forrás: Hajnal-táj / Kossuth Rádió
A vaddisznók városi jelenléte egyre nagyobb probléma, hiszen ez az első olyan, igazán nagy testű állat, amely rájött, nem is rossz lehetőség az ember közvetlen közelében élni. A Szent István Egyetem és a Pilisi Parkerdő közös kutatása irányt mutat, hogyan lehet nekilátni a „városi vadgazdálkodásnak” – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
A kutatás három pillérre épült. Elsőként a már huzamosabb ideje Budapesten tartózkodó vaddisznókat igyekeztek megfigyelni.
Heltai Miklós, az egyetem Vadvilágmegőrzési Intézetének docense elmondta: kerestek egy mintázatot a megjelenésben. A második lépésben megnézték, mi jellemző az adott vaddisznó táplálkozására, vagyis megvizsgálták, mi van a belterületen elejtett vaddisznók gyomrában. Mint ahogy kiderült, elsősorban olyan táplálékok, melyek korlátozás nélkül állnak a vaddisznók rendelkezésére: növények, fűfélék, ezek gyökérzete.
A harmadik lépés az volt, hogy nyakörvvel láttak el három vaddisznót, helyzetükről ekképp pontos képet kaptak. A hosszú távú nyomkövetés csak egy vaddisznónál sikerült: ez – az adatok alapján – nem hagyta el Budapestet. Gyakorlatilag itt tanyázik – közölte a szakember.
Vaddisznókoca malacaival egy szórón a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészetének területén.(MTI-fotó: Kovács Attila)
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke arról beszélt: ez egy olyan szakterület, amelynek kapcsán át kellene gondolni, hogyan lehet beilleszteni valamely hatóság vagy önkormányzat hatáskörébe. A belterület ugyanis nem része a vadászterületnek, tehát a városhatáron belül lévő vadakkal szemben a vadászok nem léphetnek fel hatékonyan.
A vaddisznókutatást pedig jó lenne folytatni – mondta Heltai Miklós. A programot ki kellene terjeszteni több faj megfigyelésére, és ezzel párhuzamosan el kellene kezdeni az első minták kezelését. Meg kellene határozni, hol kell a kerteket rendbe tenni. Meg kellene nézni, hogy az élőhely manipulációja visszaszorítja-e a vaddisznó jelenlétét. Ha mérséklődnek a kártételek, akkor jó úton járunk, ha nem, akkor „vissza kell menni a kályhához, és újra megkérdezni a disznót, miért is van jelen” – hangoztatta.
Kiemelte: a mostani eredmények arra utalnak, hogy bizonyos területeket rendbe kell tenni, ki kell parkosítani. El kell dönteni, hogy nekünk az angolpark tetszik kevés disznóval, vagy hiányzik a sok emlősállat, és akkor nem angolpark kell, hanem dzsumbujos park, csak akkor bele kell törődni, hogy velük kell élni – jegyezte meg.
Vaddisznók – Hajnal-táj
