Az ausztráliai méhfaj igazán látványos, spirálra emlékeztető méhkast épít a klasszikus forma helyett.
Bár az állatvilág legapróbb képviselői közé tartoznak, a méhek mégis legalább akkora szerepet játszanak a biológiai egyensúlyban, mint a bálnák vagy az elefántok. Hiszen ha ők nincsenek, az emberek sosem tapasztalják meg, milyen finom is a méz.
Az talán senkinek sem újdonság, hogy a méhek igen dolgos kis rovarok, hiszen szorgalmasan gyűjtik a virágport, hogy mézet készítsenek belőle, amit aztán szabályos hatszög formájú sejtekben tárolnak.
Különleges méhkaptárt készít a Tetragonula carbonaria
Egy ausztráliai méhfaj, a Tetragonula carbonaria azonban merőben szokatlan, spirális méhlakást épít, amiről nehéz eldönteni, hogy inkább egy guszta süteményre vagy egy tüneményes építészeti műremekre emlékeztet. Minden kaptárnak kizárólag egy bejárata van, amit egy plusz ragacsos réteggel is bevonnak, hogy megakadályozza az illetéktelen behatolást.
A Tetragonula carbonaria nagyon okosan úgy épít lépet, hogy a lehető legtöbb méz a lehető legkisebb helyen elférjen, és a lehető legkevesebb viaszt kelljen felhasználni.
Tim Heard rovarkutató több mint három évtizede tanulmányozza ezt a fajt: rendkívül szociálisak, egy királynő és több ezer dolgozó él egy kolóniában, amelyek általában védett helyen élnek, és üreges faodvakban építik kaptárukat.
Nincs fullánkjuk, ezért csípni nem tudnak, ellenben a harapásuk nagyon erős. Ugyanakkor csak akkor harapnak, ha fenyegetve érzik magukat.
A méhkasnak nemcsak a formája különleges, nagyon erős is; saját tömegének huszonötszörösét is elbírja.
A szakértők előtt rejtély, hogyan építették fel a különleges alakzatú méhkast.
A Tetragonula carbonariák a többi méhfajhoz hasonlóan hierarchikus rendszer szerint élnek, csak éppen előbbieknél az határozza meg a sorrendet, ki mennyi pollent fogyaszt.
Nyitókép forrása: Getty Images Hungary
femina