Egyre nagyobb bajban vannak a tb-finanszírozott fogorvosi rendelők. Az alapellátásban dolgozó fogorvosok azt mondják, jelentősen meg kellene emelni a praxisok rezsitámogatását, ellenkező esetben hamarosan csődbe mennek.
Megkongatták a vészharangot az alapellátó fogorvosok, a praxisok rezsitámogatását jelentősen meg kellene emelni, különben hamarosan rengetegen csődbe mennek – nyilatkozta a Napi.hu-nak Iványi József budapesti alapellátó fogorvos.
A portál arról ír, hogy az alapellátó fogorvosi praxisok jelenleg jellemzően havonta 380 ezer forint rezsitámogatást kapnak, egyesek, akik elmaradott körzetben dolgoznak, vagy fogyatékos gyerekeket látnak el, további 100 ezer forint kiegészítő támogatáshoz is hozzájuthatnak. A háziorvosi praxisok számára pedig havonta 540 ezer forint rezsitámogatást biztosít a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).
Az alapellátó fogorvosok szerint a praxisok rezsitámogatását jelentősen meg kellene emelni, különben hamarosan rengetegen csődbe mennek.
Iványi József szakorvos szerint az alapellátó fogorvosi praxisok hónapról hónapra élnek, nem tudnak tartalékot képezni arra az esetre, ha mondjuk egy-egy műszer elromlik.
A fogorvos kiemelte a portálnak, hogy a rezsidíjak emelkedése a fogorvosi rendelőket különösen érinti, mert a rendelőkben a nagy teljesítményű berendezések – kompresszor, elszívó, optimális fényviszonyokat biztosító lámpák és egyéb készülékek – folyamatosan működnek.
Az alapellátó fogorvosok naponta átlagosan 10-15 beteget látnak el, egy-egy praxishoz 3-5 ezer beteg tartozik.
Iványi József kitért arra is, hogy az alapellátó praxisok üzemeltetését a rezsitámogatás és a teljesítményfinanszírozás összegéből kell kigazdálkodniunk. Ez magába foglalja az orvos és az asszisztens alapbérét annak összes járulékával és adóvonzatával együtt, továbbá a rendelő összes fenntartási költségét, beleértve a rezsiköltségeket.
Jó, ha az egészségbiztosítótól finanszírozás gyanánt a piaci árak tizedét megkapjuk, ettől pedig nem nem lehet a minőség javulását várni. A finanszírozás változása mellett a szolgáltatás feltételei sem maradhatnak változatlanok
– sorolta a problémákat a szakorvos.
Kapcsolódó hír:
Korábban felháborodtak a fogorvosok: komoly változás jöhet a hazai fogászatokon
Nagy felháborodást keltett a fogorvosok körében egy új rendelettervezet, ami teljesen átalakítaná a praxisok eddigi finanszírozását.
A fogorvosok finanszírozását is át akarja alakítani a Belügyminisztérium – derült ki egy a Népszava által kiszúrt rendelettervezetből, amely az érintettek között nagy felháborodást keltett.
A lap tájékoztatása szerint a változtatás megszünteti a körzetek működésének stabilitást adó finanszírozási elemet, az alapdíjat, és teljes egészében az aktuális havi forgalmuktól és a munkájuk minőségértékelésétől függne, hogy az adott hónapban mekkora összegből gazdálkodhatnak a praxisok. Ezzel az érintettek szerint az is bizonytalanná válik, hogy a költségeiket minden esetben fedezni tudják-e. A szakmai szervezetek karácsony szentestéjéig tehetnek észrevételeket a jövő év első napjaiban már hatályos új szabályokhoz.
Ez egy katasztrófa lesz, ha valóban bevezetik
– mondta a lapnak Dúl Zoltán szombathelyi fogorvos.
(A legfrissebb hírek itt)
„A tervezet szerint négy indikátort vezetnek be. Ha valaki az egyik indikátorban sem ér el pontszámot, akkor nem kap arra a hónapra teljesítmény-finanszírozást. Ez akár havi 800 ezer – egymillió forintos bevételkiesést is jelenthet. Magyarul az a körzet, amelyik így járt, nem tud bért fizetni, anyagot pótolni a következő hónapokban. A minőségmérésnek elvben ösztönözni kellene a jobb ellátásra, a tervezett rendszer viszont csalásra, a pontok optimalizálásra kényszeríti az ellátókat. Ráadásul az energiaválság közepén nem az eddigi finanszírozást kellene szűkíteni, hanem épp ellenkezőleg, inkább azt növelni” – emelte ki a fogorvos.
Dúl Zoltán hozzátette: mindenképp szükséges lenne a rendszer élesítése előtt egy tesztidőszakra. Ami azt jelenti, hogy a mostani rendszer marad, de egy pár hónapig, akár fél évig mindenki megtudja, hogy a teljesítménye alapján hogyan változna meg a finanszírozása. „Úgy vélem, nem lenne szabad a teljes finanszírozást elvenni, hanem csak annak legfeljebb 10-30 százalékát kötni a minőségi munka értékeléséhez” – mondta.
