Két dugong is elpusztult néhány nap alatt, egyikőjük a szervezetébe került műanyag miatt lelte halálát.

Az öthónapos Yamilt egy állatmenhelyen próbálták meggyógyítani. Mint kiderült, a beleiben felhalmozódott gáz és a gyomrát elzáró tengerifű miatt került súlyos állapotba, ami a légzését is akadályozta. A csütörtökön elvégzett műtéttel a tengerifüvet akarták eltávolítani a gyomrából, de a szervezete nem bírta ki az operációt.

A fiatal dugong nem anyatejen nőtt fel, ezért az immunrendszere nagyon gyenge volt

– magyarázta egy thai illetékes.

A tengeritehenek rendjébe és a veszélyeztetett állatfajok közé tartozó dugongok tengeri emlősök, amelyek akár 3-4 méter hosszúságúra is megnőhetnek. Thaiföldön is védett fajnak számítanak. Az ország partmenti vizeiben mintegy 250 dugong él. A szakemberek szerint

idén különösen sok példány, 17 pusztult el közülük. A legtöbb halálát az emberi tevékenység, köztük a halászat okozza,

különösen a halászfelszerelések veszélyesek rájuk nézve. Ha sikerülne kiküszöbölni ezt a problémát, jelentősen csökkenteni lehetne a pusztulásukat – mondta el egy helyi tengerbiológus.

A szemetelés is áldozatokat követel

A múlt hét végén egy másik dugong elpusztulása is a címlapokra került Thaiföldön. A nyolchónapos Mariumot áprilisban találták a tengerparton és a gyomrában felhalmozódott műanyaghulladék miatt lelte halálát. A műtéti beavatkozás sem tudott már segíteni a helybéliek szívéhez közel álló állaton.

Mindenkit elszomorított a halála, de felhívja rá a figyelmet, hogy vigyáznunk kell a környezetre,

ha meg akarjuk menteni ezeket a ritka tengeri állatokat – írta a Facebookon a Mariumot kezelő állatorvosok egyike.

Az állatok műanyag- és szemétfogyasztása mellett egyre nehezebb egy vállrándítással elmenni. Júliusban egy természetfotós rögzítette, amint egy karibi madár cigarettacsikkel etette kicsinyét.

Az emberi szemetelésnek azonban nem csak az állatvilágra van kihatása: augusztus közepén az Északi-sarkvidéken gyűjtött hó- és jégmintákban mutattak ki műanyag mikroszemcséket német és amerikai kutatók, amelyek nem közvetlenül embereken, hanem a természet körforgásán keresztül kerültek oda.

Júniusban tíz délkelet-ázsiai ország, köztük Thaiföld fogadott el közös nyilatkozatot arról, hogy felveszik a harcot a térség tengeri szennyezettsége ellen.

Nyitókép: Wikipédia
infostart

ElőzőLezuhant egy siklóernyős Iszkaszentgyörgynél
KövetkezőLángokban áll a sarkvidék, nem szűnik a tűz
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza