Forrás: MTI
Napokig ünnepelték Bhutánban, a „mennydörgő sárkány földjén” a trónörökös születésének hírét, azt, hogy Dzsigme Keszar Namgjel Vangcsuk királynak és hitvesének megszületett az első gyermeke.
A kisfiú február 5-én jött a világra, születésének hírét szombaton jelentették be, a hétfőt ünnepnappá nyilvánították. A többségében buddhista országban régóta várták a trónörökös születését, amely biztosítja a hőn szeretett Vangcsuk-dinasztia 1907 óta tartó uralmának folytonosságát.
A 35 éves Dzsigme Keszar Namgjel Vangcsuk Oxfordban tanult, 2006-ban, apja lemondása után lépett trónra. Az ő uralma alatt lett a mintegy 750 ezres ország alkotmányos monarchia 2008-ban. Az uralkodó 2011-ben nősült meg, Dzsetcun Pema személyében polgárlányt vett feleségül. Apjának még négy felesége volt, ráadásul négy testvér. Bhutánban ugyanis – kihalóban lévő – szokás a poligámiának ez a fajtája. Dzsigme már nem lesz követője ennek a hagyománynak, házasságkötésekor ugyanis bejelentette, hogy Dzsetcun lesz az egyetlen neje.
„Boldogságunk határtalan” – idézte az udvar a királyi párt a trónörökös születését bejelentve. A gyermek később kap nevet, a legfontosabb buddhista szertartásoknak már alávetették.
A gyermek születésének hírére a közösségi hálót ellepték a jókívánságok, a modern technológia eszközein kívül azonban a bhutániak hagyományosabb módokon is kifejezték örömüket: az országban több száz vallási ceremóniát tartottak az elmúlt napokban, az emberek zarándoklatra indultak szent helyekre, áldásban részesültek, vajlámpásokat gyújtottak, fákat ültettek, zászlókat tűztek ki a trónörökös tiszteletére, hogy így fejezzék ki hálájukat Buddhának, amiért „buzgó imáiknak meglett a gyümölcse”.
Az áldásból és a szerencséből a helyiek hite szerint a trónörökössel egy napon született babák is részesülnek. A bhutáni kórházakban 29 gyermek jött a világra február 5-én.
Bhután – amelyet a helyi dzsongha nyelven Druk Julnak, a mennydörgő sárkány földjének neveznek – a 16. század derekán Sabdung Rimpose Navang Namgjal fejedelem alatt vált függetlenné Tibettől. Később sokáig angol gyarmat volt, és mind a mai napig a világ egyik legelszigeteltebb országa, amely ellenáll a kísértésnek, hogy megnyissa kapuit a tömegturizmus előtt, inkább kis számú, de vastag pénztárcájú látogatót engednek be.
A szinte kizárólag mezőgazdaságból élő Bhutánnak az 1960-as évekig nem volt saját valutája, még utcák sem voltak. Az első tévéprogram 1999-ben indult. A nép szegény, de büszke és derűlátó, nem tapasztalhatók a nyomorból fakadó jelenségek: a koldulás és a bűnözés, nincsenek vallási és etnikai ellentétek.
Néhány éve a fejlettség mérésére bevezették a bruttó nemzeti boldogság fogalmát, amellyel az volt a cél, hogy megmutassák, a gazdasági lemaradást Bhutánban ellensúlyozza az emberek más forrásból táplálkozó jóléte. Bhután kezdeményezésére az ENSZ a boldogság világnapjává nyilvánította március 20-át.
