Nagyon fájdalmas folyamat: Európa tehet a jelenlegi helyzetről

forrás: Kossuth Rádió/180 perc

Európa saját tehetetlensége idézte elő azt a kihívást, amellyel jelenleg szembenéz. Nem csak arról van szó, hogy Szíriában háború van, és hogy Európa mit tett adott esetben a migránsok környező országokban való biztonságos elhelyezéséért, ha már a háborút nem tudta megakadályozni. Hanem arról is, hogy az elmúlt évtizedekben Európán belül milyen trendek alakultak ki, hogyan került ide a sokmilliónyi bevándorló, akiket nem sikerült integrálni, illetve hogy a meghatározó nyugati politikusok milyen képet közvetítenek a kontinensről, amikor meghívják a menekülteket – mutatott rá Speidl Bianka a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Nincsenek igazán kapaszkodók, ezzel szembesül most Európa. Ennek felismerése egy nagyon fájdalmas folyamat, a válasz, amit látunk, alapvetően a szélsőjobb előretörése, nem pedig egy szembenézés a vezetők részéről – tette hozzá.

Megadja Gábor eszmetörténész szerint nemhogy nem oldják meg a problémát, nem is reflektálnak rá. Más választ ad Kelet és Nyugat, utóbbi egyértelműen nem meri feltenni a kérdéseket. Ennek egyik oka, hogy gondolatilag Nyugat-Európa régóta egy posztkeresztény korszakban tengődik. Amikor előkerül a keresztény történelem, mindig a negatív fejezeteket hozzák elő, ezért sem beszélnek a biztonságról, vagy arról, kik vagyunk, mi az európai identitásunk, amelyet adott esetben meg kell védeni – fejtette ki.

Hogy milyen törvények, kulturálisan kialakult szabályrendszerek vannak Európában, amelyekhez az ideérkezőknek tartaniuk kell magukat, arról nem esik szó. Európa semmit nem mond arról, hogyan áll ehhez, mintha kerülné ezen kérdések feltételét – világított rá Speidl Bianka. Érdekes, hogy a franciaországi muszlimok 91 százaléka pozitív véleménnyel van a keresztényekről és más országokban is nagyon magas a keresztény gondolatok, emberek elfogadása. Viszont az értékrendre, adott esetben a szekuláris értékrendre vonatkozókkal kapcsolatban nem tesznek fel kérdéseket, pedig problematikusabbak lehetnek – emelte ki.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője úgy vélte, mivel a muszlimok világképében annak van értelme, aminek van transzcendens vonatkozása, számukra az európai jogrend önmagában semmit nem jelent. Annyiban van értéke, amennyiben összeegyeztethető a saríával, az iszlám joggal. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, Európa felelőssége, hogy megtalálja a hangot azokkal, akiket idehív – húzta alá.