A legtöbb időjárás jelentés elején vagy végén mindig megemlítik az aktuális időszakra vonatkozó népi megfigyeléseket, jóslatokat, melyek még őseink, felmenőink idejéből maradtak ránk.
Gondoljunk csak bele, a régi korok embere csak saját megfigyelésére, tapasztalataira támaszkodhatott az időjárást illetően, nem voltak még modern műszerek melyek segítettek volna az előrejelzésben.
Viszont a rendszeres és alapos megfigyeléseknek köszönhetően, olyan irányokat tudtak lefektetni a „jóslatokkal”, melyek még mai napig sok esetben megállják a helyüket. Hogy milyen jóslatok vonatkoztak az év első felére? Sorozatunk első részében ennek jártunk utána.
Január az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava, a 18. században viszont a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.
Érdekesség, hogy a január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.
Őseink, de még nagyszüleink korosztálya is előszeretettel fordult a népi jóslatokhoz, főleg, ha az időjárásról volt szó. A legtöbbször nevekhez kapcsolt jóslatok fontosak voltak, hiszen legtöbb esetben a mezőgazdasági munkákat ennek mentén az időjáráshoz tudták igazítani, fel tudtak készülni a különböző természeti jelenségekre, mint a szárazság, eső, fagy, stb.
Elődeink sok időt szántak arra, gondosan megfigyelni az időjárással kapcsolatos összefüggéseket, és bár nem számítottak belőle különböző statisztikákat, a legtöbb esetben még ma is hagyatkozhatunk a megfigyeléseikre.
Sorozatunk első részében az év három első hónapjából, a fennmaradt 2 hónapot vizsgáltuk meg, hogy milyen népi előrejelzések maradtak fent.
Február:
- Február 2.
Gyertyaszentelő napján ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél. Ha viszont az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába, vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Egy másik népi megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is. - Február 6.
Dorottya napján ha kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz. - Február 14.
Valentin nap: A verebek hangos csivitelése a jobb idő közeledtét hirdetik. - Február 16.
Ha Dorottya locsog (február 6.), akkor Julianna (február 16.) kopog, azaz nagy fagy, hideg várható. - Február 19.
A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – a népi mondás szerint Zsuzsánna elpisálja a havat. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél. - Február 24.
Jégtörő Mátyás napja: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. Pásztorok megfigyelése alapján ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy.
Március:
- Március 4.
Kázmér nap: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani. - Március 10.
Amilyen az idő ezen a napon, az várható a következő negyvenen. - Március 9.
Franciska napján amilyen az idő, olyan lesz az egész március. - Március 10.
Ildikó napra azt jósolták, hogy amilyen idő van ezen a napon, 40 napig lesz ugyanolyan idő még. - Március 12.
Gergely rázza a szakállát, azaz gyakran ez a tél utolsó, de még erősen havas napja, amolyan utolsó rúgása. - Március 18-19-21.
Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget.
Címlapkép: Getty Images
hellovidek
