Már szinte biztos, hogy minimum 50 ezer forint, de könnyen lehet, hogy 80 ezer forint is lehet az idén kifizetendő nyugdíjprémium. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben is megerősítette, hogy lesz nyugdíjprémium, és a baloldal által elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése is folytatódik.
Még több gazdasági hír itt!
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén elmondta, hogy a nyugdíjprémium összege a szakértők szerint meghaladja az 50 ezer forintot is, továbbá folytatják a 13. havi nyugdíj visszaépítését, melyet a Gyurcsány–Bajnai-kormány vett el az idősektől.
A kormányfő bejelentésének a háttere, hogy a korábban vártnál már eleve is több pénzt kapnak majd a nyugdíjasok novemberben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss inflációs adataiból ugyanis látszik, hogy az idei első nyolc hónapban az infláció mértéke 4,3 százalék volt. Ez a friss adat pedig 0,7 százalékkal több, mint az éves nyugdíjemelés mértéke volt, a törvény szerint így jár az inflációkövető nyugdíjkorrekció.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok egy összegben – mivel nem éri el a különbség az egy százalékot – kapják meg a korrekciót, mégpedig éves szintre számolva – a 13. havi nyugdíj visszaépítésének februári negyedhavi részletét is figyelembe véve – tehát 12,25-ször 0,7 százalékkal, vagyis 8,575 százalékkal több lesz a novemberi nyugdíj, mint az októberi –mondta a Világgazdaságnak Farkas András nyugdíjszakértő.
A korábbi számok még csak 7,35 százalékot jeleztek előre. A medián, 130 ezer forint körüli nyugdíjjal számolva ez azt jelenti, hogy novemberben a 130 000 forint nyugdíj mellé 11 150 forint emelési különbözetet is kapnak a nyugdíjasok. Ezenfelül pedig ekkor érkezik majd a nyugdíjprémium is, amely minden idők legmagasabbja lesz, ezt már most ki lehet jelenteni.
80 ezer forint is lehet a nyugdíjprémium
ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK NÉHÁNY HETE 50-56 EZER FORINTOS NYUGDÍJPRÉMIUMRÓL BESZÉLT, DE A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MÉRTÉKÉHEZ IGAZÍTOTT JUTTATÁS KÖNNYEN ELÉRHETI A TÖRVÉNYI MAXIMUMOT, AZAZ A 80 EZER FORINTOT, AZON NYUGÁLLOMÁNYÚAK ESETÉBEN, AKIKNEK A HAVI JUTTATÁSA ELÉRI A 80 EZER FORINTOS HATÁRT.
Természetesen az ennél kisebb összegű ellátásban részesülő jogosultaknak is jár a prémium, a saját ellátásuk összegéhez igazított mértékben.
Ez alapján kiszámítható, hogy egy medián nyugdíjas november 12-e körül a szokásos nyugdíjának kis híján a kétszeresét is megkaphatja majd, 130 ezer forint helyett akár 220 ezer forintot is.
A KSH ADATAI SZERINT AZ ÁTLAGOS ÖREGSÉGI NYUGDÍJ 150 571 FORINT MAGYARORSZÁGON. ERRE SZÁMÍTVA A NYUGDÍJKORREKCIÓ MÉRTÉKE ELÉRI A 12 910 FORINTOT, ÍGY EGYÜTTESEN A NOVEMBERI ELLÁTÁS (A KEREKÍTÉS SZABÁLYAI SZERINT) 163 480 FORINT LESZ.
Ehhez hozzáadva a maximális nyugdíjprémiumot, akár 243 480 forint is érkezhet novemberben egy átlagnyugdíjas számlájára.
Még több gazdasági hír itt!
