A kiválasztásra kerülő 1500 adózónál garantált az adóellenőrzés, ha a kontrol adatok szerint 1 millió forint feletti az áfát érintő eltérés. Ellenőrzésre számíthatnak azok az adózók is, akik kényszertörlés alatt álló partnerekkel bonyolítják belföldi beszerzéseik jelentős részét.

Az online számlaadat-szolgáltatás eltérései

Az online számlaadat-szolgáltatás bevezetése óta real-time szolgálja az adóhatóság ellenőrzési érdekeit, széleskörű adatokkal látja el a hatósági adatbázisokat, értékes forrásként szolgál a NAV által jövőbeli célként megfogalmazott blockchain és big data technológiák hatósági alkalmazásához. 

Amennyiben a mulasztást ténylegesen feltárja a revízió, úgy az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése (illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése) miatt a kiválasztott adózók bírsággal is számolhatnak. Vállalkozások esetében – a mulasztással érintett – számlánként 500 ezer forintig terjedő, magánszemélyek – a mulasztással érintett – számlánként 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók,  az esetlegesen feltárt adókülönbözet után kiszabott bírságon és késedelmi pótlékon túl.

A mulasztási bírság számlánként kiszabható felső határa jelentős összegű. Kiszabására ugyanakkor az általános szabályok szerint két lépcsőben kerül sor, alkalmazása és összege elviekben nem automatikus. A NAV első lépésként felhívja a mulasztó adózókat a hiányosság pótlására, a bírság alkalmazására a felhívás eredménytelenségét követően kerülhet sor.

Korábbi írásainkban részletesen foglalkoztunk az online számlaadat-szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos szabályokkal. Önmagában az, hogy az adatszolgáltatást, mint kötelezettséget „letudja” a cég nem elegendő. Az adatszolgáltatás rendszerében számos buktató merülhet fel, így indokolt az adatszolgáltatás visszamérése és a cégről mások által közölt adatok felülvizsgálata.

Hogyan ellenőrizhető az adatszolgáltatás és a NAV-nál fellelhető adatok egyezősége?

Minden adózó jogosult a róla nyilvántartott, mások által rá vonatkozóan jelentett számlaadatok lekérésére. Ezek beszerzését követően jöhet az adatok saját könyveléssel való összevetése. Vitathatatlan, hogy ez időigényes és bizonyos adatmennyiség felett jelentős hibafaktort hordoz a folyamat. Erre nyújt megoldást a ConnecTAX Invoice Zoom, amelynek automatizált folyamatával kiszűrhetők, listázhatók és korrigálhatók az eltérések, megelőzhető a bírságok begyűjtése.

Amit a kényszertörlés alatti cégekről jó tudni

Fontos figyelmet szentelnünk a NAV tájékoztató utolsó fél mondatára is. Azaz NAV-ellenőrzéssel számolhatnak a kényszertörlés* alatt álló vállalkozásoktól jelentős belföldi beszerzést lebonyolító adózók is.

^{*A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Az eljárás nem önkéntes, az érintett cég törvénytelen működésének, mulasztásának következménye, vissza nem fordítható megszüntetésre irányuló eljárás.}

Mit is jelent ez az áfalevonás szempontjából?

Az adóalanyok alapvető joga, hogy amennyiben az ügylet teljesült, és az ügyletet tanúsító számla megfelel az Áfa tv. előírásainak, az általuk fizetendő áfából levonják az általuk beszerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adót, tehát az adólevonási jog főszabály szerint nem korlátozható.

Üzleti partnereit minden adózó maga választhatja meg, azonban a hazai és az Európai Unió Bírósága által kialakított joggyakorlat beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított áfa levonhatósága kapcsán az adózótól az üzleti életben elvárható szokásos körültekintést várja el.  Így partnere kiválasztásakor, a szerződéskötéskor és az ügylet teljesítése során is. Praktikusan e körbe beletartozik az üzleti partnerről elérhető információk minél teljesebb körű beszerzése, így cégjogi státuszának ellenőrzése is (és ésszerű keretek között annak az üzleti kapcsolat alatti rendszeres monitorozása).

Abban az esetben, ha a NAV objektív körülmények alapján bizonyítja a számlabefogadó szerepét az esetleges adókijátszásban, a csalárd magatartásban való közrejátszásban, úgy megtagadható a az adózó adólevonási joga a vizsgált beszerzései után.

Rögzíteni szükséges, hogy pusztán amiatt, mert az adott partner kényszertörlés alatt áll, az adólevonási jog automatikusan nem kerülhet megtagadásra. Nem tagadható meg ugyanis az adólevonási jog kizárólag olyan, a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra alapozva, amelyről a számlabefogadó nem tudott, illetve nem tudhatott, arra ráhatása nem lehetett.

Ugyanakkor e körülmény kétségtelenül arra utal, hogy a partner működése nem feltétlenül makulátlan, így e tényről való tudomást szerzést követően fokozott óvatosság indokolt az adózók részéről. Objektív tény ugyanis, hogy az adott partnerről a közhiteles és nyilvános cégnyilvántartásban szerepel-e arra vonatkozó adat, hogy kényszertörlés hatálya alatt áll-e vagy sem.

„Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a Cégtörvény szerint a kényszertörlési eljárás alá került cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet! Képviselője az eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni, az eljárás kezdő időpontjától pedig a társaság vagyonával (meghatározott kivételekkel) nem rendelkezhet!”

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy adójogi értelemben semmis volna a felek közötti ügylet. A polgárjogi kérdések elválasztandók az adójogi minősítéstől, hiszen az Art. alapelvi szinten rögzíti, hogy az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás törvényi rendelkezésbe ütközik.

Amennyiben tehát fizikailag – e fenti jogszabályi előírást sértő módon ugyan, de – megtörténik a termék/szolgáltatás beszerzése a kényszertörlés alatt lévő cégtől, önmagában a számlakibocsátó ezen státusza nem teszi semmissé az ügyletet, adójogi következményeit jogosult és egyben köteles is megállapítani a NAV. Ha a kényszertörlés alatt lévő partner, vagy az értékesítési láncban korábban részt vevő szereplő által elkövetett adókijátszás merül fel, a beszerző adóalany nagy eséllyel számolhat azzal, hogy az adókijátszást átfogó tudattartamát állapítja meg a revízió, megtagadva a beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfa levonását.

Mit tehetünk ha partnerünk kényszertörlés alatt áll, állt?

Mindenekelőtt javasolt a szállítói partnerek cégadatainak ellenőrzése (cégbírósági nyilvántartások és a NAV honlapján elérhető adatbázisok alapján) lehetőleg elévülési időn belül.

Amennyiben kényszertörlés alatt állt/álló partnert találunk, vizsgáljuk meg, hogy mely időszakban állt ezen eljárás alatt. Ezen időszak alatt történt-e belföldi beszerzés?

Vizsgáljuk meg az érintett számlákat (beszerzett termék, szolgáltatás tartalma),és a teljesítést igazoló dokumentumokat. Amennyiben kevés, vagy nem meggyőző információ áll rendelkezésre, vagy a partner már nem elérhető, továbbá ha az elérhető NAV adatbázisokban terhelő információra bukkanunk, úgy indokolt felülvizsgálni a bevallásunkat, végső soron – amennyiben jelentős a kockázat – óvatosságból önrevíziót végrehajtani. Ennek megítélése nem egyszerű feladat, indokolt szakértő segítségét kérni.

Munkatársaink segítséget nyújtanak vállalatának mind a partnerek adóellenőrzést megelőző felülvizsgálata  során, mind az adóellenőrzések  során.

Forrás: rsm.hu