A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé sorolható nagytétényi-Száraz Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d’honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerint kissé színpadias, gazdag fény-árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik.
A nagytétényi kastély ókorban gyökerező története szinte analóg Magyarország történelmével. A kastély helyén már az I-II. században épült római „villa rustica”: azaz egy gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán a helyi birtokos Tétény család számára épült. A szabálytalan négyszöget képező építmény keleti (Duna felőli) oldalán kétszintes lakószárny, nyugati oldalán 1-1 toronnyal szegélyezett kapu állt. 1309 körül Tétény Hédervári Lőrinc nádor, a budai vár kapitánya tulajdonába került, s azt a család több mint két évszázadig birtokolta. A Héderváriak idejében a déli fal mentén a lakószárnyat L alakban kibővítették.
A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg.
A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és fogott hozzá a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez. A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új, egyemeletes, összekötő épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy zárt belsőudvaros, négyszögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki.
A báró halála után veje, Rudnyánszky József lett az új tulajdonos, aki az 1778-ig elhúzódó külső és belső átépítés során korszerű, reprezentatív – ún. Grassalkovich-típusú – főúri rezidenciává alakíttatta a kastélyt. A kor építéstörténetével foglalkozó Voit Pál a kastély esetleges tervezőjeként Oraschek Ignác építészt jelöli meg. Az ő idején alakították ki a díszlépcsőházat és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló cour d’honneur-ös főhomlokzatot. A szobák falát al secco technikával festett faldíszek gazdagították, amelyek az emeleten ma is láthatók. A kastélypark a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott. Az egykori leírások említik fácános kertjét és különleges növényeit.
1798 után a kastélyt a család oldalági leszármazottai örökölték, három részre osztva. Délnyugati harmadában a francia származású tulajdonosnő megalapította a ma is a kastélyban működő Habilitációs Intézet elődjének tekinthető Vincés-nővérek Árvaházát.
Az 1865-68-ig épített „Déli Vaspályá”-t (vasutat) az alsókerten vezették keresztül, s a park ettől az időtől napjainkig leszűkítve, az osztótámfalig húzódik.
1904-ben a kastély kiégett, eredeti berendezése megsemmisült. A II. világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette. Előterjesztésére a birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948-ban átadta a kastélyt múzeumi célokra. A kastély helyreállítása 1951-ben kezdődött meg.
1990-ben – a romló épületállapot miatt – szükségessé vált a kastélymúzeum bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán a millennium tiszteletére rendezett „Bútorművészet a gótikától a biedermeierig” című bútortörténeti kiállításával nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség számára
Cím: XXII ker.Kastélypark utca 9-11.
Tel: +36 (1) 207-0005
E-mail: info@nagytetenyi.hu
Web: www.nagytetenyi.hu
