Belgium komoly orosz nyomás alá került egy EU-s döntés előtt, amely a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna támogatására történő felhasználásáról szól – Moszkva szerint a lépésnek „súlyos következményei” lehetnek.
Az Európai Unió decemberi csúcstalálkozója politikai csatározássá fajult, miután a tagállamok hetekig nem tudtak megállapodni arról, hogy a Moszkva elleni szankciók keretében befagyasztott több száz milliárd eurónyi orosz állami vagyonból miként lehetne finanszírozni Ukrajna háborús kiadásait és gazdasági újjáépítését. A terv különösen Belgium ellenállása miatt ütközött falba és végül meg is bukott, és az Unió arra kényszerült, hogy egy alternatív megoldást válasszon, aminek részleteit itt foglaltuk össze.
Az előzmények nem csak borúsak, de kifejezetten ijesztőek voltak
Az nem vitatható, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata valóban felvetett súlyos jogi és politikai kérdéseket, amelyek tartogattak kockázatokat a támogatók számára. Emellett viszont több nagy európai lap is hangsúlyozza, hogy a kudarcnak döntő oka volt a Belgiumra és annak miniszterelnökére helyezett orosz nyomás is.
A The Guardiannek nyilatkozó európai hírszerző ügynökségek szerint a megfélemlítő kampány közvetlen célpontja volt a befagyasztott vagyont kezelő központ vezetője és más kulcsfontosságú személyiségek.
A biztonsági tisztviselők úgy vélik, hogy az elrettentési kampányért az orosz GRU katonai hírszerzés a felelős, bár ennek mértékéről vita folyik. „Biztos, hogy a megfélemlítés taktikáját alkalmazták” – mondta egy európai szakértő, sőt, maga a belga miniszterelnök is beszámolt arról, hogy fenyegető jelzéseket kapott orosz részről..
A The Financial Times megfogalmazása szerint Putyin fenyegetése a befagyasztott vagyonok ügyében riadalmat keltett az európai fővárosokban.
A nyugati sajtó szerint Oroszország megtorlással fenyeget az uniós vagyonlefoglalás miatt.
A hangulat egy héttel korábban bizakodó volt, amit elsősorban Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök táplált. Később azonban aggodalmakat váltott ki, hogy a Moszkvai Választottbíróságon az Orosz Központi Bank pert indított a belga Euroclear értéktár ellen, azt állítva, hogy az orosz eszközökhöz való hozzáférés blokkolásával kárt okozott.
A beadványt egy nappal azután nyújtották be, hogy szinte az összes EU-tagállam jóváhagyta az orosz pénzeszközök határozatlan idejű befagyasztását. A perindítás volt az első jogilag is értékelhető konkrét jelzés Oroszország részéről, hogy nem fogja annyiban hagyni jelentős vagyontömegének elkobzását Ukrajna javára.
Egyben jelezte azt is, hogy Moszkva a belga kormányon fogja először számon kérni az uniós döntés következményeit.
Belgium érzékeltette, hogy nagy nyomás alatt áll
A februárban hivatalba lépett belga miniszterelnök, Bart De Wever mindvégig határozottan ellenezte a javaslatot, amely szerinte jogi és pénzügyi kockázatokat róna hazájára, és Belgiumot magára hagyná a rettegett moszkvai ellenlépések terhével. A flamand VRT televíziónak adott interjújában világossá tette, hogy kormánya jogi lépéseket sem zár ki, ha az Unió a belga aggályok figyelmen kívül hagyásával próbálná felhasználni a befagyasztott orosz vagyont.
Mint monda: „sok jó szándék mutatkozott, de különbség van aközött, hogy valaki jót akar tenni, és aközött, hogy ténylegesen képes is rá”. Nézete szerint a tervezet nem hidalta át ezt a különbséget.
Belgium óvatos álláspontját többen úgy értelmezték, mint Moszkva hibrid nyomásgyakorlásának eredményét, aminek már része volt az Euroclear ellen indított per is. Dezinformációs kampányok és más elrettentő fenyegetések is megjelentek a háttérben, ami sok európai diplomata szerint „megfélemlítően” hatott.
Ezt a belga kormány közvetlenül nem ismerte el, de érzékeltette. Említett interjújában a miniszterelnök közölte, hogy „Moszkva azt mondta nekünk, hogy ha hozzányúlunk a pénzéhez, akkor örökké éreznünk kell a következményeit”. Említette azt is, hogy a fenyegetések a személyét is elérték, és figyelmeztetett más orosz ellenintézkedésekre is. Ilyen lehetne az orosz bankokban befagyasztott nyugati pénz elkobzása, nyugati vállalatok lefoglalása, és hasonló döntések a Moszkva-barát más államok joghatóságaitól.
