forrás: Hunyor Erna Szofia / Profit7

A Fekete Péntekkel megkezdődött a karácsonyi roham is. A Black Friday alatt órási akciókkal várják a vásárlókat, de mi van akkor, ha csak bő egy hónap múlva derül ki, hogy nem tetszik vagy nem jó a kiválasztott ajándék? A legbiztosabb fegyver a bolti füllentések leleplezésére, ha tudjuk, milyen jogok illetnek meg bennünket fogyasztóként, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, hogy az ünnepeket ne az ügyfélszolgálaton vitázva töltse.

Egyre szélesebb körben terjedt el az elmúlt években Magyarországon is a novemberi „fekete péntek”, a karácsonyi roham nyitánya. Ma már a webáruházak, de egyre több hagyományos bolt is hirdet nagyobb leárazást. Ezek pedig vásárlásra késztetik a fogyasztókat.

Blokk, bizonylat, nyugta

Minden vásárláskor kérjék el, és őrizzék meg a blokkot a vevők akkor is, ha a terméket ajándékba szánják. Egy esetleges utólagos reklamáció intézése a különböző bizonylatok hiányában szinte lehetetlen. Ha a vásárolt termékkel probléma van, nem működik, vagy az a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, a vásárlás ténye és időpontja a fentiek bemutatásával igazolható – tájékoztatta a Profit7.hu-t Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szóvivője.

Mit tehet, ha kijózanodott a Black Friday után?
(MTI Fotó: Balázs Attila)

Hangsúlyozta, az év végi, „kihagyhatatlan” akciós termékeknél arra figyeljenek, hogy miért került sor azok leárazására. Ezekre a termékekre ugyanis – ha nem értékcsökkentek – ugyanúgy vonatkozik szavatosság vagy adott esetben jótállás, mint a nem akciósokra, tehát reklamálni is lehet meghibásodásuk esetén. Kivételt pedig azok az esetek képeznek, ha a termék olyan hibával rendelkezik, melyet a fogyasztóval közöltek. Más hiba esetén viszont élhetünk szavatossági igényeinkkel ilyen esetekben is.

Átárazások, több vonalkód

Kispál Edit felhívta a figyelmet arra: fontos tudni, hogy ha egy terméken két vagy esetleg több árcímke szerepel, akkor a fogyasztónak joga van az alacsonyabb vételárat fizetni. Ha a kasszánál derül csak ki, (vonalkód leolvasása után), hogy drágább a termék, mint ahogyan az a polcon feltüntetve volt látható, akkor is lehetőség van reklamálni (például a vevőszolgálatnál), akik kötelesek a különbözetet visszaadni.

A termékek lényeges tulajdonságairól még lehetőség szerint vásárlás előtt tájékozódjanak a fogyasztók, ezzel elkerülhetik esetleges megtévesztésüket, valamint érdeklődjenek az utólagos panasztétel intézésének módjáról, határidejéről – javasolta a szóvivő.

Ünnepek utáni legfontosabb tudnivalók

Nem működik az ajándéknak szánt turmixgép? Nem tetszik a karácsonyi pulóver színe? Mikor van és mikor nincs helye reklamációnak? A két eset között az a különbség, hogy míg a hibás turmixgép esetén – annak hibája miatt – élhetnek a fogyasztók szavatossági igényeikkel (elsősorban kijavítás vagy kicserélés, másodsorban pedig vételár-leszállítás vagy a vételár visszatérítés iránti igény, illetve a kereskedő költségén történő kijavíttatás), addig a hibátlan pulóvernél nincs lehetőség reklamációra. Nem tetsző színű, mintájú vagy méretű termék esetén tehát csak a kereskedő jóindulatán múlik, hogy a bizonylattal együtt visszahozott ajándékot kicseréli-e másikra, vagy esetleg biztosítja a termék árának levásárlását az üzletében. Ezen kedvezőbb feltételekről már a vásárláskor érdeklődjenek a fogyasztók, és kérjék, hogy azokat írják rá a blokkra, nyugtára, így később erre hivatkozni is tudnak.

