egyik lehetősége pedig a nyugdíjkorhatár felemelése, vázolta a lehetőségeket Monostori Judit, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A nyugdíjkorhatár esetleges emelkedése mindenkit foglalkoztat. Kevésbé érdekli azonban az embereket a kivándorlás, pedig a fiatal, tehetséges munkaerő külföldre távozásával a befizetők aránya is csökken, s ez közép- és hosszú távon nagyon fontos kérdés lesz. Nem véletlenül indít a kormány olyan programokat, amelyekkel megpróbálja hazacsábítani a fiatalokat, magyarázta Sebestyén András nyugdíjbiztosítási szakértő.

Az állami nyugdíjat több tényező alakítja, a kiszámítás alapja a szolgálati időn, jogosultsági időn túl többek között minden 1988. január elseje után bejelentett bruttó jövedelem. Durván számolva az utolsó munkával töltött évek keresetének körülbelül ötven-hatvan százalékára lehet nyugdíjként számítani, de egyáltalán nem biztos, hogy ez 10-15 év múlva is így lesz.

A Világbank kilencvenes évek elején készült ajánlása szerint a 20-21. században a nyugdíjat három pillérre érdemes építeni. Magyarországon az alapnyugdíjat a társadalombiztosítás garantálja, a másik pillér egy kötelező tőkefedezeti rész – ezek voltak a magán-nyugdíjpénztárak –, a harmadik pedig az adókedvezményekkel támogatott öngondoskodás.

Jelenleg Magyarországon foghíjas a stratégia, mert a magán-nyugdíjpénztárakat beolvasztották a költségvetésbe, s a munkavállalóknak nincs lehetőségük arra, hogy a járulékuk egy részéről rendelkezzenek. Épp ezért nagyon fontos időben elkezdeni az öngondoskodást, mert önmagából az állami nyugdíjból nem lehet majd biztosítani a megélhetést, hívta fel a figyelmet Sebestyén András.