Figyelmeztető, hogy Moszkvának is jelentős nyugati „túszvagyona” van
Orosz jegybanki és piaci becslések szerint több száz milliárd dollárnyi nyugati pénzügyi eszköz – bankbetét, értékpapír, osztalék – ragadt be, melyekhez a tulajdonosok nem férnek hozzá. Emellett Moszkva már több precedenst teremtett nyugati ipari és kereskedelmi eszközök állami „átvételére”, mint a Carlsberg és a Danone orosz érdekeltségeinek lefoglalása, illetve korábban a Fortum és a Uniper eszközeinek „kezelésbe vétele”.
Ezek a példák azt mutatják, hogy Putyin elnök kezében nem csak jogi és politikai, hanem konkrét vagyonelkobzási eszközök is vannak, amelyeket felhasználhat a megtorlásra, ha érdekei sérülnek.
Magának Belgiumnak a közvetlen oroszországi kitettsége sem elhanyagolható, de az aggályok túlmutatnak a nemzeti érdekeken. A belga érdekeltségek – például az AB InBev orosz vegyesvállalata vagy a Solvay orosz jelenléte – csak kisebb európai rész, viszont egy ilyen precedens veszélybe sodorhatná a nagyobb szereplők oroszországi érdekeltségeit is. Itt említhető a Volkswagen, a Siemens, a BNP Paribas vagy az UniCredit, beragadt pénzügyi és ipari eszközeikkel.
Érdemes emlékezni arra is, hogy a Kreml már nemcsak európai, hanem jelentős amerikai vagyonokhoz is szemrebbenés nélkül hozzányúlt. Oroszország 2023–24 folyamán állami „ideiglenes kezelésbe” vonta többek között az ExxonMobil szahalini érdekeltségeit, a General Electric egyes orosz eszközeit. A PepsiCo és a McDonald’s oroszországi kivonulását is olyan feltételek kísérték, amelyek jelentős vagyonvesztéssel jártak. Ezek az esetek előre jelzik, hogy Moszkva a geopolitikai konfrontációban nem különösebbe válogat az eszközökben, ha stratégiai érdekei úgy kívánják.
Ugyanakkor az nem lett teljesen világos, hogy mennyiben vezérelte De Wever ellenállását közvetlenül a Moszkva felől érzékelt jeges fuvallat, és mennyiben volt ez egy kockázatkerülő jogi-pénzügyi stratégia. Egyes EU-diplomaták szerint a belga kormány motivációja elsősorban az volt, hogy ne maradjon magára a felelősség terhével, és biztosítsa, hogy az esetleges veszteségeket más tagállamokkal közösen viseljék. Ezt a követelését azonban az Unió elutasította.
A magyar vétót megkerülve határozatlan időre zárolta a lefoglalt orosz vagyont az EU
Az EU úgy döntött, hogy az orosz központi bank eszközeit belátható időn belül zárolva tartja, ezzel elhárítja at a veszélyt, hogy a 210 milliárd eurós eszközállományt például azért kell feloldani, mert Magyarország nem hajlandó meghosszabbítani a zárolást. A pénzre az USA is számít a rendezésben.
Frissítés: az Orosz Központi Bank pert indított a Moszkvai Választottbíróságon a belga Euroclear értéktár ellen, azt állítva, hogy az orosz eszközökhöz való hozzáférés blokkolásával kárt okozott. A pert egy nappal azután nyújtották be, hogy szinte az összes EU-tagállam jóváhagyta az orosz pénzeszközök határozatlan idejű befagyasztását. Így az Orosz Központi Bank megpróbálja megakadályozni, hogy a befagyasztott eszközöket Ukrajna segélyeinek finanszírozására használják fel. A per aggodalmakat keltett Belgiumban és az Euroclearben, amelyek ellenzik az Ukrajna orosz eszközökből történő finanszírozásának tervét, amelyet több EU-tagállam is támogat.
A hosszú távú zárolásról a nagykövetek csütörtök délután állapodtak meg az uniós szerződések 122. cikke alapján, amely csak a tagállamok minősített többségét igényli, és megkerüli az Európai Parlamentet is.
A jogszabály megtiltja a 210 milliárd eurós eszközállomány visszautalását az orosz központi bankhoz. Az eszközök nagy részét, 185 milliárd eurót a brüsszeli Euroclear központi értéktárban tartják, a fennmaradó 25 milliárd euró pedig magánbankokban várakozik.
Eddig a pénzeszközöket a 27 tagállam egyhangúságától függő szankciórendszer alapján zárolták, amely kiszolgáltatott az egyéni vétókkal szemben, például Magyarország ellenkezésével.
A múlt héten az Európai Bizottság az egyik uniós alapokmány 122. cikkelyére hivatkozva azt javasolta, hogy az eszközöket belátható időn belül tartsák távol Oroszországtól. Ezt a rendelkezést korábban már alkalmazták gazdasági vészhelyzetekben, például a COVID-19 világjárvány és az energiaválság idején.
A cikkely alkalmazása körül politikai viták alakultak ki, különösen Magyarország kapcsán, mivel a vétójog megkerülése érintheti a nemzeti szuverenitást és a tagállami érdekérvényesítést a brüsszeli döntéshozatalban.
A Bizottság újszerű értelmezésében azzal érvel, hogy az Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója által kiváltott sokkhullámok „súlyos gazdasági hatást” gyakoroltak az EU egészére, mivel „súlyos ellátási zavarokat, nagyobb bizonytalanságot, megnövekedett kockázati felárat, alacsonyabb beruházási és fogyasztói kiadásokat”, valamint számtalan hibrid támadást idéztek elő drónokkal történő behatolások, szabotázs és dezinformációs kampányok formájában.
„Az uniós gazdaságot ért károk korlátozásához sürgősen meg kell akadályozni, hogy pénzeszközöket utaljanak [vissza] Oroszországba” – áll a javaslat bevezetőjében.
A tilalom értelmében a 210 milliárd eurót akkor szabadítják fel, ha Oroszország intézkedései „objektíve már nem jelentenek jelentős kockázatot” az európai gazdaságra nézve, és Moszkva „a blokk számára gazdasági és pénzügyi következmények nélkül” jóvátételt fizetett Ukrajnának.
A felszabadításhoz újabb minősített többségre lesz szükség
„A 122. cikkely lényegében arról szól, hogy az eszközök immobilizálását tartósabb alapokra helyezzük, hogy ne kelljen félévente újraindítani a befagyasztást” – mondta csütörtökön egy magas rangú diplomata. „Az Európai Tanács már döntött arról, hogy ezt meg kell tenni – hogy a vagyontárgyaknak addig kell mozdulatlanul maradniuk, amíg Oroszország meg nem fizeti a háborús károkat -, így mondhatni, hogy a 122-es cikken alapuló határozat az Európai Tanács e határozatának végrehajtása.”
Visszavág Trumpnak, pajzsot nyújt Kijevnek
A múlt hónapban az európaiak a médián keresztül értesültek egy 28 pontos tervről, amelyet amerikai és orosz tisztviselők titokban dolgoztak ki az ukrajnai háború befejezésére. A terv 14. pontja szerint az orosz eszközöket mind Washington, mind Moszkva kereskedelmi hasznára kellene felhasználni. Ezt a vitatott elképzelést a nyugati szövetségesek gyorsan „lelőtték”.
Azáltal, hogy az EU minősített többséggel rögzíti a vagyontárgyakat, erősebb pozícióba kerül, hogy ellenálljon a külső nyomásnak, és megakadályozza a nemkívánatos vétókat. A hosszú távú tilalom fontos pillére a Bizottság azon javaslatának, hogy az orosz vagyontárgyakat Ukrajnát támogató, kamatmentes jóvátételi hitelbe csatornázzák, aminek Belgium, mint a pénzeszközök elsődleges letéteményese, továbbra is hevesen ellenáll.
A nagykövetek jelenleg sorra átnézik a jogi szövegeket, és csütörtökre, péntekre, sőt vasárnapra is megbeszéléseket terveznek.
A cél az, hogy minél több kérdést tisztázzanak, mielőtt az uniós vezetők december 18-án összejönnek a sorsdöntő csúcstalálkozóra, amelyen arról döntenek, hogyan teremtsenek elő 90 milliárd eurót Ukrajna 2026-os és 2027-es költségvetési és katonai szükségleteinek kielégítésére.
A folyamatot ismerő diplomaták szerint Belgium több tucat oldalnyi módosítást nyújtott be a jogi szövegekhez. A módosítások, amelyek nem nyilvánosak, bonyolítják az amúgy is rendkívül összetett és érzékeny ügyet. Szerdán Bart De Wever belga miniszterelnök kétségbe vonta a rendelkezés megfelelőségét és a gazdasági vészhelyzet meglétét, amely indokolná azt.
„Ez a pénz egy olyan országból származik, amellyel nem állunk háborúban” – mondta De Wever a belga parlamentben újságíróknak nyilatkozva. „Ez olyan lenne, mintha betörnénk egy nagykövetségre, kivennénk az összes bútort, és eladnánk”. (Az orosz kormány korábban egyszerű lopásnak minősítette a pénzeszközök európai felhasználásának tervét.)
A kritikára reagálva a Bizottság szóvivője azt mondta, hogy „ésszerű” az az érvelés, hogy Oroszország háborúja sokkoló hullámokat vetett az európai gazdaság egészére, és ezért a 122. cikk alkalmazása jogilag megalapozott.
„Ha megnézzük, milyen lenne a helyzet a háború nélkül, akkor minden bizonnyal virágzóbb gazdasági helyzetet látnánk Európában” – mondta a szóvivő.
A három feltétel
Bár Belgium nem titkolja, hogy idegenkedik a jóvátételi hiteltől, hajlandó áldását adni, ha három kulcsfontosságú feltétel teljesül – mondta De Wever szerdán.
Az első feltétel, hogy a kockázatokat [és a következményeket] minden tagállam teljes mértékben kölcsönösen viselje. A Bizottság azt javasolta, hogy a garanciákat két, egyenként 105 milliárd eurós részletre osszák fel, hogy fedezzék az EU területén lévő 210 milliárd eurós orosz vagyont. Belgium azonban nagyobb fedezetet szeretne minden lehetséges eshetőségre, például bírósági ítéletekre, hivatkozva az esetleges orosz kártérítési igényekre kamatokra, a kamatokra éa a perköltségekre.
A fedezet meghaladhatja a 210 milliárd eurót, és a belga aggodalmak eloszlatása érdekében egyetlen részletben egyesíthetnék. De a nyílt végű garanciák nyújtásának kilátását, amelyet De Wever a jelek szerint előnyben részesít, nem tartják megvalósíthatónak.
A második feltétel az Euroclear likviditási biztosítékai, egy brüsszeli székhelyű intézményé, amely 185 milliárd eurót tart az immobilizált orosz eszközökből. Belgium attól tart, hogy ha az eszközöket idő előtt felszabadítják, az Euroclear nem lesz képes teljesíteni az orosz központi bankkal szembeni jogi kötelezettségeit, és szerződésszegés miatt felelősségre vonható.
A 122. cikk szerinti tilalom azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi az idő előtti felszabadítást.
További biztosítékként a Bizottság azt mondja, hogy amennyiben a garanciák aktiválódnak, pénzt fog kölcsönözni azoknak a tagállamoknak, amelyeknek nehézséget okoz, hogy gyorsan előteremtsék a készpénzt a garanciáikhoz. (Az Európai Központi Bank határozottan elutasította, hogy ezt a likviditási hátteret biztosítsa.)
A harmadik belga feltétel a teljes tehermegosztás, ami az Euroclearnál tartott 185 milliárd eurós eszközállomány és a franciaországi, németországi, svédországi, ciprusi és belga magánbankokban tartott 25 milliárd euró összevonását jelenti.
Bár a Bizottság javaslatai a teljes 210 milliárd eurós kassza mozgósítására irányulnak, továbbra sem világos, hogy Franciaország, amely becslések szerint 18 milliárd eurót tart, mennyire hajlandó részt venni ebben. A magánélet és a titoktartás szent és sérthetetlen elvek a bankszektorban.
De Wever arra figyelmeztet, hogy ha ez a három kritérium nem teljesül, és az EU mégis továbblép a jóvátételi kölcsön folyósításával, Belgium jogi úton fog tiltakozni.
„Ha olyan döntés születik, amely véleményem szerint nyilvánvalóan ellentétes a jogszerűséggel, amelynek nincs értelme, és amely nagyon nagy kockázatokat rejt magában országom számára, akkor semmit sem lehet kizárni” – mondta a miniszterelnök.
Csütörtökön a belga költségvetési miniszter, Vincent Van Peteghem azt mondta, hogy az ország „nagyon konstruktív” lesz a tárgyalásokon, de nem fogad el „semmilyen meggondolatlan kompromisszumot”.
Diplomaták elismerik, hogy Belgium felülbírálása a hitel minősített többséggel történő jóváhagyásához politikailag fenntarthatatlan lenne. Amennyiben a belga fenntartások fennmaradnak, a blokk megpróbál majd 90 milliárd eurós közös adósságot vállalni, amit Magyarország minden bizonnyal igyekezne kisiklatni.
