Az agrárminiszter rágalomnak és pánikkeltésnek nevezte , hogy az akkumulátoripar elvenné a termőföldet a mezőgazdasági termelés elől, ugyanakkor egyedül hazánkban sikerült maximalizálni az agrárium társfinanszírozását.
Nagy István agrárminiszter is részt vett a XIX. Európai Kereskedelmi Napon, ahol megerősítette, hogy a kormányzat számára nemzetbiztonsági kérdés az ellátásbiztonság. A rendezvény után a tárcavezetőt a magyar agrárium válság- és inflációállóságáról, valamint az akkumulátoriparral szembeni kitettségéről kérdeztük.
A Kereskedelem napján a szektor képviselői arról beszéltek, bíznak az idei karácsonyban, de 2023-at elvitte a válság és az infláció, bár a következő év jobb lehet. 2024 jobb lesz?
Már látjuk azoknak a kihívásoknak a végét, amelyek negatívan hatottak a vásárlói szokásokra, a vásárlóerőre. Az élelmiszer-infláció, az energia-veszélyhelyzet, valamint a brüsszeli szankciókból eredő árnövekedések alapvetően rajzolták át mind az alapanyag-termelést, mind a feldolgozást és természetesen a kereskedelmet is. Láttuk az embereket eluraló bizonytalanságot a háború következtében, de a válság szült egy pozitívumot is, ez pedig a vásárlói tudatosság. A kormány intézkedései hatására az év végére piaci alapon is tűrhető és vállalható lesz az egy számjegyű infláció mértéke, és a karácsonyi bevásárlások helyrebillentik a kereskedelem bázishoz viszonyított mérlegét. Optimistán tekintek a jövő évre, túl vagyunk a sokkon, visszaáll az a normális vásárlói trend, amely a kereskedelem számára is kiszámítható biztonságot jelent.
Milyen karácsonnyal számol a kormányzat?
Több fontos intézkedést hozott a kormányzat, hogy segítsük a vásárlóerő visszaállítását, és a reálbércsökkenés megállítását. Ilyen például a Széchenyi Kártya bővítése. Az élelmiszer-vásárlásban tapasztalt korábbi visszaesés októbertől decemberig egészen biztosan helyre fog állni.
Jellemző az ágazat fontosságára, hogy az Európai Unió az agrártámogatások esetén nem talált jogállamisági aggályokat hazánkkal szemben, folyamatosan érkeznek a források. November elsején jelentette be, hogy a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok. Ezek hogy állnak?
A közös agrárpolitika (KAP) forrásai rendelkezésre állnak hazánk számára. A ’22-es és ’23-as átmeneti években több mint 1500 milliárd forintot fordítottunk az ágazat fejlesztésére, és 2900 milliárd forint áll rendelkezésre még 2027-ig, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységet, úgy mint a termelést, és a feldolgozóipart, azaz a vidékfejlesztést tudjuk támogatni. Ebből 600 milliárd forint uniós forrás, és 2300 milliárd forint a nemzeti büdzséből való kiegészítés. A kormány stratégiai felismerése volt a világjárvány és a háború kapcsán, hogy a válság alatt támogatnia kell az agráriumot. Európában egyedül hazánkban maximális a nemzeti társfinanszírozás, ami így eléri a nyolcvan százalékot. Ez egy olyan forrásmennyiség, amivel a gazdálkodók számára biztosítani tudjuk az importtal szembeni versenyképességet. Célunk növelni a hazai termékek mennyiségét a kiskereskedelmi áruházláncokban.
Hogyan lehet növelni ezt az arányt?
A vásárlók egyre tudatosabbak. Felismertük a rövid ellátáslánc kiemelt fontosságát. Mit tud egy hazai termék? A termőföldtől az asztalig biztosítva van a minősége, a megbízhatósága, és a mindenkori elérhetősége. Rosszul dönt az a cég, amelyik ezeket az előnyöket, ezt az imázst ne akarná kihasználni. A KAP keretein belül 5300 milliárd forint áll rendelkezésre Magyarország számára, ezt kihasználva szeretnénk 10 milliárd euróról 15 milliárd euróra növelni az exportunkat, a hozzáadott értéket másfélszeresére növelni, a kibocsátást pedig megduplázni.
Sokak szerint a most betelepülő akkumulátoripar épp a magyar agrárium elől szívja el a forrásokat és a munkaerőt. Mehet egyszerre a két fejlesztés?
Abszolút mehet párhuzamban is. Mert mi a fontos? Hogy az embereknek legyen vásárlóereje. Ahhoz munkahely és megfelelő munkabér kell. Ha kimaradunk a jövő iparágából, abból a szektorból, ami meg fogja határozni az elkövetkező évtizedek gazdasági növekedését, akkor egyszerűen olyan gazdasági hátrányba kerülünk, hogy nem lesz megfelelő vásárlóerő. Akkor hiába építjük fel a legmodernebb élelmiszer-feldolgozót, az embereknek nem lesz miből vásárolni.
Amikor azt a pánikot keltik, hogy az akkumulátorgyárak elveszik a termőterület, az rágalom, egy félreértelmezett helyzet. A mezőgazdaságban, a természetvédelemben azon dolgozunk, hogy hogyan tudunk termővé tenni olyan területeket, amelyeket a korábbi ipari tevékenységek tettek tönkre. Az elmúlt négy évben százezer hektárt állítottunk vissza termővé, és a következő három évben is több mint százezer hektárnyi barnamezős területet fogunk rekultiválni, termővé tenni, ami így újra mezőgazdasági és élelmiszeripari célokat tud szolgálni. A szigorú termőföld törvénnyel arra kényszerítjük az ipari vállalkozásokat, hogy a már ipari területnek szánt területen fejlesszenek, az állami támogatást is azok kaphatnak, akik vállalják ezt. Így tudunk összhangot teremteni a teremtett világunk megőrzése és az emberek által joggal elvárt megélhetési biztonság és gazdasági növekedés között
