Intézmény-összevonásokat és aktív ellátás megszüntetését javasolja több kórház esetében a kormány
– tudta meg a Népszava.
A napilap szerint tucatnyi kórháztól vonják el az aktív ellátás feladatait, jellemzően azoktól, akiktől már nyolc éve is megpróbálta elvenni az egészségügyi kormányzat. Az aktív kapacitást azok az intézmények veszítenék el, ahol nincs elég orvos. A kormányzati munkaanyag javaslata azon átalakítási logika mentén lépne, mely szerint a kihasználatlan kapacitásokat át kell csoportosítani, szakmaspecifikus központosítást kell végrehajtani, illetve erősíteni kell az alapellátást és a járóbeteg-ellátást.
Az anyag készítői azt javasolják a kormányzatnak, hogy az átalakításokkal együtt tervezzék újra a betegutakat is. Értékelésük szerint
AZ ÁTALAKÍTÁSOK KUDARCRA VANNAK ÍTÉLVE, HA A LÉPÉSEKHEZ NEM TÁRSULNAK JELENTŐS FORRÁSOK, ÉS A RENDSZER FENNTARTHATÓSÁGA TOVÁBB ROMLIK.
Több intézménynél ezért először befektetni, felújítani kell, és csak aztán lehet változtatni. A változtatások egy része csak szentesíti a már kialakult állapotokat, hiszen az orvoshiány miatt számos már nem működő osztály sorsa rendeződik.
Néhány jellemző változtatás:
A Veszprém megyei kórházhoz csatolnák a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetet, a dobai pszichiátriai intézményt pedig felszámolnák. (A kórházi ellátásra szorulók Sümegre kerülnének.)
Ajkára kerülne a tapolcai aktív ellátás és a pápai gasztroenterológia, utóbbi két intézményben egynapos ellátások folynának csak.
Az esztergomi és a komáromi kórház párhuzamosságait megszüntetnék, ez a fül-orr-gégészetet és a reumatológiát érinti.
Borsodban a megyei kórházhoz kerülne a kazincbarcikai intézmény teljes aktív kapacitása. A sátoraljaújhelyi kórházban az állandó gyermekorvoshiányra reagálva végleg bezárna az osztály.
Győr-Moson Sopron megyében a megyei kórházba kerülnének a csornai és a mosonmagyaróvári intézmények feladatai.
A kazincbarcikai és komlói intézmények is elveszíthetik az összes aktív ellátásukat.
Részletesen itt:
Többek között a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói intézmény is elveszítheti összes aktív ellátását – derül ki a lapunk birtokába került kormányzati munkaanyagból.
Az aktív ellátás megszüntetését, illetve további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó az egészségügyi ellátórendszer átalakításához készült munkaanyagban. A Népszava birtokába került javaslat szerint az érintett intézmények jobbára ugyanazok, mint amelyekről nyolc éve Szócska Miklós államtitkár megpróbálta leszedetni a kórház táblát.
Többek között a tapolcai és a kazincbarcikai kórház is elveszítheti összes aktív ellátását. Szakmai fórumokon jó ideje beszélnek a kormány tagjai az egészségügy szükségszerű átalakításáról, a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításáról, a szakmaspecifikus centralizációról, célzott átszervezésekről, az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítéséről. Minderről eddig nem került nyilvánosságra konkrétum, most azonban a lapunkhoz eljutott munkaanyagból több részletre is fény derül: az például, hogy a javaslata készítői megszüntetnék az aktív kapacitást azokban az intézményekben, amelyekben nincs elég orvos.
Az anyag készítői megjegyzik: valódi átalakításra akkor van esély, ha a változtatások nemcsak az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz tartozó intézményeket, hanem az egyetemeket, a szakrendeléseket, illetve az alapellátást is érintik. Azt javasolják a kormányzatnak, hogy a tervezett átalakításokkal gondolják újra a betegutakat, a beutalási rendet is, valamint az orvosi egyetemek szerepét. Mint írták, javaslataik, az átalakítások eleve kudarcra vannak ítélve, ha a tervezett lépésekhez nem társulnak jelentős források, és a rendszer fenntarthatósága tovább romlik. Több intézménynél ezért először befektetni, felújítani kell, és csak aztán lehet változtatni.
