A mobiltechnológia fejlődésével számtalan iparágban, szakterületen új távlatok nyílnak. Nincs ez másként az oktatásban sem: a kütyükkel kapcsolatos iskolai bizalmatlanságot, ha lassan is, de kezdi felváltani az eszközök használata iránti nyitottság.
Hiszen a mindenki zsebében ott lapuló multimédiás készülékek, megfelelő keretek között, élménygazdaggá, izgalmassá tehetik a tananyag elsajátítását, illetve az órai munkát.
Félelmek és m-learning
Az áttörésre még várni kell, hiszen a hagyományos iskolai, oktatási rendben a kütyük egyelőre inkább „ellenségnek” számítanak. Franciaországban például a mobilhasználat iskolai betiltásáról született döntés, a készülékek ugyanis elvonják a diákok figyelmét nemcsak a tananyagról, hanem egymásról is. Más országokban – így Magyarországon is – az iskolára van bízva, miként korlátozzák a mobilok használatát. Mifelénk a teljes tiltás nem jellemző, de a legtöbb esetben nem megengedett az okostelefonok használata a tanórákon.
Miközben a világ országainak közoktatása a tűrés, tiltás, támogatás kérdésével van elfoglalva, a technológia robbanásszerű fejlődésével új fogalmak születtek: az e-learning, azaz a digitalizáció tudásfejlesztésre való használata mellett már m-learningről, vagyis a mobileszközök tanulási, oktatási célokra való használatáról is mind több szó esik. A téma már csak azért is aktuális, mivel ma már mindenkinek – tanárnak, diáknak egyaránt – okostelefon van a zsebében, amelyet számtalan dologra használnak. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás módszerei című tanulmánya szerint a diákok közel negyven százaléka napi rendszerességgel használja tanulásra okoskészülékét. Közel kilencven százalékuk pedig használja az oktatásban is hasznos internetes böngésző felületeket. A mobiltelefont használó tanárok szintén nagy hasznát veszik készülékéküknek tanítás közben, illetve a munka szervezésekor.
A lehetőségeknek ráadásul már most is csak a képzelet – és persze az iskolák, tanárok rugalmassága – szab határt, sok gyártó ugyanis már kimondottan az edukációs, oktatási felhasználást is szem előtt tartja a készülékek kifejlesztésekor. Erre kitűnő példa az LG: a világ egyik legjelentősebb mobilgyártója a G7 ThinQ, Q7 és a Q Stylus készülékek megalkotásakor az iskolai-oktatási célú felhasználásra is gondolt.
Az új tanév indulása alkalmából csokorba szedtük, miként segíthetnek az ismeretek terjesztésében, átadásában a kütyük, illetve az interneten elérhető szabad applikációk – persze ha az eszközökön kívül a tanári kreativitás is rendelkezésre áll.
Kvízek, tesztek, szavazások
A gyermekek okoskészülékekkel való ellátottsága ma már akár szükségtelenné is tehetné az intézmények költséges informatikai fejlesztéseit. Megfelelő wifi-hálózat esetén ugyanis a tanórák svájci bicskái lehetnek a kütyük. Az ismeretek számonkérésére, felmérésre már számos alkalmazás áll rendelkezésre. Az újfajta interaktivitás lehetővé teszi a diákoknak, hogy egy adott kérdést átgondoljanak, és azonnal reflektáljanak rá, a tanár pedig azonnali visszajelzést kaphat azzal kapcsolatban, hogy a tanulók elsajátították, megértették-e a tananyagot. Az egyik ilyen platform a Socrative, amelyen többféle, azonnali kiértékelést lehetővé tévő kérdőívet is létrehozhatunk. A rendszer nagy előnye, hogy a diákok már a kérdéssor összeállításában bekapcsolódhatnak a munkába, így képességeiket ezen a téren is fejleszthetik.
Kódok, források, online keresés
Az információk megadásához, illetve kereséséhez a legtöbb esetben nincs szükség speciális applikációra, a ma már hétköznapinak számító megoldások is fokozzák a munka hatékonyságát. Egyik ilyen a QR-kódok alkalmazása: a kétdimenziós vonalkódot a készülék kamerájával lehet leolvasni, a tárolt információcsomag kibontására pedig számtalan ingyenes alkalmazás érhető el. A QR-kód lényegében bármilyen jellegű információt – szöveget, képet, telefonszámot, hiperhivatkozást vagy épp GPS koordinátát – rejthet, amely az adott tananyaghoz hasznos.
Az okostelefon kijelzőjén egyetlen pöccintéssel elérhetők az általános keresőmodulok is. A Google Scholar (Tudós) például kimondottan oktatási, tudományos célú keresésre optimalizált rendszer, amely a megadott címszavak alapján számtalan hivatkozást sorakoztat fel.
Fókuszban a közös munka
Az okostelefonok iskolai engedélyezése elleni legfőbb érv, hogy a diákok figyelmét elterelik, ráadásul a közösségi életnek is gátat szabnak, de a modern technológia – megfelelő alkalmazásokkal és ösztönzésekkel – a közös munka eszköze is lehet. A diákok ugyanis közösen készíthetik el jegyzeteiket. Erre kiváló megoldás a Google Drive: egy egyszerű regisztráció után lehetőség van olyan dokumentumok létrehozására, amelyet egyszerre többen is szerkeszthetnek, ezáltal több párhuzamos interakció tartalma is rögzíthető és később előhívható az egész osztály számára. Az e-jegyzeteket, illetve azok grafikus kiegészítéseit ráadásul akár kézzel is készíthetjük: az LG Q Stylus készülékháza például egy érintőceruzát is rejt, amelynek segítségével kézzel írhatunk, vagy rajzolhatunk a telefon kijelzőjére.
A Google Drive kitűnően alkalmas arra is, hogy az osztályfőnökök, szaktanárok, a diákok és szülők számára is rendszerezzék, átláthatóvá tegyék a tanulási-tanítási folyamatot.
A tananyaggal kapcsolatos élmények, reflexiók megosztására van mód akkor is, ha egymástól távol kell az egyes feladatokat elkészíteni, például a képmegosztó alkalmazások segítségével. Ezek közé tartozik az Instagram, amelynek bizonyos csatornáit szabadon követhetjük, vagy a Pinterest.
Alkotás mobiltelefonnal
Az okoskészülékek beépített kép- és hangrögzítő funkciói immár arra is alkalmasak, hogy egy-egy feladat megvalósításában, a készségek kifejlesztésében és bemutatásában is alkalmazzuk azokat. Egy-egy téma feldolgozása során a tanár adhat olyan feladatot a párokban dolgozó diákoknak, hogy rövid hangjegyzeteket készítsenek. A készülékekkel dokumentálhatunk is, hiszen kémiai kísérleteket, a valóságban megalkotott modelleket, illetve egy teleírt tábla tartalmát is rögzíthetjük fotón vagy videón.
Kiterjesztett valóság, szenzorok, érzékelők, mérőeszközök
A mobiltechnológia kínálta lehetőségek jól jöhetnek az iskolai kereteken kívüli ismeretszerzéskor is: egy-egy városnézés vagy tanösvény bejárásakor a készülék segítségével deríthetik fel a terepet a diákok. A telefon kameráján keresztül közvetített kép kombinálható a kiterjesztett valósággal, vagyis valós időben megjeleníthető számos, csak a virtuális térben létező információ. A diákok helyszíneket deríthetnek fel, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket végezhetnek, modern kincskereső játékokat játszhatnak, amelyekhez kapcsolódóan érdekes, elgondolkodtató feladványokat oldhatnak meg. Épp ilyen helyzetekre fejlesztették ki az LG G7 ThinQ és Q7 mesterséges intelligenciával felszerelt, a Google Lens funkciókat is használó kameráját. Az új alkalmazás a Google Assistant és a Google Photos szolgáltatás részeként a lefotózott tárgyakról — például épületekről, természeti képződményekről, növényekről, állatokról, könyvekről — nyújt kiegészítő információkat, de a szövegfelismerésben is segít.
Zsebben a szótár
Okostelefonon keresztül számos online és offline szótár, illetve nyelvtanulást, fordítást segítő alkalmazás érhető el, amelyek akár beszéd alapján is képesek felismerni az adott nyelvet és támogatni annak megértését. Az egyik ilyen applikáció a Google Translate, amely elsősorban szótárként, fordító modulként használható. Vannak ugyanakkor egyéb, kimondottan a nyelvtanulást segítő applikációk is. Ilyen a Duolingo, amelynek működése egyéni ütemtől és haladástól függ, játékos megoldásaival motiválja a nyelvet tanulni vágyókat. AQuizlet egy szókártyakészítő és szótanuló alkalmazás, amiben gyűjteményeket, szószedeteket hozhatunk létre egy-egy témakörben. A csomag szavait, a gyakorlást követően, az applikáció vissza is kérdezi, így szimulálva a versenyhelyzetet.
Töltse ki alábbi kérdőívünket az iskolai mobilhasználatról, hogy megtudja, Ön tulajdonképpen hányadán is áll ezzel a kérdéssel:
Ön szerint mikortól használjon/kapjon egy gyerek okostelefont?
2. Ön szerint túl sok időt töltenek az iskoláskorúak a mobiljuk nyomkodásával?