d_ati20161125012
(MTI Fotó: Balázs Attila)

Nincs olyan, hogy „Akciós árut nem cserélünk”

A szavatossági igények a karácsonyi időszakban leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak – ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról. A kereskedők, illetve vállalkozások kötelesek tehát figyelembe venni a fogyasztók akciós termékekre vonatkozó minőségi kifogásait – figyelmeztetett Kispál Edit, aki felhívta a figyelmet arra is: általános tévhit, hogy bármilyen terméket három napon belül, minden további nélkül visszavihet a fogyasztó a kereskedőhöz, illetve visszakérheti annak vételárát. Ha olyan termékről van szó, amely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, (például háztartási gépek, televíziók, okostelefonok tízezer forint eladási vételár felett) és a fogyasztó a termék hibája miatt csere iránti igényét három munkanapon belül érvényesíti, úgy a kereskedő köteles kicserélni az adott terméket. Egyéb esetben nem. A kötelező jótállás időtartama egyébként egy év.

Panaszok, kifogások ügyintézése

Utólagos reklamáció esetén ügyeljenek a vásárlók arra is, hogy minőségi kifogásukról jegyzőkönyv készüljön. Erről egyébként a kereskedő köteles gondoskodni, ha ez mégis elmaradna, jelezzék panaszukat a Vásárlók Könyvébe történt bejegyzésükkel. Erre azonnal, de legkésőbb harminc napon belül írásban köteles válaszolni a vállalkozás – közölte a szóvivő.

d_ati20161125011
(MTI Fotó: Balázs Attila)

Ezekre figyeljünk, amikor visszaviszünk valamit a kereskedőhöz:

Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg!
A másik a határidők kérdése. Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

d_ati201611250142
(MTI Fotó: Balázs Attila)

Mit jelent a kötelező jótállás?

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében – mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk – a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a tízezer forintot, vagy például szőrméknél az ötvenezer forintot meghaladta – közölte a szóvivő.

Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?

Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg – mondta Kispál Edit. Szavai szerint gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik – vagy próbálják meg teljesíteni – azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.

d_ati20161125007
(MTI Fotó: Balázs Attila)

Fókuszban az internetes vásárlás

Egyre többen vásárolnak a „Black Friday” napon/napokon. Nem árt tudni, hogy internetes vásárlás, vagy termékbemutatón történt vásárlás esetén speciális többletjogok illetik meg a vásárlót, így ha meggondolta magát a vásárlást illetően, nem tetszik neki a termék, akkor a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, akkor is, ha a termék hibátlan – emelte ki a szóvivő. Kispál Edit kiemelte, internetes vásárlás esetét véve, fontos hangsúlyozni, hogy az elállást írásban, igazolható módon szükséges a fogyasztónak megtennie, illetve saját költségén kell a megrendelt árut a vállalkozásnak visszajuttatnia. Kevesen tudják, hogy nem csak a vételárat jogosultak visszakapni ebben az esetben, hanem a teljes kifizetett összeget beleértve az eredeti szállítási költséget is, ha volt ilyen.

Kivételt képez online vásárlás esetén, azaz nem lehet az elállási jogot gyakorolnia a fogyasztónak, ha például CD-t, DVD-t, vagy számítógépes szoftvert vásárolt és a csomagolást már felbontotta, vagy kifejezetten a fogyasztó egyedi utasításai szerint készítették el a terméket (például egy pulóver egyedi felirattal, hímzéssel ellátása), ha hírlapot, napilapot vásárolt, vagy ha szállással, utazással, rendezvénnyel kapcsolatban vett igénybe szolgáltatást. Ha pedig az utolsó napokra hagyjuk a vásárlást, akkor számolnunk kell azzal, hogy nem fogják tudni időben kiszállítani az áhított ajándékokat.

Az eredeti csomagolás tévhite

Akár üzletben vásároltunk, akár internetről rendeltük a terméket, ha hibásnak bizonyul, a kereskedő nem követelheti meg, hogy a fogyasztó azt eredeti, gyári csomagolásban küldje vissza. Ez a feltétel jogellenes.

Ide lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.