Szívünk egészsége egész életünk során kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, hiszen testünk, szervezetünk egyik legfontosabb mozgatórugója.
Ezzel szemben a statisztikák sajnos lesújtó eredményeket mutatnak. A különböző szívbetegségek az elmúlt 20 évben továbbra is, globális szinten a legfőbb halálozási okoknak számítanak. Pedig sok esetben a kialakult vagy örökölt betegségek kordában tarthatók, gyógyszeres kezeléssel, egészséges életmóddal pedig teljes életet élhető. Ehhez viszont nagyobb odafigyelésre, tudatosságra lenne szükség, hiszen sokszor néhány apró lépés, szabály alkalmazása is sokat segíthet egészségünk megőrzésében. Mit javasolnak a szakemberek?
A WHO korábbi felérése is világosan rámutat arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a krónikus légzőszervi megbetegedések globális szinten a legfőbb halálozási okoknak számítanak. Ezek közt is a legmagasabb számot a szív- és érrendszeri megbetegedések mutatják.
A szívbetegség okozta halálozások száma 2000 óta több mint 2 millióval emelkedett, a legutóbbi adatok szerint 2019-ben közel 9 millióra nőtt a világon a betegek száma.
Megdöbbentő adat az is, hogy a szívbetegségek az összes okból eredő összes halálozás 16 százalékát teszik ki. Némi pozitívumnak számít, hogy az európai régióban a szívbetegségek száma viszonylag csökkentek, ezzel együtt a halálozások száma is csökkent 15 százalékkal. De ez még nem ad nyugalomra okot!
Az elmúlt évben felbukkanó a koronavírus legfőképp a veszélyeztetett csoportba tartozók között pusztított, és ebbe beletartoznak a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők is. A pandémiát okozó koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is. Emiatt magasabb a komplikációk aránya az idősebbeknél, cukorbetegeknél, magas vérnyomással küzdőknél is.
Az idősebb embereknél a szív-érrendszeri betegségek nagyobb arányban fordulnak elő általánosságban is, ez szintén hozzájárulhat több egyéb tényező mellett ahhoz a szomorú statisztikához, hogy a koronavírusos betegek között magasabb például a hipertóniások aránya. A SARS-CoV-2 vírus szívizomgyulladást is okozhat: szívizomgyengeség, ritmuszavar alakulhat ki. Részben a citokinvihar részjelenségeként megváltozott véralvadási paraméterek következtében vénás és artériás keringési zavar is kialakulhat – például mélyvénás trombózis, tüdőembólia vagy akár szívinfarktus. Másik probléma is súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri krónikus betegségben szenvedők helyzetét: a járványhelyzet miatt a szívbetegek gyakran késve fordulhatnak orvoshoz az alapbetegségük romlása miatt
– számolt be róla Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász.
Nem véletlen, hogy a járványhelyzet alatt folyamatosan arra hívják fel a figyelmet a szakemberek, hogy a meglévő betegségek „karba legyenek tartva”, tehát fontos, hogy a gyógyszereket rendszeresen szedjék a betegek és konzultáljanak kezelőorvosukkal. Mivel a krónikus betegekre köztudottan veszélyesebb a COVID, ezért nem kérdéses, hogy számukra a fertőzés megelőzése szempontjából nagyon fontos a maszkviselés, távolságtartás, és kézmosás is.
Mit tehetünk még szívünk védelme, erősítése érdekében?
Az étrendünk jelentős szerepet játszik a szívünk egészségében, ami vagy segíti működését, vagy épp ellenkezőleg – attól függően, hogy milyen ételeket fogyasztunk nap, mint nap.
Általánosságban elmondható, hogy egészségünk megőrzése érdekében kiemelten kell a zöldségeket, gyümölcsöket, dióféléket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, sovány növényi vagy állati fehérjét és halat fogyasztanunk
– mondja Penny Kris-Etherton, táplálkozási szakértő.
Az elhízás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint: mind a szívbetegség kialakulásának kockázati tényezői, melyek szorosan összefüggnek az étkezésünkkel is. Épp ezért, vannak olyan ételek, alapanyagok, amelyeket meg kell próbálnunk kiiktatni étkezéseinkből és kerülni a túlzott fogyasztásukat egészségünk érdekében. Kris-Etherton szerint minimalizálni kell a magas telített zsírtartalmú ételek, a transz-zsírok, a nátrium (sót), a feldolgozott húsok, a finomított szénhidrátok és a cukorral édesített italok fogyasztását.
A telített és a transz-zsírok egyaránt növelik az LDL-koleszterint, a nátrium pedig megemeli a vérnyomást, ezáltal növelve a szív- és érrendszeri betegségek, és a stroke kockázatát
– magyarázza Kris-Etherton.
A szalonna és a felvágottak például feldolgozott húsok, ezek mennyiségét érdemes csökkenteni, mivel ezek különösen magas nátrium- és telített zsírtartalmúak. A megnövekedett nátrium-bevitel a magas vérnyomás és a szívelégtelenség fokozott kockázatával függ össze, ezért a sózásra is oda kell figyelni. A magas telített zsírtartalmú ételek, például a szalonna és a sült csirke, viszont növelhetik a rossz koleszterinszintet is. „Rosszak”, mert elősegíthetik az erekben az érelmeszesedés kialakulását és növelhetik a szívroham vagy stroke kockázatát.
Igen, vannak ételek, amelyeket el kell kerülni, vagy minimalizálni kell a fogyasztását, de helyettük rengeteg más alapanyag van, amit érdemes kipróbálni: legyen az zöldség vagy gyümölcs. Ezekkel kiegészíthető az étrend, melyek pozitív tápanyagokkal töltik fel a testünket. Hiszen az egészséges táplálkozás lényege, hogy lehetőség szerint minél több finom, tápanyagban gazdag ételt fogyasszunk, ahelyett, hogy koplalnánk, vagy sanyargatnánk magunkat. Ha finom és egészséges dolgokat eszünk, az hosszútávon jótékonyan hat majd a szervezetünk és szívünk működésére is.
– teszi hozzá Kris-Etherton.
Címlapkép: Getty Images
hellovidek
