A csütörtökön megjelent kormányrendelet, amely 2025. január 1-től lehetővé teszi a szálloda- és vendéglátóiparban a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetését, komoly kérdéseket vet fel a munkavállalói jogokkal, a munkaidő-beosztással és a kormány különleges jogrendi intézkedéseinek indokoltságával kapcsolatban.
1. Mit jelent a munkaidőkeret?
A munkaidőkeret egy olyan időszak, amelyen belül a munkáltató rugalmasan oszthatja be a munkaidőt. Az alapvető szabályok szerint ez az időszak legfeljebb 4 vagy 6 hónap lehet, amely során a munkáltató:
- Meghatározza a munkanapok számát,
- Levonja a munkaszüneti napokat,
- Felszorozza a munkavállaló napi munkaidejével.
Az így kapott óraszámot a munkaidőkeret egész időszakában szabadon oszthatja el a munkáltató, amely a dolgozók számára rugalmas beosztást, de akár kiszámíthatatlan munkaidőt is jelenthet.
2. Mi változik a 24 hónapos munkaidőkerettel?
A 24 hónapos munkaidőkeret gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltatók két éven keresztül alakíthatják a munkaidő-beosztást, amely:
- Rendkívüli terhet jelenthet a munkavállalóknak,
- Lehetővé teszi, hogy a kiesett munkaórákat jelentősen túlterhelve pótolják később,
- Akár 10-12 órás munkanapokat is eredményezhet rendszeresen,
- Túlóradíj nélkül növelheti a munkavállalók munkaterhelését.
Ez gyakorlatilag azzal járhat, hogy például egy adott hónapban a dolgozóknak csak egyetlen szabadnapjuk marad, ami hosszú távon a munka és a magánélet egyensúlyának teljes felborulásához vezethet.
3. Milyen indoklást adott a kormány?
A kormányrendelet a háborús veszélyhelyzetre hivatkozik, amely alapján rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Azonban a rendelet nem indokolja, hogy miért van szükség a vendéglátóiparban a veszélyhelyzeti szabályokra, illetve hogyan kapcsolódnak a szállodák, éttermek, fürdők a különleges jogrendhez. Ez több szakmai és szakszervezeti kritikát váltott ki, mivel:
- A veszélyhelyzetre vonatkozó rendeleteket általában katonai, gazdasági vagy közegészségügyi válsághelyzetekre alkalmazzák, amelyek közvetlen kockázatot jelentenek az országra.
- A vendéglátóipar szereplői nem tartoznak ebbe a kategóriába, így a különleges jogrend alkalmazása ebben az esetben megalapozatlannak tűnik.
4. A „rabszolgatörvény” előzményei
A munkaidőkeret kiterjesztésének jogszabályi hátterét a 2018-as törvénymódosítás adja, amelyet a köznyelvben „rabszolgatörvényként” emlegetnek. Ez a törvény lehetővé tette a 4-6 hónapos munkaidőkeretet, amely ellen széles körű társadalmi tiltakozás bontakozott ki. Azonban az Alkotmánybíróság kétszeri vizsgálata ellenére a jogszabályt nem találták alaptörvény-ellenesnek.
5. Lehetséges következmények
A 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése:
- Rontja a munkavállalók kiszámíthatóságát és biztonságát,
- Túlterheléshez, kiégéshez és munkaerő-elvándorláshoz vezethet,
- Csökkentheti az iparág vonzerejét, különösen a fiatalabb generációk számára.
A szakszervezetek várhatóan tiltakozni fognak az új szabályok ellen, mivel ezek tovább csökkenthetik a munkavállalói jogokat és szociális védelmet.
Mit gondolsz? Érdekelne egy elemzés a munkaadói oldal szempontjából is, vagy a szakszervezetek álláspontjáról? – írd meg nekünk ide és hamarosan látni fogod a cikket! [email protected]
