Valamelyest csökkent a balatoni nádasok területe, és kis mértékben ugyan, de a minőség is romlott.
Ötévente felmérik a szakemberek a balatoni nád mennyiségét és minőségét. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy az előző felméréshez képest, ha nem is számottevően, de
valamelyest csökkent a nádasok területe, a korábbi 1230 hektár most 30 hektárral kevesebb, és minőségben is tapasztalható változás, egyfajta átrendeződés.
A vegetációs térkép alapján öt osztályba sorolják a nádasokat, az első osztály a legjobb, az ötöd osztály a legrosszabb. Az első két osztályba tartozó nád területe 250-260 hektárral csökkent, és ugyanannyival nőtt a harmadosztályba tartozó nádé. Ez utóbbi is még a jó nádak kategóriája, tehát a jó nádakon belül történt az átrendeződés.
Ennek az átrendeződésnek a szakember szerint több oka van, egyfelől a nád szereti a változó vízszintet, nem mindegy, milyen a víz összetétele, milyen a hordalékmozgás. Ugyanakkor megemlítette az emberi beavatkozást, például a nádasba engedély nélkül vágott bejárókat. Ezek azért okoznak problémát, mert a hullámzás nádszigeteket indíthat el. Ugyanakkor, amikor ezek az úszó nádszigetek átérnek a déli partra, ott gyökeret tudnak verni – mondta Csonki István.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy nádgazdálkodási terv készül, amely szabályozza majd, hogy mely területeken, mikor lehet aratni, ez is a nád minőségének javulását szolgálja.
