Ha a környezetünkben valaki túl zajosan, vagy netán túl szagosan éli életét, akár birtokháborítást is elkövethet. Utánajártunk, mit lehet tenni az elviselhetetlen szomszéd ellen.
Olvasónk állandó felújítást végző szomszédjától szenved, akivel egyszerűen nem lehet szót érteni. A hasonló problémával küszködőket ugyan védik a helyi jogszabályok és rendeletek, de a jogász szerint a társadalmi együttélés általános szabályainak betartása, az úgynevezett íratlan szabályok követése lenne szerencsés. Ha mindez nem jöhet létre, akkor a hatóság segítségére van szükség.
Olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:
Mit tegyek akkor, ha a fölöttem lakó éjjel-nappal „dolgozik”: tompa moraj, padlóra puffanások, kalapálás? Ő csak bérli a panellakást, és hiába beszéltem vele, változás nem igazán történt, sőt legutóbb a keze is ütésre lendült! A közös képviselőnek is panaszkodtam. Azt mondta, hívjam ki a rendőrséget. Szerintem nem fognak intézkedni. Mit tehetek? Arról nem beszélve, hogy mi van akkor, ha a rendőr kijövetelekor épp csend van?
Nem a Rendőrség dolga
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a birtokháborítással kapcsolatos panaszok nagy része – főleg csendháborítás esetén – állampolgári bejelentés formájában a Rendőrséghez fut be. Ám mivel a kiérkező rendőrnek ebben a témában illetékességi hatásköre nincs, a legtöbbször csupán tájékoztatja a bejelentőt, hogy panaszával a helyi jegyzőhöz kell fordulnia. „A közigazgatási törvény alapján a rendőrségnek minden hozzá befutó bejelentést kezelnie kell, hiszen nem egyszer előfordult már, hogy a csendháborítással egy időben bűncselekmény vagy szabálysértés is történt” – tájékoztatta a szerkesztőséget az ORFK.
Helyi szabályozások
Dr. Horváth Gyula ügyvéd elmondta, a törvénykönyvben a zaj- és szaghatásokkal kapcsolatosan nincsenek általánosan érvényes előírások, de léteznek miniszteri rendeletek, szabályozások és környezetvédelmi előírások. „Ezek elsősorban a jelentős zajkibocsátásokra vonatkoznak, például építkezési tevékenységre, vagy szórakozóhely működtetésére. Ezeket a területeket helyi rendeletek is szabályozhatják, hiszen mások a tűréshatárok egy nagyvárosban és egy kis faluban.”
Horváth szerint birtokháborítás esetén az általános zsinórmérték mindenképpen olyan zaj vagy szag lehet, amely másokat szükségtelenül zavar, ám ez nagymértékben függ a lakókörnyezettől is. Egy nagyváros központjában általában sokkal nagyobb mértékű zaj megengedett, mint egy csendesebb lakóövezetben. Nyilvánvalóan eltérő lehet az is, milyen tevékenységet hogyan szabályoznak a helyi rendeletek. Ide tartozik például, hogy egy kertvárosi vagy üdülőkörzetben milyen napokon, milyen napszakokban, milyen időtartammal lehet füvet nyírni, vagy lakásfelújítást végezni. „Aki a rendeleteket megsérti, többféle szankcióval is találkozhat, hiszen ha más, jogszabályok által előírt szabályozásokat is túllép, akkor annak adott esetben akárszabálysértési bírság is lehet a következménye” – részletezte Horváth.
Az ügyvéd elmondása szerint nagyon nehéz behatárolni, hogy birtokháborítás körében a jegyző vagy a bíróság mi alapján dönt, mert időről időre egészen szélsőséges esetek is előfordulnak. Kiemelte, hogy a tűréshatár alapvetően egyéntől függ, és azt sokkal inkább az általános társadalmi együttélés normái határozzák meg, mint a jogszabályok. A törvény szerint ugyanis tilos mást birtoklásában szabályozni, ám a jogszabály arra nem tér ki, hogy ez milyen módon történik.
Íratlan törvények
Szakértőnk kifejtette, hogy az idegesítő szomszéd esetét a jog eszközeivel nem lehet hatásosan kezelni, a törvény arra nem alkalmas. Véleménye szerint lehet ugyan birtokháborítás miatt eljárásokat indítani a szomszéd ellen, de ez valószínűleg nem fogja megoldani a tényleges problémát. Az ügyvéd azt tanácsolja, hogy az ilyen esetekkel küszködők először próbáljanak egyeztetni a szomszéddal, megkérni, hogy az vegye figyelembe a környezetében élőket is. Ha ez nem hoz eredményt, és a zaj különösen zavaró, eljárást kell indítania szomszéd ellen. „A jegyző adott esetben eltilthatja a szomszédot zavaró tevékenységétől, de a hangos tévénézéstől például valószínűleg nem. Ilyen esetben nem a jog, hanem a társadalmi együttélés egyéb szabályai, az erkölcsi normák, a szokások nyújthatnak megoldást” – foglalta össze Horváth.
