A cigándi Falumúzeum épülete a húszas évek paraszti polgárosodási folyamatába bekapcsolódó falut eleveníti meg.
A Falumúzeum mai formája rekonstrukció eredménye. A felújítás során végzett falkutatások alapján eredetileg szoba – pitvar – kamra – szín beosztású volt és építési ideje az 1900-as évekre tehető. A beltelkek szűkössége miatt Cigándon is kialakultak, az ún. hosszúudvarok, amelyeken több ház helyezkedett el. Egy ilyen hosszúudvar szomszédságában, de már egy újabb önálló telken kapott helyet a 20. század elején az épület. Cigánd az északi magyar háztípus területéhez tartozik, ahol az 1890-es évekig a szobai, lapos belülfűtős, kabolás kemence szolgáltatta a meleget. A füstöt ferde kürtő ( a kabola) vezette a pitvarba, ahol tűzpadkán, a kocikon lehetett főzni és a füst a szabadkéményen át távozott.
A 19. század elején általános még a paticsfal, azonban a század során elterjedtek a különböző sárfalak. Az épületek szarufás tetőszerkezetűek voltak és leginkább náddal fedték. A tetőt díszítő csúcsdíszek (nyársak) jellegzetes színfoltjai voltak a falunak. A házhoz általában kamra is csatlakozott, de léteztek több szoba-konyha egységből álló hosszúházak is ott, ahol több család volt kénytelen együtt lakni. Az épületeket nyitott szín zárhatta le. Tornác nem volt jellemző a vidéken. Az istállók (helyi nevén ólak) az udvaron külön álltak valamikor, azonban a századforduló tájékától fokozatosan egybeépültek a házzal.
Régi fotó alapján újra felépült a ház elején lévő pillér, ismét nádtetőt kapott. A falazott oromzatot statikai okokból, a régi mintáknak megfelelő deszka oromzat váltotta fel. A hátsó gazdasági helyiségek helyén, egy nagyméretű foglalkoztató és közösségi helyiséget alakítottak ki. A Falumúzeumban négy helyiség látogatható: két enteriőr – a tisztaszoba és a pitvar – és két kiállító helyiségben szőttes – és helytörténeti kiállítás.
A 20. század közepe óta a lakáskultúra területén jelentős változások következtek be. A népi építészet megfigyelhető jegyei is szépen mutatják, hogy Cigánd két tájegység határán fekszik. A régi kabolás kemence, és a padkák hiánya a pitvarban az északi háztípusra jellemzőek, de a katlan megjelenése már alföldi jellegzetesség. Szintén alföldi vonás, hogy nincsenek csűrök. Cigándon is csupán néhány egyszerűbb és viszonylag újabb építésű található, amely egyértelműen Felvidéki hatás.
A Falumúzeum épülete eredetileg három helyiségből (szoba, pitvar, kamra) és egy hozzáépített nyitott ereszből állt. Az épület építési idejéről árulkodik, hogy már nem találunk benne kabolás kemence nyomát, hanem csupán csikómasina füstelvezető nyílását. Az épületen a 20. század folyamán számos átalakítást végeztek. Az 1920-as évek körül a lakószobából tisztaszobát, míg a kamrából hátsó szobát alakítottak ki. A nyitott színből hátsó konyhát építettek kemencével, de már zárt füstelvezető járattal. A házat hosszirányban tovább bővítették új eresz és istálló építésével. A telken a házzal szemközt- a megszűnt kamra és szín pótlására-, újra felépítettek e két egységből álló önálló épületet.
Cím: CigándFő u. 54.
Tel: +36 (47) 534-012
E-mail: muvhazcigand@gmail.com
Web: www.museum.hu
