forrás: Kossuth Rádió/Napközben
Általában olyan dolgokról álmodunk, amelyek a jövőnkre vonatkoznak. Álmunkban olyan, mintha egy mentális játszótéren lennék, ahol szimuláljuk a jövőt. A rémálmok vagy ijesztő álmok többnyire a lelki egyensúly megbillenését jelzik, de ez sem minden esetben igaz.
Életünk harmadát alvással töltjük, de a kutatások alapján ma se nagyon tudunk többet az álmokról, mint 6000 éve Egyiptomban. Vélhetően a napi menetrendünk, feszültségünk levezetése valósul meg ilyenkor, de akár előre meg is álmodhatunk dolgokat. Mit üzen az álmok titokzatos világa, és vajon a legújabb kutatások fényében mit is jelent pontosan?
Hallgassa meg a beszélgetést!
Az álmodás az tulajdonképpen egy valóság szimuláció. Ilyen valóság szimulációkat ébrenlét során is végzünk, amikor elgondolkodunk dolgokon, például azon, hogy mit fogunk csinálni két óra múlva.
Álmunkban is nagyon hasonló dolgot csinálunk. Általában olyan dolgokról álmodunk, amelyek a jövőnkre vonatkoznak.
Álmunkban olyan, mintha egy mentális játszótéren lennék, ahol szimuláljuk a jövőt, hogy mi történne, ha ezt és ezt lépnénk meg és mi történne, ha máshogy döntenénk. Az álmok tehát nem mások, mint a minket mindennap foglalkoztató dolgok – ezt mondták szakemberek a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Ha a kicsik mesélni tudnának
A gyerekek háromévesen kezdenek el értelmesen beszélni, így ekkortól lehet őket faggatni az álmaikról, holott minél fiatalabb egy gyerek, annál több időt tölt az álomlátás fázisában. Azaz csecsemőkorban sokkal többet álmodnak, csak nem tudják elmesélni.
Állatokról álmodnak a gyerekek
A gyerekeknél nagyon érdekes, hogy 5 éves korukig csak külső szemlélői az álmaiknak, és csupán ötéves koruk után lesznek az álmaik aktív résztvevői. A kutatásokból és beszámolókból azt lehet tudni, hogy a gyerekek nagyon sokat álmodnak állatokról, ráadásul a legkülönfélébb állatokról – mondta el Dr. Gál Éva, a Madarász utcai Gyermekkórház alváslaborjának vezető főorvosa.
Rémálmok mindenkinél előfordulhatnak, akár felnőtteknél, akár gyerekeknél. Általában azoknál a gyerekeknél vannak visszatérő rémálmok, akik félősebbek, nyugtalanabbak, szorongóbbak – magyarázta a szakember.
Rémálmok nyomában
A rémálmok ismétlődőek, időről időre visszatérőek is lehetnek. Ismétlődő rémálmoknak azt nevezzük, ami valamilyen konkrét életeseményhez köthetőek: traumákhoz, balesetekhez vagy például háborús élményekhez. Az ilyen eseményeket átélt embereknél fordul elő az, hogy a valós élmény tér vissza egészen realisztikusan az álmaikba.
Akik nem szenvednek visszatérő rémálmoktól, azoknál az figyelhető meg, hogyha rosszakat is álmodnak a történetek változatosabbak és nem pont ugyanaz az álom – erről már Simor Péter, a BME Kognitív Tudományi Tanszék munkatársa beszélt.
Azt, hogy mit jelentenek az álmok, nehéz megfejteni. Az biztos, hogy a rémálmok vagy ijesztő álmok többnyire a lelki egyensúly megbillenését jelzik, de ez sem minden esetben igaz.
A rémisztő álmok hátterében sajátos álmodási stílus is állhat. A sajátos álmodási stílusú személyekre jellemző, hogy intenzív a fantáziájuk és úgy tűnik, hogy az alvásszabályozásuk is sérült, például éberebben alszanak, jobban figyelnek a külső ingerekre alvás közben, mint mások. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az alvás alatti gondolataik is intenzívebben jelentkeznek és néha negatív színekben – magyarázta Simor Péter.
Talán sokan megfigyelték már azt is, hogy hajnalban felébredve jobban visszaemlékeznek az álmaikra, ez annak köszönhető, hogy hajnalban az alvásunk felületesebbé válik, s ekkor könnyebben vissza tudjuk idézni azt, amit az álmunkban átéltünk.
