Abdul Salam most 18 éves. Napjait azzal tölti, hogy a ghánai Agbogbloshie szeméttelepén talált, a világ minden tájáról odahordott elektronikai hulladékokból égetéssel próbálja kinyerni az értékes nyersanyagokat. A mérgező anyagok miatt napokig tartó fejfájásai vannak, izzad és remeg.
Abdul egyike azoknak a gyermekmunkásoknak, akik éhbérért küzdenek a túlélésért a gyilkos szemétben. Magyarország tavaly 125 ezer tonna e-hulladékot termelt, aminek nagy részéről nem lehet tudni, hová került.
A helyiek által csak Szodomának és Gomorrának csúfolt Agbogbloshie Ghána fővárosának, Accra-nak a nyomornegyede. Gúnynevét arról a két városról kapta, amiket Isten a Bibliában kénköves és tüzes esővel elpusztított. Az összehasonítás nem alaptalan. A nagyrészt bevándorlókból álló 40 ezres lakosság pokoli körülmények közt él az egy kilométernyi elfeketedett földön, ami fölött folyamatosan gomolyog a szemétégetésből felszabaduló mérgező füst.
adam_nasara.jpg
A guberálók nagy része 7 és 25 év közötti fiú, akik az éhínség és a háborúk elöl menekültek el hazájukból, hogy Agbogbloshie szemetében találják meg szerencséjüket. A leselejtezett tévék, számítógépek és hűtők ugyanis tele vannak értékes rézzel, vassal, arannyal. Ezekhez sokszor az értéktelen anyagok elégetésével akarnak hozzájutni, amivel folyamatosan mérgezik a testüket. A lányok inkább víz és gyümölcsök árulásával szereznek pénzt. A napi átlagkereset 2 és fél dollár.
A legtöbb helyinek a munka miatt fekélyes sebek vannak a testén, krónikus hányinger, anorexia, fejfájás, légzési problémák és álmatlanság gyötri őket. Ezzel együtt jár a remegés, a vörös szemek és a koncentrálóképesség teljes hiánya. A tünetek enyhítésére gyógyszereket és drogokat szednek, ehhez viszont pénzre van szükségük, amit csak még több munkával tudnak megszerezni. Ez pedig egy ördögi körhöz vezet.
Rahman Dauda 12 éves. Ha tehetné, ő is iskolába járna ahelyett, hogy egész nap a mérgező szemétben turkál. Bár azt mondja, a munka átmeneti, már 3 éve csinálja. Ha tovább folytatja, valószínűleg ő is belekerül majd abba a körbe, amiből csak a halál kiút. Az itt dolgozó fiataloknak ez rák vagy egyéb megbetegedések miatt már a 20-as éveikben bekövetkezik.
Az Agbogbloshie-hez hasonló e-szeméttelepekért, mint amilyen a kínai Guiyu nagyrészt a fejlett világ a felelős. A nagy vásárlóerővel rendelkező országokban ugyanis nagyon gyorsan cserélődnek az olyan elektronikai eszközök, mint a mobilok vagy a tévék, a megunt készülékek megfelelő eltakarítása azonban nincs teljes mértékben biztosítva.
A helyiek régi monitorokból építettek hidat Agbogbloshie mellett
Hazánkban tavaly minden emberre 13 kiló e-hulladék jutott, ami összesen 125 ezer tonnát tett ki. Ennek egy részét hulladékgyűjtő udvarokba vitték az emberek és így vissza lett véve, egy másik része viszont a konyhai maradékokkal együtt a kukába került.
Sok e-hulladékot azonban illegálisan fejlődő országokba szállítanak, ahol a hatalmas szeméttelepeket gyarapítják. Pedig a hatályos nemzetközi szabályozás tiltja a fejlődő országok szemétlerakóként való használatát, hisz ennek nem csak a helyi gazdasági-társadalmi körülmények miatt van negatív hatása: ezer tonna szemét önmagában is súlyosan szennyezi a talajt és a közeli vizeket.
Idén különleges figyelmet fordít az Európiai Unió az ilyen és ehhez hasonló globális problémákra, ugyanis 2015-ben van a Magyarországon a Hand Szövetség által szervezett Fejlesztés európai éve. Ez az első év az úgynevezett Európai évek sorában, amikor a középpontban az Európai Unió külső tevékenysége és globális szerepvállalása áll. Ezzel azokra szeretnék felhívni a figyelmet, akik továbbra is elviselhetetlen szegénységben élnek a világban. Illetve arra, mit tesz ez ellen az EU, és milyen hatással van a globális egyenlőtlenségekre egy átlag európai állampolgár.
Az eseménynek egy Facebook oldalt is létrehoztak, ahol megmutatják, hogyan segíthetnek a magyar fiatalok a problémákon a mindennapokban.
Forrás: greefon;
