Szeptember 30-án a Magyar Közlönyben megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a 2020. szeptember 1-jétől oktatható szakképesítések listájával.
A választható szakmák száma jelentősen lecsökkent, de nem ez az egyetlen változás, amire oda kell figyelniük a tanulni vágyóknak.
A Centrum Oktatóközpont összegyűjtötte, mikre érdemes odafigyelniük azoknak, akik a közeljövőben szeretnének OKJ-s bizonyítványt szerezni.
Milyen szakmákat lehet tanulni?
Az OKJ változása kapcsán a legismertebb információ, hogy jelentősen lecsökken jövőre a választható szakmák száma. A jelenlegi 760 OKJ szakmából kevesebb, mint 200 OKJ szakma marad. A teljes képzésjegyzék itt található. (A linkre kattintva hosszú listát – is – talál majd, táblázatba foglalva. Az 1. számú mellékletként megnevezett listán szereplő szakmákat csak iskolarendszerben, lehet megtanulni. A 2. táblázaton szereplőket iskolán kívüli oktatóhelyeken, felnőttképzésben is, mint a mostani OKJ-s rendszerben, ezeket részszakképesítésnek nevezik, és összesen 73 van belőle. Ilyen az aranykalászos gazda, vagy a bábkészítő, de a csontozómunkás és az állatgondozó is. Ezek a képzések az előbbi linken található slideok közül a 23-as számún kezdődnek.)
Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből (pl. irodai titkár, rendezvényszervező, targoncavezető, pénztárkezelő és valutapénztráros, bérügyintéző), több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni (pl. pénzügyi-számviteli ügyintéző).
Tanfolyami vagy iskolarendszerű képzés?
A legnagyobb változás a felnőttképzés területén lesz. Míg a jelenlegi rendszerben a szakmák párhuzamosan futnak több képzési formában, addig az új rendszerben erre nem lesz lehetőség.
Az új jegyzékben szereplő 174 – a művészeti képzésekkel együtt 196 – szakma mindegyikét kizárólag iskolarendszerben lehet majd tanulni nappali tagozaton 3-6, esti tagozaton 2-3 év alatt.
Ami jó hír, hogy az iskolai rendszerű képzések továbbra is ingyen elvégezhetőek lesznek. Ugyanakkor várhatóan sok tanulni vágyó felnőtt számára problémát jelent majd, hogy az új rendszerben nem lesz lehetőség rövidebb idő alatt, rugalmasabb időbeosztásban szakmát szerezni.
Az új képzési jegyzék az alapszakmákon túl mindössze 73 részszakképesítést tartalmaz, melyeket iskolarendszeren kívüli, tanfolyami formában lehet majd megszerezni. Bár a jelenlegi információk szerint a felnőttképzésben korlátozás nélkül annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiac indokol, ezeken a képzéseken kívül egyelőre nincs pontos információ, milyen képzéseket lehet majd rugalmasabb, tanfolyami rendszerben tanulni.
Ami biztos, hogy a vizsgáztatás jelenlegi rendszere is megváltozik, független vizsgaközpontok jönnek létre, ahol a tanulóknak számot kell majd adniuk a tudásukról.
Meddig lehet a jelenlegi rendszerben tanulni?
Az OKJ átalakításával kapcsolatos rendelet szerint a felnőttképzők 2020. december 31-ig még a mostani feltételekkel indíthatják képzéseiket, ugyanakkor a vizsgákat a képzésben részt vevőknek 2022 végéig le kell tenniük.
Az iskolarendszerű képzések esetében az új szakképzési törvény a tervek szerint januártól lép hatályba, és a 2020/2021-es tanévben belépő diákokra vonatkozik majd először.
Mi lesz a már megszerzett OKJ-s végzettségekkel?
„A jelenlegi rendszerben megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak majd a szakképzés változásai után is” – írja közleményében a Centrum Oktatóközpont.
Azoknak, akik még a jelenlegi rendszerben szeretnének OKJ-s bizonyítványt szerezni, érdemes minél előbb jelentkezniük a kiszemelt képzésekre, mert a hamarosan életbe lépő változások miatt jelentősen megnövekedett az igény a felnőttképzésben, rövidebb idő alatt elvégezhető OKJ-s tanfolyamok iránt.
