Népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, júliusban 350 ezren dolgoztak így; az adózása is egyszerű és kedvezményes ennek az foglalkoztatási formának, de nagyon sokat kockáztat az, aki elfelejti bejelenteni az alkalmi munkavállalóját – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)..
Kiemelték, hogy aki elmulasztja szabályszerűen bejelenteni az alkalmi és idénymunkát, az augusztus 1-től egymillió helyett már kétmillió forintos bírságot kockáztat alkalmazottanként. Az ilyen súlyos szabálytalanságot elkövető munkáltató két évre felkerül a NAV illegális foglalkoztatók szégyenlistájára, és két évig nem kaphat semmilyen költségvetési támogatást – figyelmeztetett az adóhatóság.
Szintén két évre az adózói besorolása kockázatos minősítésű lesz. A kisvállalati adózók (kiva) még ennél is többet kockáztatnak a bejelentés elmulasztásával, mert elveszítik kedvező adózási módozatukat, és 24 hónapig nem is kerülhetnek vissza ebbe az adózási körbe – fűzte hozzá a NAV.
Kitértek arra is, hogy ha egy munkáltatónak alkalomszerűen több munkaerőre van szüksége, akkor erre az átmeneti létszámnövelésre jelenthet megoldást az egyszerűsített foglalkoztatás. Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvetően kétféle munka lehet: mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, illetve alkalmi munka, mely utóbbinak speciális változata a filmipari statiszta foglalkoztatása – idézték a példákat.
Ismertették: mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkánál a munkavállaló foglalkoztatása ugyanazon munkáltatónál az adott évben nem haladhatja meg a 120 napot. Alkalmi munkánál a létszámkorlát mellett szintén figyelemmel kell lenni a foglalkoztatás időtartamára, amely az azonos felek között nem haladhatja meg az egymást követő 5 napot, egy naptári hónapban a 15 napot, az adott évben a 90 napot.
A munkavállalót a munkáltatónak kell bejelentenie még a munkavégzés megkezdése előtt. Ehhez több gyors és egyszerű bejelentési mód közül választhat. Érdemes a weben a NAV online nyomtatványkitöltő alkalmazását választani, amely akár okostelefonról is elérhető, és az alkalmazott néhány kattintással bejelenthető, sőt, az érvényes bejelentések is lekérdezhetők. De választható még az EFO pro mobilalkalmazás, valamint a 185-ös telefonszám is – ismertetik.
Az egyszerűsített foglalkozás alapvető szabályairól a foglalkoztatók és foglalkoztatottak a NAV honlapján a 46-os számú információs füzetből tájékozódhatnak – ajánlotta a NAV.
Megoldási lehetőségek: Egyszerűsített foglalkoztatás – mikor érdemes élni vele, mire érdemes figyelni?
Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb szempontokat: kinek, mikor érdemes élni az alkalmi munkavállalással, mire kell figyelni az egyszerűsített foglalkoztatás során – írja a szakértő
Azért is fontos ezen szabályok ismerete, mert az egyszerűsített foglalkoztatás számos munkajogi, közteherviselési előírás alól mentesít. Lássuk, mire figyeljünk!
Idénymunka vagy alkalmi munka lehet
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait részben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), részben pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) tartalmazzák.
Az Efotv. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásnak két formája van: alkalmi munkavállalás és mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka.
- A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
- A turisztikai idénymunka pedig a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
- Végül az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
