A Moson és Magyaróvár majd hetven évvel ezelőtt történt egyesítése során létrejött település környéke már az első évezred elején is lakott volt és a Duna vonalát követő limest figyelemmel kísérő római tábor épült itt.
A Mosoni-Duna és a többi vízfolyás által kialakított mocsaras terület természetes védelmet nyújtott az itt megtelepülőknek. Az államalapítás idején a nyugati irányból várható támadások elleni védelem szükségességét felismerve I. (Szent) István a ma Királydomb néven ismert helyen fából és földből várat emeltetett, mely egyben megyeközpontként is szolgált.
Története során e korai erődítmény sok viszontagságot élt át, falai látták a német-római birodalom seregeit, a keresztes hadakat és a kelet felől támadó mongolokat. Végül elkövetkezett az 1271-ik esztendő, mikor II. Ottokár cseh király csapatai elfoglalták és lerombolták.
Szerepét ezt követően a XIII. század utolsó harmadában kiépülő, már kőből emelt Óvár vette át. Az Árpád-ház kihalása utáni anarchiát követően újra megszilárduló államhatalom és a békésebb idők jelentős fejlődést tettek lehetővé. Az 1400-as évek során erős várfalat húztak az erődítmény köré, melyet vizesárok övezett.
A mohácsi csata után három évvel, 1529-ben a török hadak már Bécset ostromolták, és az óvári várat – miután őrsége harc nélkül elhagyta – felgyújtották. Bár ekkor visszavonultak, a század második felében sorra foglalták el a fontos dunántúli várakat, egyre inkább megközelítve a birodalmi fővárost. A Haditanács ezért jelentős korszerűsítésbe kezdett, mind a várat mind a várost jelentősen megerősítették. A falakat ágyúkat hordozó olaszbástyák tagolták, a vizesárokba a Mosoni-Duna vizét vezették.
Az oszmán fenyegetés egy időre alább hagyott, ám a várat és a várost előbb 1605-ben Bocskai István hadai ostromolták meg, majd 1619-ben Bethlen Gábor csapatai hatalmukba is kerítették. 1683-ban indult meg az utolsó török hadjárat Bécs ellen. A hatalmas sereg – ugyanúgy, mint majd másfél évszázaddal azelőtt – óriási pusztításokat végzett, felégetve a várat, feldúlva a környéket.
A Rákóczi-szabadságharc idején a császári csapatok Óvárra támaszkodva mindvégig meg tudták tartani a területet, azt a kurucok sohasem tudták tartósan megszállni. A felkelés leverése után az erődítmény katonai jellege végleg megszűnt, hadi felszerelését is leszerelték és elszállították.
A város a csatazaj elültével újra fejlődésnek indult, és a szükségtelenné vált védőműveket fokozatosan lebontották. A hajdani várból ma a belvárosban található, szabálytalan ötszög alakú, többemeletes épület maradt fenn, mely körül még fellelhetők a hajdani várfalak és a vizesárok maradványai, a felvonóhíd helyét pedig kőhíd vette át.
A várudvar hétköznap egész nap látogatható, a falak között az 1818-ban alapított Gazdasági Magántanintézet utódjaként a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kara működik, ahol intézménytörténeti múzeum is várja az érdeklődőket.
Cím: MosonmagyaróvárVár u. 2
Tel: +36 (96) 566 620
E-mail: [email protected]
Web: www.mosonmagyarovar.hu
