A tanár az iskolában megkérdezte a hat éves Áront: „Ha adok neked két nyulat, aztán adok neked még kettőt, meg még kettőt, hány nyulad lesz összesen?”
„Hét” – válaszolta a székely kisfiú.
Megcsóválta a fejét a tanár: „Gondold végig mégegyszer. Ha adok neked két nyulat, és adok neked még kettőt és még kettőt, hány nyulad lesz?”
Felelt Áron: „Hét.”
A tanár szeme elkerekedett. „Próbáljuk meg máshogy. Képzeld magad elé, amit mondok: adok két almát, amit leteszel egy asztalra. Látod magad előtt? Adok még kettőt aztán még kettőt. Látod? Hány almát látsz magad előtt?”
Felelt Áron:”Hatot.”
„Helyes” – válaszolt a tanár megkönnyebbülve. „Akkor ha adok neked két nyulat, meg még kettőt és még kettőt, akkor hány nyulad lesz?””
„Hét.”
„Az anyád keserves Úristenit! Hogy lenne már hét?!”
„Mert már van egy nyulam, Robinak hívják.”
Forrás: Arany gondolatok
