17.5 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeÉletmódEgészség - betegségNapvilágot látott Vuhan eltitkolt 54 napjának története, amelyben Kína megfertőzte az egész...

Napvilágot látott Vuhan eltitkolt 54 napjának története, amelyben Kína megfertőzte az egész világot!

A vuhani kórházakban dolgozó kínai orvosok már tavaly január elején tisztában voltak az új koronavírus okozta veszedelemmel, de felsőbb utasításra nem beszélhettek erről..

Vuhanban az orvosok már régen tudták, hogy mekkora a baj, amikor a hatóságok még azt sem voltak hajlandóak elismerni, hogy a vírus emberről emberre terjed / Fotó: EPA/ROMAN PILIPEY

Vuhanban az orvosok már régen tudták, hogy mekkora a baj, amikor a hatóságok még azt sem voltak hajlandóak elismerni, hogy a vírus emberről emberre terjed / Fotó: EPA/ROMAN PILIPEY

Ezt állítja egy vuhani orvos a BBC új dokumentumfilmjében, amelyet tegnap este vetítettek le a BBC televíziós csatornáján.

A filmesek annak az 54 napnak a történetét dolgozták fel, amely a Covid felbukkanása és Vuhan teljes lezárása – és a világméretű pánik kitörése – között telt el.

Az első ismert koronavírusos beteg egy hetvenes éveiben járó férfi volt, aki 2019. december elsején betegedett meg. A hó végén már számos beteget kezeltek a vuhani kórházban magas lázzal és tüdőgyulladással, sokan közülük rendszeres látogatója volt a helyi húspiacnak, ahol vadon élő állatok húsát is árulták – írta a BBC.

Kórházi dolgozók szállítják egy koronavírusban elhunyt személy holttestét Vuhanban, 2020. február 16-án. / Fotó: EPA/STRINGER CHINA OUT

Kórházi dolgozók szállítják egy koronavírusban elhunyt személy holttestét Vuhanban, 2020. február 16-án. / Fotó: EPA/STRINGER CHINA OUT

A tüdőkből vett mintákból az orvosok hamar gyanítani kezdték, hogy a tüdőgyulladás hátterében egy új típusú koronavírus állhat, hasonló a SARS-hoz. A megbetegedések száma pár naponta duplázódott, és december végére a becslések szerint elérhette a négy ezret is. A helyi hatóságok hiába tudtak minderről, nem tájékoztatták a lakosságot a veszélyről.

A titkolózásnak még komolyabb következményei lehettek volna, ha a hír nem szivárog ki a kínai közösségi médiába. Először a vuhani kórház sürgősségi osztályának vezetője kapta meg a pekingi laborban elvégzett vizsgálatának eredményét, ekkor „hideg veríték csorgott le az arcán”. Másfél órával később a kórház egy szemész orvosa küldte szét növendékei között a hírt. „Ne terjesszétek ezt az üzenetet, de a szeretteitekkel tegyétek meg a szükséges óvintézkedéseket” – írta. A hír mégis eljutott egy orvosi hírlevél szerzőjéhez, Dr. Marjorie Pollack-hoz, aki továbbította 80 ezer követőjéhez.

Mire Vuhan városát a kínai hatóságok lezárták, napi 2500 koronavírusos beteg jelentkezett a helyi kórházban. / Fotó: EPA/YUAN ZHENG CHINA OUT

Mire Vuhan városát a kínai hatóságok lezárták, napi 2500 koronavírusos beteg jelentkezett a helyi kórházban. / Fotó: EPA/YUAN ZHENG CHINA OUT

A kínai kormány ekkor kénytelen volt elismerni 27 tüdőgyulladásos esetet, de tagadták, hogy a vírus bizonyíthatóan emberről emberre is terjedne. A WHO-t hivatalosan nem tájékoztatták, a koronavírus génszekvenciáját is csak 12 nappal ezután osztották meg a nagyvilággal, és újabb hat napnak kellett eltelnie, mire elismerték, hogy a vírus emberről emberre is terjed.

Pedig akkor ezt már régen tudták. Zhang Yongzhen sanghaji virológus már január 5-én kimutatta, és erről feljegyzést is küldött a nemzeti egészségügyi hatóságnak. A hatóság azonban titkosította a dokumentumot, így a világ továbbra is sötétben tapogatózott.

Az igazán durva fejlemények azonban már január másodikán elkezdődtek. Bár a betegek száma továbbra is pár naponta duplázódott, a kínai rendőrség előállította azokat a vuhani orvosokat, akik nyíltan beszéltek tapasztalataikról. Az állami televízió „rémhírterjesztőknek” bélyegezte őket. Az egyikük Li Wenliang volt, az a szemész, aki megosztotta a hírt diákjaival a közösségi médián. Wenliang beismerő vallomást tett, majd februárban koronavírusban elhunyt.

Magányos járókelő Vuhanban 2020. április 6-án. A nagyvárost 76 napra zárta szigorú karanténba a kínai vezetés, de sokak szerint túl későn / Fotó: EPA/ROMAN PILIPEY

Magányos járókelő Vuhanban 2020. április 6-án. A nagyvárost 76 napra zárta szigorú karanténba a kínai vezetés, de sokak szerint túl későn / Fotó: EPA/ROMAN PILIPEY

– Ezekben a napokban már annyi lázas beteg jelentkezett a kórházban, hogy elveszítettük a kontrollt. Pánikba estünk, de a kórház vezetése azt mondta, nem beszélhetünk senkinek erről – nyilatkozta a BBC-nek az egyik dolgozó. A kínai hatóságok azzal érveltek, hogy csak a megalapozatlan szóbeszédeknek próbálták elejét venni.

– Mindenki tudta már január elején is, hogy a vírus emberről emberre is terjed, a hülye is láthatta. Miért kellett ezt titkolni? Nagyon feldúltak és dühösek voltunk emiatt – mondta a BBC-nek az egyik orvos, aki hozzátette azt is, hogy maszkot sem volt szabad viselniük.

Amikor január 23-án Vuhan városát a kínai hatóságok lezárták, a helyi kórház már napi 2500 esetet jelentett. A lezárás hetekkel elkésett: addigra a vírus az egész világon elterjedt.

BBC

blikk

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem