A Mandiner is megírta: az oroszok ultimátumot adtak az USA-nak.
„Az orosz félnek nem áll szándékában eltűrni az amerikai nagykövetség információs forrásai által terjesztett féktelen oroszellenes propagandát, és minden rendelkezésre álló eszközt fel kíván használni annak semlegesítésére”
– hangoztatta a RIA Novosztyi informátora. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Kiderült az is, hogy Zelenszkij ukrán elnök bizalmasa, Olekszij Danyilov szerint „csak idő kérdése, hogy Ukrajna megkapja a kért F-16-os vadászbombázókat”,
noha Joe Biden amerikai elnök korábban kijelentette: az Egyesült Államok nem ad F16-osokat Ukrajnának. Erről itt írtunk bővebben.
Orosz területekre is lőnének az ukránok
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának főtitkára azonban a fent említett interjúban arról is beszélt, hogy
Mint fogalmazott, az Ukrajnában gyártott fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetését „senki sem tiltja meg nekik”, hozzátéve, hogy az ukrán hadseregnek vannak ilyen nagy hatótávolságú fegyverei.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője – akit a napokban védelmi miniszternek kért fel az ukrán elnök – januárban ugyanebben az értelemben nyilatkozott, amikor az ABC News-nak elmondta: várhatóan a frontvonalak mögött, „mélyen” az orosz hátországban fognak támadások történni, de arra a kérdésre, hogy az ukrán haderő ebben az esetben el fogja-e ismerni, hogy ő hajtotta végre ezeket, a katonai vezető csak annyit mondott: erre a kérdésre csak a háború után tud majd válaszolni.
Valóban vannak-e ilyen nagy hatótávolságú fegyveri az ukránoknak?
A témában a Mandiner megkereste Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt, aki lapunknak elmondta: az ezer kilométeres frontszakasz egy részén, több száz kilométer hosszan a korábbi államhatáron húzódik a mostani orosz-ukrán határ is, így
Mint a szakértő fogalmazott: Ukrajnának ráadásul valóban vannak olyan nagy hatótávolságú fegyverei, amelyekkel mélységi támadást lehet intézni orosz területek ellen. Megkezdték az orosz fél által is használt Geran-2/Sahid-136-oshoz hasonló ukrán drónok fejlesztését és gyártását, és Ukrajnában gyártják azt a Neptun nevű, szubszonikus hajók elleni rakétát is, amellyel a hírek szerint elsüllyesztették a Moszkva cirkálót is – részletezte Somkuti Bálint.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója a Mandinernek elmondta azt is: „a néhány héttel ezelőtti támadások az orosz távolsági bombázók engelszki bázisa ellen vélhetően egy főpróba lehetett”. Somkuti szerint az oroszok azt állítják, hogy egy szovjet eredetű Tu-141-est lőttek le messze az ország határain belül, illetve a határközeli Belgorodot és a szakadár Donyeck területét rendszeresen érik tüzérségi, rakétavető és HIMARS-támadások – bár utóbbira még nem mutattak be bizonyítékot, nem elképzelhetetlen, hogy az ukránok valóban ilyen támadásokat is végrehajtottak.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az orosz fegyveres erők komolyan veszik a fenyegetést,
az engelszki támadás után például Pancir S1 légvédelmi eszközöket telepítettek a moszkvai állami épületek tetejére.
Mennyit ér a Nyugatnak tett ígéret?
A nyugati fegyverszállítások egyik feltétele, hogy az ukrán hadsereg ezekkel nem támadhat oroszországi területeket. Legutóbb Olaf Scholz német kancellár jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel megegyezett erről.
Olvasóink számára emlékezetes lehet: a Krímben fekvő katonai bázisok, a Kercsi híd vagy dél-oroszországi fegyverraktárak ellen), de egyik esetben sem ismerte el Ukrajna, hogy ő állna az akciók mögött.
Az orosz területek elleni támadás azonban játék a tűzzel, a NATO-fegyverekkel végrehajtott katonai akció végzetes következményekkel járna, Oroszország így is kvázi háborús részvételnek tekinti Ukrajna nyugati fegyverzeti támogatását. Az előbb említett ukrán vezető, Olekszij Danyilov F-16-os vadászgépekre vonatkozó kijelentésének ezért is van kiemelt jelentősege. Hiszen ezek a modern harci gépek mélyen be tudnának hatolni a megszállt ukrajnai területek mögé, és komoly légicsapásokat tudnának végrehajtani az orosz területeken – ezt azonban az amerikaiak nem engedélyezik.
Milyen következménye lehet az orosz területek megtámadásának?
Somkuti Bálint lapunk kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy bár az ukránok megígérték, hogy orosz területen nem vetnek be nyugati haditechnikát,
A biztonságpolitikai szakértő szerint az a nagy kérdés, hogy ha az ukránok máshogy cselekednek, annak mi lesz a következménye nyugati oldalról. „Ukrajnának sem szállítanak majd pótalkatrészeket?” – tette fel az egyelőre költői kérdést Somkuti Bálint.
A szakértő azonban attól tart, hogy ha az ukrán haderőnek saját fegyverekkel is sikerül oroszországi célpontok ellen sikeres támadást végigvinniük, az a további eszkalációhoz fog vezetni.
– figyelmeztetett, hozzátéve, hogy egy sikeres, nagy kárt okozó ukrán támadás felrázhatná a még mindig meglehetősen passzív orosz társadalmat, ez pedig kifejezetten kontraproduktív lenne a nyugati érdekek szempontjából.
Scholz: Megegyeztünk Zelenszkijjel, nem használják Oroszország területén a nyugati fegyvereket
Nyitóképen: Fekete füst száll fel a Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi hídról, amelyet 2022. október 8-án szabotázstámadás ért. Fotó: Mandiner.hu