Ami a konkrét intézkedési javaslatokat illeti:
a Közép-Dunántúli térségben megszüntetnék például azokat a kapacitásokat, amelyeket már hosszabb ideje maguk az intézmények is szüneteltetnek szakemberhiány miatt. Kiderül az is, hogy a Veszprém megyei kórházhoz csatolnák a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetet, a pszichiátriai rehabilitációs feladatokat ellátó dobai intézményt pedig felszámolnák, ágyai egy részét más intézményekbe vinnék. Azok a dobai pszichiátria betegek, akiknél nélkülözhetetlen a kórházi ellátás, Sümegre kerülnének a gondozóikkal együtt. Az ajkai kórházba telepítenék a tapolcai összes aktív ellátását, valamint Pápáról a gasztroenterológiát. E koncepció szerint Tapolcán és Pápán kizárólag szakrendelések és egy napos ellátások maradnának. Az esztergomi kórházban megszűnne 16 fül-orr-gégészeti aktív ágy, ezek orvoshiány miatt most is szünetelnek, helyette egynapos ellátás maradna. A komáromi kórházból pedig a reumatológia ágyakat vinnék át Esztergomba. A tervezet megszüntetné a párhuzamosságokat a Fejér megyei és a dunaújvárosi kórház szolgáltatásaiban. Így a dunaújvárosi betegek Fehérváron juthatnák kórházi kezeléshez a fertőzéses, az urológiai, a szemészeti, a gyermekkori fül-orr-gégészeti bajaikkal.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tovább nőne a megyei kórház, oda telepítenék a kazincbarcikai intézmény teljes aktív kapacitását. A sátoraljaújhelyi kórházban úgy „oldanák fel” az állandó gyermekorvoshiányt, hogy az osztályt végleg bezáratná a fenntartó, és az ellátást egy 24 órás sürgősségi osztállyal biztosítaná a fenntartó.
Heves megyében integrálnák a hatvanit a gyöngyösi kórházba, az előkészítők szerint azért is, mert utóbbiban jobbak az ellátás körülményei.
Nógrádban a salgótarjáni kórház bővülne egy onkológiai centrummal, és az ezt kiszolgáló széles szakmai háttérrel. A balassagyarmati és salgótarjáni kórházat a jövőben társkórházként működtetnék, és így osztanák meg köztük a kapacitásokat is.
Tolna megyében a szekszárdi Balassa János kórház az átlagosnál is kevesebb beteget lát el, és súlyos szakemberhiánnyal küzd, ezért a fenntartó radikálisan, szinte az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és ide integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék. A dombóvári kórházat rehabilitációs szakkórházzá alakítanák
Baranya megyében a komlói kórház aktív osztályait is megszüntetnék. Javasolják a mohácsi kórház aktív ágyszámának csökkentését, valamint szülészetének és sztrókcentrumának a bezárását. Az utóbbiak ellátását Pécsre delegálnák. A szigetvári kórházban mérlegelendőnek tartják a csecsemő- és gyermekgyógyászat megszüntetését.
Somogy megyében a nagyatádi kórházban megszűnhetne a belgyógyászati és a sebészeti osztály, helyette megerősítenék az egy napos sebészetet, a rehabilitációt, a pszichiátriát, valamint a képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat. Siófokon mérlegelendőnek tartják az urológiai és a kardiológiai megszüntetését és e betegeket a kaposvári ellátását. A már korábban beolvasztott marcali kórházban csak krónikus ágyak és egynapos sebészeti ellátás maradna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a MÁV-kórház mozgásszervi rehabilitációs szakkórházzá válna. A mezőtúri kórház szülészetét, gyermekgyógyászatát a megyei kórházba telepítenék és javasolják, hogy egyidejűleg egy folyamatosan szolgálatos esetkocsival bővítsék a helyi mentőállomást. A Jászeberényi kórházat beolvasztanák a szolnoki megyei intézménybe.
Győr-Moson-Sopron megyében a megyei kórházba integrálnák a csornai, a mosonmagyaróvári intézményeket, az utóbbiban alapos profiltisztítást is javasolnak. Sopronban 35 ágy szűnhet meg végleg. Vas megyében csak a celldömölki szülészet és a körmendi sebészet kapacitásaihoz nyúlnának hozzá.
Zala megyében mérlegelésre ajánlják a dokumentum készítői a keszthelyi kórház beolvasztását a megyei intézménybe. Nagykanizsán csökkenhet a sebészeti, a traumatológiai és a szülészeti ágyak száma.
A Dél-Alföldi térségben a most négy helyen lévő szülészetből a szentesit és a hódmezővásárhelyit tartanák meg, a többi helyen olyan kevés a szülés, hogy az veszélyezteti a betegbiztonságot is. Ebben a régióban tovább csökkentenék a gyermekágyak számát, és például Orosházán is csak 24 órás gyermeksürgősségi osztály maradna.
