Szeptember 1-jétől nem kell minden munkáltatónak kötelezően elvégeztetnie a munkavállalók kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatát, a munkavédelmi törvény ugyanakkor rögzíti, hogy jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében kötelező lesz azt elrendelni. Nos, e hétig bizonytalanságban tartották a munkáltatókat, s csak a napokban tette közzé honlapján, és bocsátotta társadalmi egyeztetésre az illetékes Belügyminisztérium a vonatkozó miniszteri rendelet tervezetét, amelyet augusztus 29-éig lehet véleményezni.A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint szeptember 1-jétől megszűnik az általános jelleggel kötelező munkaügyi alkalmassági vizsgálat. Jogszabály ugyanakkor meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Az ágazati miniszter, nevezetesen a belügyminiszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel, vagyis a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben határozza meg az érintett munkaköröket.
A belügyminiszter augusztus 21-én tette közzé a kormany.hu oldalon a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló rendelet tervezetét, amely az Mvt. felhatalmazása alapján tartalmazza azon expozíciókat (károsító hatásnak való kitettség), amelyekkel terhelt munkakörökben a foglalkoztatottak munkára való alkalmassági vizsgálata kötelező.
A munkaköri alkalmasság vizsgálata az Mvt. alapján kiadott, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM-rendelet alapján történik. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató e körben ingyenesen biztosítja a munkaköri alkalmassági vizsgálatot.
Az 1. számú melléklet tartalmazza a 12 kategóriából álló expozíciós listát és azok fogalmi meghatározását. Ezek az alábbiak:
Fokozott baleseti veszély
1. Magasban végzett munka: a munkavégzés magassága meghaladja a 2 métert.
2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.
3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.
4. Villamosüzemi munkakörök: erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenységek.
5. Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM); Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.
6. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.
Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg)
A munkahely melegnek minősül, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 Celsius fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben melegnek minősül a munkahely, ha 24 Celsius foknál magasabb a hőmérséklet. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban nem éri el szabadtéri munkahelyen a +4 Celsius fokot, zárttéri munkahelyen pedig a +10 Celsius fokot.
Zaj (felső beavatkozási határértéket meghaladó esetben)
A felső beavatkozási határértéket [LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)] meghaladó munkahelyi zajexpozíció a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.
Ionizáló sugárzás
Sugárveszélyes munkahelyen (például az MSZ 62–7:2017 szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumok, orvosi izotóplaboratóriumok) a kockázatértékelés alapján, ionizáló sugárzásból eredő egészségkárosodás kockázatával (dóziskorlát túllépése) járó tevékenységek esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló jogszabály, illetve az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló jogszabály alapján.
Mesterséges optikai sugárzás (például lézer)
Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály 1-2. melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.
Vibráció (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben
Prevenciós határértéket meghaladó rezgésexpozíció: kéz/kar rezgés: 2,5 m/s2 (8 órás referencia idő), egész testre ható: 0,5 m/s2, a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.
Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök
Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyes anyag/keverék: minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt.
Járványügyi érdekből kiemelt munkakör
Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör. Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.
Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak kitett munkakörök
Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak kitett munkakörök.
Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök
Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.
Éjszakai műszakban végzett munka
A huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
Kézi tehermozgatás 10 kg felett
Egyelőre nincs hír a cikkünk elején hivatkozott NM-rendelet módosításáról, miközben ez a jogszabály általános jelleggel írja elő az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzését. Márpedig szeptember 1. napja közeledik, és ezt a jogalkotásnak is követnie kellene.
| Szakmai vélemény: a munkáltatóknak a fentiektől függetlenül is érdemes átgondolniuk, hogy egy-egy olyan munkakör esetén, ahol jogszabály alapján egyébként nem lenne kötelező felmérni a munkaköri alkalmasságot, előírják-e azt a munkavállalóiknak. Ha ugyanis a munkavállaló olyan egészségkárosodásra hivatkozik, amely állítása szerint a munkahelyen következett be, a munkáltató tud védekezni azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmasnak találta az adott munka elvégzésére. A munkáltatók objektív kárfelelősségi szabálya ugyanis változatlan marad. |