Éjszakai építkezések
A nagyvárosokban és a gyorsan fejlődő területeken sokan panaszkodnak az éjszakai építkezésekre, amelyeket már munkaügyi, munkavédelmi előírások szabályoznak, és építési szabályok, engedélyek is érvényesek rájuk. Az ügyvéd szerint a zajos éjszakai építkezésekkel kapcsolatban érdemes a hatóságokhoz fordulni, ám az ügyek kimenetele kérdéses. „Ha engedélyezett a tevékenység, és nem haladja meg azt a mértéket, amit a jogszabály előír, vagyis decibelekben engedélyez, akkor nincs mit tenni, el kell tűrni a zajt. Itt sajnos ütköznek az érdekek. Az egyéni érdek, hogy csendes legyen a környezet. A lakókat zavarja a zaj, amit az építkezés kelt. Az építkező érdeke pedig, hogy határidőre elkészüljön az épület, így akár éjszaka is építkezik. Azt, hogy a tevékenység jogellenes-e vagy sem, mindig csak a konkrét esetben kell és lehet eldönteni” – tette hozzá Horváth.
Költséges a pereskedés
Az ügyvéd tájékoztatása szerint vannak ugyan szélsőséges esetek – amikor például a hároméves gyerek műanyag motorjának zaja zavarja a szomszédot, és másfél éve folyik a per, hogy szabad-e neki motorozni a közös udvaron – de mivel a pereskedés általában sok pénzbe kerül, az említetthez hasonló esetek ritkán fordulnak elő. A bírósági eljárás ideje alatt akár több százezer forintos perköltséget, ügyvédi díjat is kell fizetni, és még a közigazgatási eljárás is néhány tízezer forintos illeték befizetésével jár. A lezárult ügyek eredménye, azok végrehajtása azonban kétséges. Előfordulhat, hogy a zajongó szomszédot eltiltják az otthoni barkácsolástól, ám ő azt nem tartja be. A lakó ezt bejelenti, de mire kiérkezik a hatóság, már nem tudja bizonyítani az esetet.
Birtokháborítás szaggal
Az olyan területeken, ahol ipari mértékben tartanak állatot vagy termesztenek növényt, a szomszédokat zavaró hang- vagy szaghatások keletkezhetnek. Az állattartást Magyarországon rendeletek szabályozzák, de ezek tájegységtől, tevékenységtől függően nagyon eltérőek lehetnek. Egy faluban esetenként az állattartással járó szagokat kell eltűrni, konkrét ügyekben pedig a bíróság vagy a jegyző dönti el, hogy az illető túllépi-e a településen engedélyezett mértéket. Éppen ezért költözés előtt részben érdemes érdeklődni, hogy a helyi önkormányzat milyen szabályozásokat hozott, részben pedig érdemes nagyon alaposan körülnézni.
A birtokvédelmi típusú eljárások a helyi jegyző hatáskörébe tartoznak. Az egyes településekre érvényes szabályozásról az önkormányzat épületében és honlapján lehet tájékozódni, a rendeletek ugyanis nyilvánosak.
Dr. Szegedi Gábor, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat igazgatási főosztályának vezetője a főváros III. kerületének szabályozásairól:
A birtokvédelem egyfajta általános jogvédelmet jelent és speciális jogvédelem hiánya esetén alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy birtokvédelmi eljárást lefolytatni akkor lehet, ha más eljárás megindítására nincs lehetőség. A zajjal okozott problémák esetében a speciális jogvédelmet az jelenti, hogy az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet 6. § szerinti csendháborítás miatt szabálysértési eljárás indítható. Ilyenkor az önkormányzati szabálysértési hatóságnál lehet feljelentést tenni. Az ilyen típusú ügyek (néhány tucat lehet egy évben) lényege általában az, hogy a társasház egy-egy lakója okoz zajproblémákat szomszédainak. A szabálysértési eljárás bírság kiszabásával zárulhat. Ha a probléma továbbra is fennáll, újabb feljelentést lehet tenni.
Mind a birtokvédelmi kérelmet, mind a szabálysértési feljelentést írásban lehet benyújtani. A kérelmet postán vagy személyesen az Ügyfélszolgálati Irodán keresztül lehet benyújtani. A birtokvédelmi eljárás illetéke 2200 forint. A szabálysértési eljárás illetékmentes. Míg birtokvédelmi kérelmet csak a közvetlenül érintett nyújthat be, addig szabálysértési feljelentést a közös képviselő is tehet (hiszen a társasházon belül az együttélési szabályok betartatása elsődlegesen az ő feladata).
Amennyiben valaki kárt okoz a másiknak, akkor nem birtokvédelmi eljárást kell indítani. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdés szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Amennyiben a károkozó azt önként nem teszi meg, akkor polgári peres eljárás indítható ellene. Míg egy közigazgatási hatósági eljárásnak (főszabályként) harminc napon belül be kell fejeződnie, egy-egy kártérítési per akár évekig is elhúzódhat, míg jogerős döntés születik.
Forrás: tudnodkell; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