A nyugdíjasoknak további jó hír, hogy januártól a jövő évi 3 százalékos rendszeres nyugdíjemelés végrehajtása előtt meg kell emelni a novemberi egyösszegű emelési különbözet egytizenketted részével, azaz 0,71 százalékkal is a nyugdíjukat, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj visszaépítésének következő lépése, amely immár a 2022. januári nyugdíj 50 százalékának megfelelő összeg lesz.
Így segítette a kormány az elmúlt években a nyugdíjasokat
Mindezek mellett érdemes felidézni, hogy az elmúlt öt évben milyen lépésekkel segítette a nyugdíjasokat a kormány.
- 2017 januárjában 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Mivel a 2017-es infláció 2,4 százalék volt, így novemberben további 0,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak januárig visszamenőlegesen.
- 2017 novemberében 10 000 forintos Erzsébet-utalványt kaptak a nyugdíjasok.
- 2017 novemberében átlagosan 12 000 forint nyugdíjprémiumot is kaptak a nyugdíjasok, ez is tovább növelte az emelés éves mértékét, így elmondható, hogy az emelés infláció feletti volt.
- 2018 januárjában 3 százalékkal emelték a nyugdíjakat. A 2018-as infláció 2,8 százalék volt, tehát az emelés infláció feletti lett. 2018 márciusában 10 000 forint értékű Erzsébet-utalványt kapott minden nyugdíjas 2018 novemberében
- 2019 januárjában 2,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak. 2019 novemberében további 0,7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és nyugdíjprémiumot is fizettek (átlagosan 22 ezer forint). Az éves infláció 3,4 százalék volt, így a prémiummal és a rezsiutalvánnyal összességében infláció feletti volt az éves emelés. 9000 forintos rezsiutalványt kapott minden nyugdíjas 2019 őszén.
- 2,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak 2020 januárjában. 2020 novemberében jött a kiegészítő nyugdíjemelés, 1,2 százalék visszamenőleg egész évre, ezzel a 2020-as emelés 4 százalék lett, ami több, mint az éves infláció (3,4 százalék), 2021 januárjától 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Átlagosan 18 000 nyugdíjprémiumot fizettek ki, ami tovább emelte az éves emelés mértékét.
Még több gazdasági hír itt!
A baloldal megint elvenné a pénzt a nyugdíjasoktól
Ezzel párhuzamosan a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal megint elővette az úgynevezett svájci indexálás esetleges bevezetését. A baloldal vezére azt állította, ha maradt volna a svájci indexálás, akkor tíz év alatt 1 millió 200 ezer forinttal többet kaptak volna az idősek. Ez azonban nem igaz,
GYURCSÁNYÉK KEDVENC MÓDSZERE, A SVÁJCI INDEXÁLÁS ARRA JÓ, HOGY PÉNZT VEGYENEK EL A NYUGDÍJASOKTÓL.
A svájci indexálás módszerét a Horn-kormány idején vezették be, az ötlet a Bokros-csomagban szerepelt – ebből is látszik, hogy nem jóléti intézkedésről, hanem megszorításról volt szó. Az 1997-es MSZP-SZDSZ-kormány időszakában úgy módosították a nyugdíjtörvényt, hogy a nyugdíjaknál harmincszázalékos súllyal szerepeltették a tervezett éves átlagos fogyasztói árindexet, hetven százalékkal pedig a bérkiáramlás növekedésének várható ütemét.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számításai szerint a svájci indexálásra történő áttéréssel évente negyvenmilliárd forintot takarított meg a költségvetés a korábban alkalmazott módszerhez képest, vagyis pénzt vettek el a nyugdíjasoktól.
A NYUGDÍJAK REÁLÉRTÉKE 2004-BEN HALADTA MEG ELŐSZÖR AZ 1989. ÉVI SZINTET – NAGYRÉSZT MÉG AZ ELSŐ ORBÁN-KORMÁNY NYUGDÍJNÖVELÉSEINEK KÖVETKEZTÉBEN – , ÁM A NÖVEKEDÉS 2007-BEN MEGTORPANT, 2009-BEN PEDIG CSÖKKENÉS KÖVETKEZETT BE AZ ÁTLAGNYUGDÍJNÁL.
A Gyurcsány-kormány 2008-ban egy újabb megszorítással ismét változtatott a nyugdíj számításának szabályain, ami az induló nyugdíjat hét-nyolc százalékkal csökkentette. A 2007-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga a 2010. évi nyugdíjemelés után 114 098 forint volt, a 2008-ban megállapítottaké viszont ennél 12,4 százalékkal kevesebb, 99 990 forint. A 2009-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga pedig még ennél is alacsonyabb, a januári nyugdíjemelés után 96 554 forint lett, tehát 5,7 százalékos csökkenés történt.
Még több gazdasági hír itt!
A Gyurcsány-kormány azt használta ki a nyugdíjasok megsarcolására, hogy válság idején a svájci indexálás nem alkalmas a nyugdíjak értékének megőrzésére. Az inflációkövető emelés ezzel szemben garantálja ezt. Az elmúlt tíz évben a nyugdíjak vásárlóértéke tíz százalékkal, az átlagnyugdíj 44 százalékkal emelkedett.
Gyurcsányék elvették a 13. havi nyugdíjat
Gyurcsány Ferenc nemcsak a beterjesztő kormány miniszterelnökeként vett részt a 13. havi nyugdíj felszámolásában, természetesen meg is szavazta azt az MSZP-frakció tagjaival együtt 2009. május 11-én. A jelenlegi parlamentben kilenc DK-s és hat szocialista képviselő van, aki annak idején szavazott a 13. havi nyugdíj megvonásáról.
A DK-SOK KÖZÜL ARATÓ GERGELY, GY. NÉMETH ERZSÉBET, GYURCSÁNY FERENC, HAJDU LÁSZLÓ, A NEMRÉG AZ MSZP-BŐL ÁTLÉPETT MOLNÁR GYULA, OLÁH LAJOS, SZAKÁCS LÁSZLÓ (SZINTÉN IDÉN LÉPETT ÁT AZ MSZP-BŐL), VADAI ÁGNES ÉS VARJU LÁSZLÓ ÉS A MA MÁR AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN ÜLŐ MOLNÁR CSABA.
Ugyancsak az „igen” gombot nyomta meg a szocialista Hiller István, Korózs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Zsolt és Varga László, az akkortájt még parlamenti képviselő XIII. kerületi polgármester, Tóth József, valamint Botka László szegedi és Horváth Csaba zuglói polgármester, a Brüsszelbe távozott Ujhelyi István EP-képviselő, továbbá Burány Sándor is támogatta a megszorítást (ő most a Párbeszéd-frakcióban ül, de MSZP-tag).
Még több gazdasági hír itt!
A baloldal eltörölné a rezsicsökkentést is
A mai baloldal mindezek mellett nem támogatta a 2013-ban induló rezsicsökkentést sem. Ez érthető is, mivel a 2002-2010-es kormányzásuk alatt a rezsiárak 99,8 százalékkal, tehát lényegében duplájára emelkedtek. A rezsicsökkentés legnagyobb nyertesei a családok mellett a nyugdíjasok voltak. Idén februárban került elő Bokros Lajos gazdaságpolitikai javaslata a baloldalon. Ebben legfőbb javaslata a rezsicsökkentés eltörlése volt.
EZ AZT JELENTENÉ, HOGY EGY ESETLEGES BALOLDALI KORMÁNY LEGALÁBB 20-25 SZÁZALÉKKAL EMELNÉ A KÖZMŰDÍJAT, HA VÉGREHAJTANÁK A BOKROS-TERVET.
Mindez pedig több tízezer forintot venne ki éves szinten a magyarok zsebéből, legfőképpen pedig az idősek járnának rosszul. Bokros javaslataitól természetesen egyetlen baloldali párt sem határolódott el.
