Nagy szívű cigányok

Megemelem képzeletbeli kalapomat azon cigányok előtt, akiket a napokban volt szerencsém látni.

Történt, hogy a megyeszékhely központjában a Tirpák Fesztivál zárásaként egy zenekar (HAM KO HAM) koncert adott. A kitűnő muzsikusok és a közönség nagy része cigány volt. Az érdeklődők közé keveredett egy, hogy is mondjam, szellemileg nem a topon lévő fehér arcú fiatalember.

Szegénykém jött, ment és táncolni igyekezett. A két dal közötti néhány másodpernyi szünetben magasra tartotta jobb kezét, s azt kiabálta a színpad felé : „Van két lovam!” Vagyis ő mindenképpen ezt a számot szerette volna hallani.

A zenészek a színpadon mosolyogtak, s amikor a gyerek a 3. dal után is bekiabálta, hogy „Van két lovam”, az énekes bemondta a mikrofonba, hogy az a dal is elfog hangzani, de még nem tartanak ott a műsorban.

Ne szépítsem a dolgot, a gyerek a hangoskodásával, izgésével, mozgásával, járkálásával, táncolni akarásával zavarta a nézőket. De senki nem szólt rá! Mások talán mondták volna neki, menj már innen a fenébe öcsi, mert mindjárt fenéken billentelek, vagy adok egy taslit.

A romák tűrtek neki, divatos szóval tolerálták. Egy feltűnően szép és csinos cigány nő még táncolt is vele vagy két percig, hadd örüljön szegény fiú.

A srác egy újabb szám elhangzása után valami érthetetlen dolgot kiáltott a zenészek irányába. Az énekes leszólt, hogy azt a nótát nem ismerik. Arra kérte a művész, hogy énekeljen belőle egy kis részt, mert így nem tudják megfejteni, mit akar hallani. A dalból a srácnak nem sikerült idéznie egy hangot se

Folytatódott a koncert. A szituáció odáig alakult, hogy az énekes azt mondta a nézőtér efféle főszereplőjének, hogy menjen fel a színpadra. Több tíz férfi és nő tekintete szegeződött az alkalmi táncosra, s barátságosan mosolyogva biztatták, hogy hallottad, hívnak, hát menj a színpadra!

A fiú megilletődött, nem hitt a fülének, azt hitte meg akarják tréfálni, de amikor eljutott tudatáig, hogy komoly a részére szóló ajánlat, valóban a zenészek közé ment. Testközelből előadták neki és persze mindenkinek a Van két lovam című dalt, amire a fiú ütemre és egészen jól mozgott.

A gyerek annyira belejött a szereplésre, hogy nem akart lemenni, s ekképpen biztatta a zenészeket: „Nyomjad, papa!” A férfi énekest is tánclépések megtételére ösztönözte. A muzsikusok ezúttal az Aranyeső – mottójú dalra zendítettek rá. A siker óriási volt!

Az énekes megszavaztatta a közönséget, hogy akarják-e még a fiatalember szereplését? A nézők kis része ellene voksolt, de a többség beleegyezett, de az énekes is arra kérte a népet, hogy engedje már meg, hogy a srác még egy számnál működjön közre. Úgy is volt!

Minden színpadon tartózkodó nagy tapsot kapott, de ezután az egyik rendező a fiatalembert kézen fogva levezette a színpadról. A srác ellenállás nélkül elballagott az egyenruhással.

A műsor – hatalmas sikerrel – folytatódott. Később néhány dal erejéig már vagy öten is ropták a cigány táncot az együttes tagjainak társaságában.

Én pedig még egyszer mondom, magasan megemelem kalapomat a jelen lévő cigányok jó indulata, jó lelke, nagy szíve és toleranciája előtt. Türelemmel és kedves mosollyal tűrték, hogy ez a fiúcska érezhesse felszabadultnak, sőt boldognak magát.

Mindezek látványa számomra a zenészek fantasztikusan színvonalas produkciójánál is kellemesebb közérzetet kölcsönzött.

Forrás: Cselényi György

ElőzőKeményen büntetik mostantól a szabálytalan parkolást Óbudán
KövetkezőJó reggelt, Magyarország // Good morning, Hungary! Oszd meg!
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza