A Jupiter egyik holdja igazi különlegesség a Naprendszerben.
A csillagászokat mindig is izgalommal töltötte el a Jupiter Ió holdja, amelyet olyan erős vulkanizmus jellemez, ami más égitestre nem jellemző a Naprendszerben.
A kaliforniai műegyetem (CalTech) tudósai öt éven át figyelték meg a holdat, az erről készült összesített eredményt pedig nemrég tették közzé.
Az eredmény pedig igen érdekes. Az infravörös képekből kiderült, hogy téves a tudósok eddigi feltételezése. Ugyanis a legerősebb kitörések az égitest északi féltekéjén figyelhetők meg.
Katherine de Kleer, a CalTech tudósa a Gizmodónak úgy nyilatkozott, ha általánosságban véve szeretnénk megérteni a vulkáni tevékenységeket, akkor el kell vonatkoztatnunk azoktól a dolgoktól, amiket a Földön tapasztalunk. Erre ad remek lehetőséget az Ió.
A megfigyelések szerint a vulkánok nem annyira véletlenszerűen találhatók meg a hold felszínén, ahogy azt eddig gondoltuk. A pólusok felé például kevesebb figyelhető meg, ahogy a Jupiter felé néző oldalon is kevesebb van. Az Ió ugyanis ebből a szempontból olyan, mint a mi Holdunk: mindig ugyanaz az oldala látható a Jupiterről.
A tudósok több új kitörést fedeztek fel, a mind közül a legerősebbnek tartott Loki Patera pedig összesen 113 alkalommal „villant” fel.
A kitörések nagyjából 537 Celsius-fokosak, a legerősebbek pedig mindig a holdnak azon az oldalán történtek, amely a Jupitertől távolabb volt. Ennek ellenére a két oldalon található kitörések összesítve nagyjából azonos energiával bírtak.
Az Ió legerősebb vulkánját, a Loki Paterát a mostani megfigyelések előtt is vizsgálták a tudósok, így arról már egészen 1987-től kezdve vannak adatok. Ezek alapján az aktivitás a hold pályájával változik. Bár a bolygót mindig 1,77 nap alatt kerüli meg, a pályaorientációja 480 naponként változik. Mindez arra utal, hogy a vulkáni tevékenység a Jupiter gravitációs vonzásához kapcsolódik.
Forrás: Ripost
