Mostanában olyan kijelentésekkel találkozhatunk a sajtóban, amelyek egy Holdon bekövetkező pusztító erejű robbanás lehetőségét vizionálják egy kis égitest ütközése kapcsán.
Fontos azonban tisztán látni, mit jelent ez tudományos értelemben, milyen fizikai folyamatok állnak mögötte, és hogyan értékelhetjük reálisan az ilyen eseményeket.
1. Mi az, hogy „pusztító erejű robbanás”?
A kifejezés tudományos szempontból nem azt jelenti, hogy a Hold hirtelen meghasad vagy eltűnik, hanem azt, hogy egy nagy sebességgel becsapódó objektum olyan energiafelszabadulást okoz, amely jelentős átalakulást idéz elő a Hold felszínén, például egy nagy krátert hoz létre.
Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, mint egy nagyon intenzív ütközést, amely során a mozgási energia hirtelen hővé, hanggá és felszíni deformációvá alakul. Ez nem atomrobbanás abban az értelemben, hogy láncreakció történne, hanem pusztán a fizikai energiaátadás következménye.
2. Miért ütköznek objektumok a Holdba?
Bolygók, holdak és kis égitestek a Nap körül keringenek. Ezek a pályák idővel változhatnak, és:
- aszteroidák,
- üstökösök,
- valamint más kis testek
rendszeresen megközelíthetik a Föld–Hold rendszer közelét. Ha az égitest pályája és a Hold pályája olyan módon metszi egymást, hogy a Hold „útjában van”, akkor becsapódás jöhet létre.
3. Mekkora energia szabadul fel egy becsapódáskor?
A Hold felszínére érkező objektumok általában nagy sebességgel, akár több tíz kilométer per másodperces sebességgel csapódnak be. A becsapódási energiát a fizikában a következő egyszerű összefüggés fejezi ki:E=21mv2
ahol
E az energia,
m a tömeg,
v a sebesség.
Ez azt jelenti, hogy már egy viszonylag kis tömegű, de nagy sebességgel érkező objektum esetén is hatalmas energia szabadul fel. Ha például egy néhány tíz tonnás égitest több tíz km/s sebességgel ütközik a Holdba, az energia nagyságrendje akár nukleáris robbanásokéihoz hasonlítható lehet – de nem ugyanazzal a mechanizmussal (nem atomreakció zajlik le).
4. Mi történik egy nagy becsapódáskor?
Egy nagy sebességű becsapódás hatása a Hold felszínén:
Kráter kialakulása: A becsapódó objektum létrehoz egy körkörös depressziót – egy krátert –, amelynek átmérője tipikusan többszöröse a test eredeti méretének.
Törmelék kilökése: A felszín anyaga kilökődik a környező térbe, eközben törmelékcserje (ejecta) keletkezik, amely sok száz vagy ezer kilométerre is eljuthat.
Szeizmikus hullámok: A becsapódás rázkódást kelt a Hold belsejében, amelyet szeizmikus hullámokként lehet mérni – hasonlóan ahhoz, mint amikor Földön földrengés történik.
5. Érintene-e minket ez a Földön?
Ha egy objektum a Holdba csapódik, a hatás elsősorban helyi marad a Hold felszínén:
- A törmelék egy része ugyan kilökődhet az űrbe,
- de csak nagyon kicsi része érheti el a Földet,
- a földi légkör pedig elég vastag ahhoz, hogy legtöbb darabot elégessen.
Tehát még egy „nagy becsapódás” sem jelent automatikusan közvetlen globális veszélyt a Földön élők számára.
6. Miért lehet mégis érdemes vizsgálni az ilyen eseményeket?
Mert ezek az események:
- több információt adnak a Hold felszíni rétegeiről és szerkezetéről,
- segítenek megérteni, hogyan alakult ki a Hold és a Naprendszer belső szerkezete,
- és betekintést adnak a becsapódási folyamatokba, amelyek más bolygókat is érinthetnek.
A tudomány ezért folyamatosan figyeli a Naprendszerben keringő kis égitesteket, és modellezi azok pályáját és viselkedését.
7. Tehát mi is a valóság?
- Lehetséges, hogy egy aszteroida idővel eltalálja a Holdat.
- Egy ilyen becsapódás nagy energiájú ütközést eredményezne, amely krátert hoz létre.
- Ez nem atomrobbanás vagy globális katasztrófa.
- A Földre gyakorolt közvetlen veszély kicsi vagy elhanyagolható.
- A jelenséget tudományos szempontból azért is vizsgálják, mert rengeteg információt ad a Holdról és a Naprendszerről.
