Dacára a mezőgazdasági termelés jó eredményeinek és a bőséges készleteknek. A FAO ennek a fejlődő országok gazdaságára és társadalmi folyamataira gyakorolt hatása miatt aggódik.
Róma, 2017. november 9. – Miközben az alapélelmiszerek árában nem tapasztalhattunk erős kilengést, az élelmiszerbehozatal költségei 6 %-kal ugrottak meg tavalyhoz képest (1,413 billió dollár), ami az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazsasági Szervezete (FAO) által mért második legmagasabb érték, olvasható a szervezet élelmezési kilátásokkal foglalkozó jelentésében.
A magasabb importköltség oka a legtöbb élelmiszer iránti megnövekedett igény és a magasabb fuvarköltségek. Különösen aggasztó jelenség ennek a legkevésbé fejlett országok esetében kétszámjegyű emelkedésnek gazdasági és társadalmi hatása.
„A megnövekedett kiadások nem feltétlenül takarnak azonban mennyiségi növekedést”, mondta Adam Prakash, a FAO közgazdásza.
A magasabb importköltségek ráadásul akkor jelentkeznek, amikor a termelési kilátások jók és a piacok ellátása is biztosított. Az átlagérték azonban sokszor csalóka és elkendőz egyes trendeket. Ilyen az A népszerű és magas minőségű amerikai tavaszi Hard Red búza esete. Ezt a tésztagyártáshoz használt búzát 40 %-kal drágábban lehetett megvásárolni júliusban, mint egy évvel korábban, miközben nemzetközi szinten a búzaárak változatlanok voltak.
Kép: ©FAO/Vladimir Rodas
Az illatos rizsfajták ára nyolcszoros mértékben nőtt a FAO összesített rizs-árindexéhez képest, ami 4 %-kal erősödött tavaly óta. Hasonlóan a vaj indexe, amely 41 %-kal emelkedett csak idén – ami több mint háromszorosa a tejtermékek árindexének.
A haszonállattartó szektor és a tejágazat kiemelten dinamikusan fejlődik. A húsbehozatali kiadások rekordszintre emelkedhetnek, és 22 %-os éves növekedésükkel elérhetik a 176 milliárdot idén. A világ tejtermelése várhatóan 1,4 %-kal bővül idén; ezen belül India viszi a prímet a maga 4 %-val.
A növényi olajok és állati zsiradékok jelentik a legnagyobb tételt az élelmiszerdeficittel küzdő országok élelmiszerkiadásai között. Előbbiek termelése szintén jó kilátások elé néz. Egyedül a szójababtermelés csökkenhet, ahogy a hozamok visszatérnek a tavalyi jó érték után az átlagos szintre.
Pozitív kilátások az egzotikus gyümölcsök révén
A trópusi gyümölcsök a globális kereskedelem sztárjai: a mangó, ananász, avokádó és papaja együttes kereskedelmi érték megközelíti a 10 milliárd dollárt idén.
Népszerűségük reményt jelenthet a fejlődő országoknak, különösen az 5 hektár alatti gazdáknak, akiktől a termelés nagy része származik.
A FAO becslése szerint teljes mennyiségük idén eléri a 92 millió tonnát, miközben alig 10 évvel ezelőtt ez csupán 69 millió tonna volt. Jelenleg a gyümölcsök 95 %-át a helyiek fogyasztják el, de a globálisan növekvő jövedelemszintek és a változó vásárlói preferenciák ezt az arányt meg fogják változtatni.
A trópusi gyümölcsök nagy előállítói közé tartozik India (a mangótermelés 40 %-val), Costa Rica (ananász), Kína és Brazília, illetve Mexikó.
Forrás és további információ:
PLÁNTEK LEA
Kommunikációs és ENSZ kapcsolattartó
FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda
lea.plantek@fao.org
+36 1 461 2035
